A települési önkormányzati választáson választójoggal rendelkeznek a magyar állampolgárok, az uniós állampolgárok (de ők nem lehetnek jelöltek a polgármester- és főpolgármester-választáson), illetve a bevándorlók, letelepedettek és menekültek (ők egyáltalán nem lehetnek jelöltek, csak szavazhatnak). A szavazás feltétele minden esetben a magyarországi lakóhely, és az, hogy a választópolgár ne legyen megfosztva választójogától.

Az önkormányzati választás sajátossága, hogy a különböző típusú településeken különféle választásokra kerül sor. A 10000 lakosnál kisebb településeken választanak polgármestert, a képviselő-testület tagjait úgynevezett kislistás választáson, továbbá szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira. A 10000 lakosnál nagyobb településeken szavaznak a megyei listára, választanak polgármestert és megválasztják úgynevezett vegyes választási rendszerben a települési képviselő-testület tagjait. A vegyes választási rendszer egyéni kerületi választásból és egy kompenzációs listás mandátumkiosztásból áll.

A megyei jogú városok speciális helyzetben vannak, mert a városi közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a megye egyéb területein a megyei közgyűlés. Így a megyei jogú városokban nem szavaznak a megyei közgyűlésre a választópolgárok.

A negyedik típus a fővárosi kerület, ahol választanak polgármestert, és vegyes választási rendszerben képviselőtestületet, de emellett választanak főpolgármestert is, sőt megválasztják a fővárosi közgyűlés tagjait is.

A szavazólap

A szavazólapon a jelöltek neve alfabetikus sorrendben van feltüntetve, mellette a jelölőszervezet neve, vagy az, hogy a jelölt független. A választópolgárnak ebből egyet kell választania, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Polgármesterjelölt az, akit a 10000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább három százaléka, a 100000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak két százaléka, de legalább 300 választópolgár, a 100000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok egy százaléka, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 0,5 százaléka jelöltnek ajánlott.

A kistelepüléseken kislistás választással választják meg a képviselőtestület tagjait. Az lehet jelölt, akit a választópolgárok egy százaléka jelöltnek ajánlott. A szavazólapon itt is alfabetikus sorrendben szerepelnek majd a jelöltek nevei, megjelölve a jelölőszervezeteket is. A választópolgárnak lehetősége van több jelöltet is kiválasztani a listáról, de legfeljebb annyit választhat, ahány tagú lesz a képviselő-testület. A legtöbb szavazatot elérő jelöltek nyerik el a mandátumot.

© magyarorszag.hu

A 10000 lakosnál nagyobb településeken a képviselőtestület-választás egyéni és listás választásból áll. A település területét választókerületekre osztják fel, és minden választókerületben egy képviselőt választanak meg. Jelölt az lehet, akit az adott kerület választópolgárainak egy százaléka ajánl. Minden választókerületnek külön szavazólapja lesz, amelyen az ott induló jelöltek szerepelnek. A választópolgár egy jelöltre szavazhat, és azé lesz a mandátum, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Ha megvannak az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselők, a választási bizottság kiosztja a többi mandátumot a kompenzációs listáról. A kompenzációs lista állításának feltétele, hogy adott párt vagy jelölőszervezet az egyéni választókerületek egynegyedében állítson jelöltet. Ennek nincs szavazólapja, mivel az egyéni választókerületben nem hasznosuló töredékszavazatok alapján arányosan történik a mandátumkiosztás.

Kisebbségi önkormányzat

A kisebbségi önkormányzati választáson a választójog kisebbségi névjegyzékhez kötött, és csak kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket. A mandátumkiosztásban a kislistás választás szabályai érvényesülnek, azaz valamennyi jelölt fel van tüntetve a szavazólapon, de itt már sorsolt sorrendben. A választópolgár – mivel öttagú minden testület – legfeljebb öt jelöltre szavazhat, és az az öt jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A fővárosi lista állításának feltétele, hogy a párt, társadalmi szervezet hat kerületben állítson kompenzációs listát. A fővárosi listára közvetlenül szavaznak a polgárok, a szavazólapon a szervezet neve és első öt jelöltjének neve szerepel. A szavazólapon egy szervezetre lehet szavazni, a mandátumkiosztás a leadott szavazatok arányában történik. A fővárosi listáról csak az a szervezet juthat mandátumhoz, amelyik a Budapesten leadott szavazatok legalább négy százalékát megszerzi.

A megyei listát két külön választókerületben választják: külön választókerület van a 10 ezer alatti lakosságszámú településeknek és külön a 10 ezernél több lakosú települések számára. Ezekben külön lehet jelöltet ajánlani, külön szavazólapok lesznek, és külön osztják ki a mandátumokat is. A listaállítás feltétele, hogy a választókerület lakosainak 0,3 százaléka ajánlja a pártot, társadalmi szervezetet. A választás napján egy pártra lehet majd szavazni, a mandátumkiosztás a leadott szavazatok arányában történik, a mandátumhoz jutás küszöbe a leadott szavazatok négy százaléka.