Itt még Budapesten © MTI - Soós Lajos |
A kiállítást már a város határában óriásplakátok hirdetik, Juscsenko elnök pedig a vár udvarán rendezett nyitóünnepségen "rendkívüli tehetségű, európai szintű" művésznek nevezte Munkácsyt, aki Lieb Mihályként látta meg a napvilágot 1844-ben Munkácson. Az ukrán államfő szerint "a legnagyobb gesztus, amit ember megtehet: felveszi szülővárosa nevét."
Gyurcsány Ferenc arra biztatta az ukránokat és a magyarokat, hogy legyenek olyan sikeresek, mint voltak a munkácsi vár fénykorának emberei: Zrínyi Ilona, aki két éven át védte a várat az osztrák csapatokkal szemben, vagy II. Rákóczi Ferenc, aki egy ideig innen irányította az 1703-ban kezdődött szabadságharcot. A munkácsi vár azonban volt börtön is - Kazinczy Ferenc is raboskodott itt -, s egy évre ide rejtették a koronát Napóleon csapatai elől.
Juscsenko az igen meleg szavakkal méltatott magyar-ukrán kapcsolatokat rendre európai uniós perspektívába ágyazta, s a megnyitót követő közös sajtóértekezleten az első, egy nem EU-ország és egy EU-tagállam között kötendőnek minősítette a személyforgalmat könnyítő intézkedésekről szóló megállapodást, amely a határ mindkét oldalán, egy 30-50 kilométeres sávban élőket érintené.
Gyurcsány hangsúlyozta, hogy Magyarország az év végén a schengeni övezet tagja lesz, de Magyarország nem akar új vasfüggönyt, nem akar bezárkózni Ukrajna előtt, s remélhetőleg az Európai Unió többi tagállama sem. A magyar miniszterelnök megerősítette, hogy egymilliárd köbméter kapacitású gáztározót készülnek létesíteni Magyarország számára az ukrán oldalon. A tározó üzleti alapon épül meg, a magyar partner a Magyar Villamos Művek (MVM) lesz.
