A L’Express című folyóirat szerint a kiszivárgott beszéd és a megszorító intézkedések önmagukban nem jelentenek magyarázatot a Budapesten tapasztalható népharagra. A kommunizmus bukása után több mint egy évtizeddel a magyar közvélemény még mindig kétségbe vonja a rendszerváltás után megkezdett politikát. Korrupció, általánossá vált klientúrarendszer, az előző kormányzatok inkompetenciája, a szélsőjobboldali retorikát használó ellenzék kilengései állnak a jelenlegi válság mögött, amely a fiatal magyar demokrácia gyermekbetegségeinek csúcsát jelenti - véli Jean-Michel Demetz.

Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőre hivatkozva a L'Express hangsúlyozza: az elmúlt évek demokratikus vitája a demagóg licitálásról szólt Magyarországon. A cikkíró véleménye szerint az SZDSZ megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy Gyurcsány az MSZP képviselői előtt beismerte: a választások megnyerése érdekében hazudott, s megígérte, hogy ezentúl szigorú gazdaságpolitika váltja fel az illúziókat. A magyar kormányfő igazmondását a magyar államadósság miatt egyre nyugtalanabb európai intézmények és a pénzügyi piacok is üdvözölték - emlékeztet a francia lap.

Annak ellenére, hogy a londoni City ünnepli a Tony Blairre emlékeztető negyvenes szociáldemokrata Gyurcsányt, a Kossuth téri tüntetők lekommunistázzák és árulónak tartják őt. A lap idézi Szijjártó Pétert, a Fidesz szóvivőjét, aki szerint a tüntetők a demokráciáért és a szabadságért küzdenek. Véleménye szerint a kormány intézkedései azért antidemokratikusak, mert a választók nem szavazták meg a megszorító csomagot. A tüntetőknek pedig megvan a saját magyarázatuk az ország gazdasági helyzetének romlásáról. A lap tudósítójának egyesek azt mondták, hogy Gyurcsány az országot kifosztó zsidó maffia vezére, mások szerint a kormány a nemzetközi kapitalizmus bábja.

Az egykori reformkommunisták sikeresen alakultak át szociáldemokratákká Magyarországon, s ők az ország jelenleg legvagyonosabb emberei. A kevéssé átlátható első privatizációknak köszönhető nagyon gyors meggazdagodás a lap szerint a jobboldali szavazók frusztrációját növeli, ráadásul Németországgal és Csehországgal ellentétben Magyarországon nem váltak nyilvánossá az ügynökakták - írta a L’Express.

A Le Nouvel Observateur című baloldali hetilap szerint az egykori KISZ-es munkásgyerekből blairista üzletemberré átalakult Gyurcsány "egyszerű opportunista". Vele szemben a bőrfejűekből, szélsőjobboldali és ultranacionalista csoportokból álló elitellenes tüntetők túl heterogén mozgalmat alkotnak ahhoz, hogy hiteles ellenzék válhatna belőlük.

A két oldal egymással akar leszámolni, miközben a magyar válság a közép-európai turbulenciák sorába illeszkedik Lengyelország, Csehország és Szlovákia után. Ez az egykori szovjet birodalom vazallusainak demokratikus törékenységét tükrözi. A kormányváltásoknak nincs hagyománya a térségben, ezért csak populizmussal lehet választást nyerni. Ehhez járul a brüsszeli konvergenciakritériumok miatti gazdasági törékenység a tervgazdaságot követően. Brüsszel mélyítés helyett nagylelkűen bővítette az Európai Uniót, amelynek árát Bulgária és Románia csatlakozásával még tovább fogja fizetni - vonta le következtetését a Le Nouvel Observateur.

Gyurcsány a Le Point című lapnak adott interjújában úgy vélte, hogy az ellenzék növeli az erőszak veszélyét, amikor illegitimnek nevezi a kormányt. Az önkormányzati választások eredményétől függetlenül Gyurcsány a reform és a növekedés politikáját kívánja folytatni. A kormányfő véleménye szerint az ország most annak az árát fizeti, hogy bal- és jobboldal egyaránt hazudott 16 éven át, vagy csak féligazságokat mondott ki. A kiszivárgott beszéd célja volt ennek a gyakorlatnak véget venni, de ennek nyilvánosságra kerülése a miniszterelnök saját bevallása szerint a szélsőjobboldallal ellentétben neki egyáltalán nem állt érdekében.

A Le Point szerint a beszéd nem okozott volna válságot, ha a kormányfő "felsőbbrendűségét nem ilyen trágár módon fejezte volna ki, és ha az ellenzék vezére, Orbán Viktor nem fújta volna a parazsat. Az epizód ugyanis valójában egy csúcspontjára ért párbaj tétje is egyben, amely a posztkommunista Magyarországon két egyformán ambiciózus negyvenes fiatalember között zajlik, akiket minden szembeállít egymással".

A pragmatista Gyurcsány a jobboldali lap szerint inkább jobbközépre helyezhető, Orbán viszont soha nem emésztette meg a két választási vereséget, populistává vált, helyi szinteken együttműködik a szélsőjobboldallal, s elképzelhető, hogy az önkormányzati választások után az utcát szólítja majd fel ellenfelének megbuktatására.