Lassan négy éve tart a precedens értékűnek tekintett Balaton-per, amelyben természetvédők követelik a pálkövei partszakasz feltöltésének, beépítésének megakadályozását. Ha a bíróság másképpen dönt, a zöldek szerint eltűnnek a védett nádasok, a befektetők szerint viszont jobb esélyei lesznek, hogy elháruljanak az akadályok a tó környékének régóta esedékes korszerűsítése előtt. A per újabb fordulójára még januárban sor kerül.

A Védegylet Pálkövéért - két másik közhasznú egyesülettel karöltve - 2003 telén perelte be a Balaton-ügyekben szakhatósági jogosítvánnyal bíró Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot. A jog erejével akarták kötelezni, hogy a Balaton pálkövei partszakaszának belterületi minősítését szüntesse meg. Úgy érvelnek, hogy ez a besorolás zöld utat ad az épitkezésnek,  a környező nádasok kivágásának.  Kérik, természetesen a jog nyelvén, hogy „a hatóság az állami tulajdonú, forgalomképtelen és elidegeníthetetlen Balaton medre és nádasa rovására belterületbe vont területeket a meder javára szabályozza vissza, és a belterületi helyrajzi számok helyett külterületi helyrajzi számokon jegyeztesse be a változásokat az illetékes földhivatalokkal. A már jogellenesen értékesített, mederben levő területeket szerezze/vásárolja vissza, azokat is a Balaton javára jegyeztesse be.”

A per döcögve halad a Székesfehérvári Városi Bíróságon. A jogerős ítélet a messzeségbe vész, viszont már elfogyasztott egy bírót és egy hatóságot. A vízügyi hatóság ugyanis két és fél évvel a perkezdés után, tavaly augusztusban jelezte, nem érvényes alperessége, mivel már nem így hívják, egyébként sem szakhatóság többé. Tény, a perindítás óta új néven, mint Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDKVIzig) működik.

„Kötelességük lett volna időben nyilatkozni a névváltozásról, de hogy biztosan legyen felelőse az ügynek, novemberben perbe hívtuk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (KKTVF) is, ők ugyanis közreműködtek a Balaton partvonal szabályozásáról szóló  dokumentum elkészítésében.” – mondta a hvg.hu-nak Zsigovits Edit, a Védegylet Pálkövéért egyesület elnöke. A szervezet attól tart, nemcsak náluk, hanem a Balaton más partszakaszán is veszélybe kerül az élővilág, az ingatlanfejlesztők nem fogják figyelembe venni a tó érdekét.

Terv: Zamárdi aquapark delfinekkel
Márpedig a fejlesztési tervek készen állnak. A Jászai Gellért, Bajka Zoltán és Tomcsányi Gábor többségi tulajdonában lévő SCD Holding 2004-ben kezdte meg terjeszkedését a magyar tenger partján, amikor többségi tulajdont szerzett a Siotour Rt.-ben. 2005 júniusában a Balatontouristot, októberében a Zalatour Kft.-t is privatizálta, kötelezettséget vállalva 16,5 milliárd forint értékű fejlesztési program megvalósítására. 

Időközben sikerült elérnie, hogy a Balaton-törvény módosításával a kempingek beépíthetősége 8-ról 15 százaléknyira emelkedjen. Január 9-én Tapolcán mutatta be 100 milliárd forintos Balaton-fejlesztési programját: hét év alatt a tó környékének öt régiójában a szálláshelyek kapacitását 20 ezerrel, a kikötőhelyekét 300-zal, a kempinghelyeket 2600-zal, a bungalókét 800-zal, a szállodai szobák számát 2400-zal tervezik növelni.

A zöldek viszont attól tartanak, megismétlődnek a 60-as évek, amikor valósággal megdézsmálták a Balatont. Hatalmas területeket vettek el a tótól, feltöltötték a medret, betonból és kőből épült partvédőművekkel vették körül a tavat. A nádasokat és élővilágát nagy területen kipusztították. A tóból nyert területeket felparcellázták. A pálköveiek szerint a 235 kilométeres Balaton-partnak számos része visszafordíthatatlanul károsodott. Menteni már csak a mintegy 105 kilométernyi, a betontól egyelőre megmenekült partot, és a vészesen fogyó természetes vegetációt lehet – adnak hangot aggodalmuknak a zöldek.

Hol húzódik
a partvonal?
A 60-as évek óta vita tárgya, hogyan definiálják a partvonalat. Az 1970-ben hozott minisztériumi rendelet szerint a Balaton partvonalának meghúzásakor az enyhe lejtésű, zátonyos partszakaszon a siófoki vízmérce szerinti 1 méteres vízállást kell irányadónak tekinteni. Ez a vízügyi terminológiába, mint „jogi partvonal” vonult be, bizonyos részeken a tó medrében, máshol a szárazföldön húzta meg a képzeletbeli vonalat. Az Alkotmánybíróság 1996-ban ezt a meghatározást elvetette, emiatt új meder-kijelölés vált szükségessé. A vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 1996-os kormányrendelet hatályon kívül helyezte a régi partkijelölésre vonatkozó összes rendeletet és kimondta: a meder és a víz találkozási pontjának kijelölésekor figyelembe kell venni a „mértékadó” vízhozamot, és tekintettel kell lenni a környezeti és az ökológiai védelemre is.

A 2000-ben elfogadott Balaton törvény vízpart-rehabilitációs tervek készítését írta elő, felismerve, hogy 1996 óta egyik kormány sem rendezte vissza a mederből „eltérképezett” területeket. A Balaton partvonalának szabályozási tervét a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dolgozta ki. Ennek alapján születtek meg és vízpart-rehabilitációs miniszteri rendeletek, amelyet aztán a 42 balatoni településsel külön-külön egyeztettek.

A természetvédők azzal vádolják a vízügyeseket, hogy valótlan adatokkal, a hetvenes évekből származó téves földhivatali bejegyzésekkel, meghamisított nádas-átminősítésekkel adták tovább a Balaton partvonal-szabályozási tervet a tervező intézménynek, a VÁTI-nak. Állításukat azzal támasztják alá, hogy a már régen érvénytelenített jogi partvonal - a belterület határaként - mind a mai napig megjelenik a vízügy és a földhivatalok térképein. A természetes partszakaszt figyelmen kívül hagyva, esetenként több száz méterrel beljebb rajzolták meg a Balaton „hivatalos” partvonalát.

Felelősök kerestetnek (Oldaltörés)

SCD vízió: ökofalu, aqua park, naturista kemping    

„Ellenzéki képviselőként meg kell jegyeznem, se címke, se zárjegy, de azért köszönettel elfogadom” - így hálálta meg az SCD tapolcai konferenciáján Bánki Erik , az országgyűlés turisztikai bizottságának fideszes elnöke az Ujhelyi istván (MSZP) területfejlesztési államtitkártól kapott fehér, száraz Badacsonyi Vulkanuszt tartalmazó palackot. A Balaton fejlesztését illetően ez volt a legsúlyosabb konfliktus a két párt között, ugyanis egyformán vallják, hogy véget kell vetni a lángos-kolbász zimmer frei-es balatoni érának, megérett az idő a minőségi turizmusra.

„You need to be big!”, szabad fordításban, „gondolkodjatok merészen”– sulykolta többször is olaszos hevülettel a Balaton-fejlesztés egyik elismert stratégája, Andrea Sartori, a KPMG tanácsadója, húsz sikeres projekttel a háta mögött. Az olasz szakember szerint a Balatonnak ikonná kell válnia a turisztikai térképen, ezt meg is lehet csinálni. Dubai és Las Vegas példáját említette, annak idején ott is a nulláról indítottak.

Az SCD mindenestre merészen gondolkodik: néhány év alatt a következő terveket akarja megvalósítani: Szőlőskert hotel és borászda a Badacsonyban, Levendula naturista kemping k 19.századi fürdőházzal Akalin. Balatonberényben felépül a Süllő horgászfalu, rusztikus, nádfedeles bungalókkal.

Vonyarcvashegyen a Teknőc ökofalu, Zamárdin egész évben nyitva tartó aqua park, szórakoztató negyeddel, oktató központtal. A tervek szerint  Szemesen Szélcentrum néven üdülőparkot hoznak lére szörfösöknek. A siófoki Arany-parton üdülőpark és kemping létesül, Akarattyán Mahagóni Yacht Klub. Balatonfüreden megnyitják a Füred Resort ötcsillagos exkluzív üdülőparkot 21 hektáron, saját meden-cékkel, kikötővel.

Zsigovits Edit szerint a Balaton medrének zsugorítását sem az új rendelet, sem a 2000-ben elfogadott Balaton-törvény nem tudta megállítani: a vizes-nádas területeket belterületi helyrajzi számokkal látták el, megkezdődött feltöltésük. A Balaton jelentős nádasai – 1200 hektár – e belterületi mederrészekben vannak, kipusztításuk -hacsak nem történnek határozott intézkedések - már csak idő kérdése.

Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője cáfolta, hogy intézményüket felelősség terhelné a tómeder részeit belterületnek nyilvánító telkek helyrajzi számainak kiadása miatt. Mint elmondta, ezeket a helyrajzi számokat még a hetvenes években adták ki a földhivatalok, irányadónak tekintve a települések közigazgatási határait. „Senkit sem érdekelt, hogy a tómeder telkei kül- vagy belterületre esnek. Megváltoztatásuk közigazgatási eljárást igényel, ebbe a vízügynek, mint közreműködő hatóságnak nincs beleszólása” – állítja.

A természetvédő egyesületek leginkább a védett nádasokért aggódnak. Jelentős részük eltűnt a vízügy és a földhivatalok térképeiről, vagy „kultúrterület” besorolást kapott, lehetővé téve kikötők építését is. A Balaton-per periratában szerepel többek között, hogy a Bajcsy Zsilinszky Múzeum, valamint a Balatoni Nemzeti Park és a Vízügy kezelésében lévő területeken a 20-30 méter mélyen a vízbe nyúló védett nádasok nem szerepelnek a nádastérképen. Ábrahámhegyen ugyanezt tapasztalták. A balatonrendesi ősnádastól a badacsonytomaji nádasokig több kilométer hosszan jelöltek 16-20 méter széles sávban kultúrterületet, részben ugyancsak a Balatoni Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó szakaszon. A zöldek - annak igazolására, hogy a kérdéses területeken valóban élő, értékes nádas van - legutóbb indítványozták a bíróságnak, kérjen be korábban készített légi felvételeket.

Fejér Vilmos képtelenségnek nevezete, hogy meghamisították volna a nádastérképeket, erre lehetőségük sem volt, hiszen nem ők készítették, és érdekük sem fűződött hozzá. Elismerte, a szabályozási térképen a korábbi nádminősítések szerepelnek, ám hangsúlyozta, az engedélyek kiadásakor kötelező figyelembe venni az azóta készült nádas térképeket is. Kizártnak tartja, hogy nádasok tűnjenek el a térképről vagy a tómederből, vagy hogy azok rovására kezdjenek építkezéseket. Mint hozzáteszi: „a helyrajzi számok megváltoztatását mi is kezdeményezzük, nem csak a civilek. Többször írtunk már a minisztériumba, úgy néz ki, idén kapunk hozzá támogatást. Februárban leülünk az egyik balatoni település vezetőivel egyeztetni, ebbe ugyanis nekik van a legtöbb beleszólásuk, hiszen csökkeni fog a belterületük.”

A természetvédő egyesületek kitartanak álláspontjuk mellett. Hivatkoznak az Európai Unió NATURA 2000 elnevezésű programjára, amelyhez Magyarországnak is meg kellett küldeni a védett területek listáját, települések megnevezésével és helyrajzi számokkal együtt. „A Balaton nádasai eszerint nem léteznek, ugyanis azok a nádas területek, amelyek az ingatlanhivatali-földhivatali-belterületi határvonalon belül vannak, egytől-egyig hiányoznak a NATURA 2000 felsorolásból. Kővágóőrs-Pálkövén egyetlen helyrajzi számon szerepel nádas – miközben sokhektárnyi védendő nádasa van, ám azok belterületi helyrajzi számot kaptak – kivágásuk csak idő kérdése. . Ábrahámhegyen mintegy 3 kilométer hosszban tűnt el a térképről nádas, és a NATURA 2000-ben csak három külterületi helyrajzi szám szerepel. Ez is alátámasztja, hogy a belterületi vonalon belül maradt nádasok kipusztításra vannak ítélve.” – fejti ki Zsigovits Edit.

Terv: Berényben horgászfalu
Tomcsányi Gábor, az SCD vezérigazgatója állítja, sehol sem  fogják veszélyeztetni a nádasokat, a beruházásokat a környezet megóvásának figyelembe vételével hajtják végre. Bóka István, a Balaton Szövetség alelnöke an úgy vélte, „a nádasokat érintő bejelölések csupán tervezői tévedések lehetnek, akármit is valósítson meg az SCD, a nádasokat nem fenyegetheti veszély. Végső érvként hangsúlyozta: „a beruházásokhoz a településeknek új szabályozási terveket kell készíteni, ebben a környezetvédelmi hatóságok is részt vesznek, nem fognak hozzájárulni a nádasok kiirtásához”.

A Balaton élővilágáért pereskedő természetvédőket mindez nem nyugtatja meg. Szerintük a tómeder papíron ma is jóval kisebb területen húzódik, mint amekkora a törvény szerint megilletné. Meggyőződésük, hogy nemcsak Pálköve, de számos másik balatoni település - Balatonmáriafürdő, Szigliget, Csopak, Tihany, Udvardi, Örvényes, Szepezd, Badacsonytördemice- nádassal tarkított 60-70 kilométer hosszan húzódó partja is veszélyben van.

Zsidai Péter

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A Suzukinál a 250 órás túlórakeretet sem használják ki

A Suzukinál a 250 órás túlórakeretet sem használják ki

Befenyítették Márki-Zay Pétert: „Ön hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, ön ettől a kormánytól semmilyen támogatást nem fog kapni”

Befenyítették Márki-Zay Pétert: „Ön hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, ön ettől a kormánytól semmilyen támogatást nem fog kapni”

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr

Újabb kínos felvétel: Jakab Péter 2010-ben aberráltnak nevezte a homoszexuálisokat

Újabb kínos felvétel: Jakab Péter 2010-ben aberráltnak nevezte a homoszexuálisokat

Polt nem megy raportra

Polt nem megy raportra

Az eredeti ár 215 százalékáért épít Mészáros Lőrinc cége jégcsarnokot Újpesten

Az eredeti ár 215 százalékáért épít Mészáros Lőrinc cége jégcsarnokot Újpesten