Évekre visszamenőleg és tudatosan tévesztette meg a polgárokat a csepeli önkormányzat – az elkeseredett királyerdei csepeliek gyakorlatilag erre a következtetésre jutottak, amikor kiderült, hogy a sziget legzöldebb sarkában száznyolcvan lakásos lakópark építésébe kezd egy ingatlanvállalkozó. A három lakótömb ráadásul éppen azon a telken épült volna, amelyre korábban – főleg a választási kampány alatt – a csepeli önkormányzat ígért szabadidőközpontot, s amely telket végül az említett vállalkozó szerzett meg a városvezetés elől. Az önkormányzat végül telekcserét ajánlott, így kicsit délebbre épülne fel a lakópark; a helyi polgárok azonban attól félnek, ez csak a kezdet.

A Királyerdő most

De kezdjük az elején. Csepel legzöldebb részének, „tüdejének” a Királyerdő nevű szegletet tartják, a Kis-Duna Soroksárral szembeni parkja, a Hollandi út mentén, ahol a csepeli strand is található. A part egy része park, ide járnak a környékbeliek a gyerekeikkel játszani, kutyát sétáltatni, horgászni. Más részein közintézmények vannak, volt napközis illetve ifjúsági tábor, meg a strand. Ez utóbbi és a hozzá kapcsolódó telek korábban is a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (az egykori Fővárosi Fürdőigazgatóság) tulajdonában volt, az önkormányzat évek óta napirenden tartotta a terület hasznosítását. A strandhoz tartozó, de attól északra fekvő, s eléggé elhanyagolt telken megépítendő wellness-park a környéken lakók emlékezete szerint kifejezetten kampánytéma volt az önkormányzati választások előtt.

Akkor lett nagy csönd, amikor a fürdőigazgatóság 2006. elején kettéosztotta a csepeli stranddal egybefüggő telket, s annak használaton kívüli, északi részét pályázaton értékesítette. (A hirdetmény tudomásunk szerint a Népszabadságban jelent meg.) A csepeli önkormányzat vezetői váltig állítják: egyszerűen nem jutott tudomásukra, hogy a velük tárgyalásban álló fürdővállalat az önkormányzat területén lévő ingatlant áruba bocsátja, ilyenformán nem is pályáztak rá. Elővásárlási joguk – magyarázzák – egyébként sem lehetett volna rá, mert a tulajdonos nem Budapest, hanem egy – igaz, fővárosi tulajdonban lévő – részvénytársaság. „Az önkormányzat akkor szerzett tudomást az ügyletről, amikor bekopogott hozzám az új tulaj, az izraeli tulajdonú Ibiza Építő Kft. azzal, hogy lakóparkot kíván építeni” – magyarázza a helyzetet lapuknak Polinszky Tibor, a kerület főépítésze.  

Az építkezést ellenző civil szervezet, a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesület tagjai nem tartják életszerűnek, hogy az önkormányzat késve értesüljön egy olyan ingatlan eladásáról, amelynek hasznosításáról tárgyalásokat folytat a tulajdonossal –  vázolja kétségeit lapunknak Vancsik István szóvivő. Utólag Tóth Mihály polgármester szimpla kampányfogásának tartják a szabadidőcentrum tervét is. Effajta közcélú hasznosítást egyébként még a környezethez illeszkedőnek gondoltak volna, az Ibiza Kft. lakóparkjától azonban kiveri őket a víz. Háromezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, emellett jogászuk segítségével igyekeznek megtámadni minden lakásépítési tervet. Törekvéseikben a Levegő Munkacsoport és a Csepeli Zöld Kör Egyesület is segíti őket. A lakópark ellen többször demonstráló szervezetek szerint a Kis-Duna partjának ezt a részét fölöttébb megterhelnék a száznyolcvan új lakásba beköltözők, meg a miattuk megnövekedő gépjárműforgalom.

A kerület zöldövezeti területeire – elvileg – tilos lenne a lakásépítés, a csepeli képviselőtestület azonban 2004-ben helyi rendeletben módosította a szabályozási tervet. „Jóhiszeműen tettük, hiszen a fürdőigazgatósággal szállodát, termálvizes uszodát álmodott oda az önkormányzat” – mondta a hvg.hu-nak a kerületi főépítész, a protestáló csepeliek szerint azonban a történetben túl sok a véletlen.

Miután az önkormányzat a pályázatról lecsúszott, immár az Ibiza Kft.-vel ült tárgyalóasztalhoz, hogy a tervezett wellness-parkhoz nélkülözhetetlen termálvizes telekhez hozzájusson. Ennek érdekében felajánlott a cégnek egy délebben fekvő ingatlant (plusz a méretkülönbség miatt mellé még a Csikós sétányon lévő volt iskola telkét), s a csereügylet el is indult.

A tulajdoni lapokat kikérő civilek döbbenettel konstatálták idén május végén, hogy mindkét szóban forgó ingatlan tulajdoni lapján az Ibiza Kft. szerepel, a cég pedig mindkét ingatlanjára még tavaly decemberben elvi építési engedélyt kapott. Az első pillantásra meghökkentő fejlemény nyomán kapott lábra az a vélekedés, hogy a lakópark az Ibiza Kft. trójai falova, s az elsőt sorban követi majd a többi.

A főépítész úgy gondolja, természetes, hogy az Ibiza Kft. még az önkormányzattal lebonyolított csereügylet alatt elvi építési engedélyt kért mindkét ingatlanra, hiszen ezzel csak arról tájékozódott, hogy milyen szabályozás mellett építkezhet az adott telkeken. Hogy a csereügylet a telekkönyvi kivonatok szerint még egyhelyben áll, annak a főépítész szerint az a magyarázata, hogy miután az Ibiza a fürdőigazgatóságtól megvásárolta a telket, jelzáloghitellel terhelte azt meg. Amíg ezt a terhelést áthelyezi a csereingatlanra, addig mindkét terület az Ibiza nevén fut; az önkormányzat által felajánlott cseretelek azonban tehermentes volt, annak tulajdoni lapjára a földhivatalban hamar felvezették a változást.

Az Ibiza lakópark látványterve © Forrás: www.elephant.hu

Az önkormányzat már 2004-ben szigoríthatott volna a fővárosi szabályozáson, kimondhatta volna, amit csak most, június 20-i testületi ülésén rögzített: vagyis hogy ebben a keretövezetben (Ráckevei-Soroksári-Duna-ág, közkeletű rövidítéssel RSD) lakást nem építhetnek – ismeri el lapunknak a főépítész, aki végül is 180 lakás építésére bólintott rá, meg arra, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg az útszéli jegenyefák koronaszintjét. A június 20-i megszorító szabály ugyanis visszamenőleges hatállyal nem érvényes, az Ibiza az elvi építési engedély birtokában további egy évig adhat be lakóépület építését kezdeményező építési engedélyt. És meg is tette.
 
Bár a kerület vezetése saját jóhiszeműségét hangsúlyozza, a magyarázkodást hitetlenkedve fogadják a tiltakozók, akik úgy gondolják, a politikusok sem tettek meg mindent a tisztánlátásuk érdekében; lekezelő hangnemben beszélnek az aggodalmaskodókkal, s politikai hátszéllel vádolják őket.

A szocialista vezetésű önkormányzat többségében fideszes ellenzéke valóban a tiltakozók ügye mellé állt. Németh Szilárd képviselő útján június elején önálló képviselői indítványt nyújtottak be a testület elé, amelyben –  többek között –  változtatási tilalmat javasoltak a területre, s fővárosi védettség alá kívánták helyezni annak érdekében, hogy a lakópark még véletlenül se épülhessen meg. A képviselői indítványt a testület leszavazta. A kerület vezetése arra hivatkozik, hogy az építkezés megcsáklyázásáért, vagyis az Ibiza Kft. kivásárlásáért a beruházó egymilliárdos kártérítést követelne Csepeltől.

Az ügy azonban még nincs lefutva. A Fővárosi Tervtanács múlt hét szerdán tárgyalta az építésre kiszemelt telekre benyújtott tervdokumentációt, amellyel nem értettek egyet. Kifogásolták a lakópark építészeti megoldását, aránytalanul nagy építészeti beépítésnek, egysíkúnak, „közhely-építészetnek” nevezték a látványtervet. A tanács azt tartotta a legmegdöbbentőbbnek, hogy a csepeli önkormányzat az úgynevezett intézményi-zöld (IZ) besorolású területen engedélyezte száznyolcvan lakás megépítését úgy, hogy ezzel „egy intenzív beépítésű privatizált terület jönne létre, amely semmilyen közcélt nem szolgál.” A Fővárosi Tervtanács végül úgy döntött, nem javasolja a lakópark megvalósítását, mert a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágtól tájidegen, s a jogszabály szellemének sem felel meg.

Emellett a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesület sem hagyott fel a tiltakozó akciókkal. Szombaton bejárást tartottak – mintegy száz fő részvételével – azon a területen, ahol az építkezés megvalósulna. A héten az ifjúsági táborban szerveznek fórumot, később pedig az Andrássy útra kívánnak kivonulni az Ibiza Kft. székhelye elé, hogy ott demonstráljanak a lakópark megépülése ellen.

Csikász B. - Kiricsi G.