Játékgép. Nagy teher, de nem a büdzsének © Horváth Szabolcs

Márpedig a tét nemzetgazdasági szempontból is óriási: egyedül a játéktermek által fizetett játékadóból a büdzsé tavaly közel 41 milliárd forinttal gazdagodott, a kaszinók befizetése ugyanakkor nem érte el a hárommilliárdot. A pénznyerő gépek tavalyi forgalma meghaladta a 87 milliárd forintot.

Vajda István, a Casinos Austria magyarországi ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: a kialakult helyzet a versenysemleges piaci környezet hiánya és a szerencsejáték negatív társadalmi hatásai miatt sem nevezhető túlságosan kedvezőnek. A szerencsejáték törvényi szabályozása Európa-szerte igen színes képet mutat: „Van olyan ország, ahol állami monopólium a kaszinójáték szervezése, például Ausztriában, Svédországban vagy Hollandiában. Németországban  ez az egyes tartományok kiváltsága, máshol pedig a koncessziót elnyerő társaságokat illetően szabad a verseny” – részletezte Vajda István, aki a Magyar Kaszinó Társaságok Szövetsége és az European Casino Assotiation (ECA) magyarországi kapcsolattartója. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában a tétek és a kifizetések nagysága az automatatermekben limitált, és igazi nagy játékra csak a szigorúan ellenőrzött kaszinókban van lehetőség.

Vajda István utalt az ellenőrzés eltérő szigorára is:  a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) tavalyi jelentésében is szerepel, hogy a hat magyarországi, élőjátékos kaszinót tavaly összesen 784-szer ellenőrizték, ugyanakkor a 18 360 pénznyerőautomata-teremre 16 135 ellenőrzés jutott, azaz több hely kimaradt a vizsgálatból. Hozzátette: „a kaszinóknak nincs kifogásuk az ellenőrzések gyakorisága ellen, hiszen nincsen takargatni valójuk.  Az azonban elgondolkodtató, hogy ugyanez miként valósul meg olyan automata termekben, ahol például köztudottan nem megengedett szerencsejátékról (pókerről) is szólnak a hírek.”

Az ellenőrzéshez hasonlóan a szabályozás is sokkal szigorúbb a kaszinók esetében: a pénzmosás elleni törvény értelmében a vendégeket regisztrálják, vagyis elkérik a személyi igazolványukat és a lakcímkártyájukat. „Ez pedig befolyásolja az embereket abban, hogy ne ide, hanem inkább egy játékterembe menjenek be, ahol senki nem piszkálja őket. Ráadásul ott is szinte ugyanazokat a játékokat játszhatják, csak krupié nélkül. Nyugat-Európában ez sem így van.” Van, ahol az automatatermekben is bevezették a regisztrációt, többek közt Szlovéniában és Spanyolországban. Akad, ahol ez ugyan nincs meg, viszont erősen korlátozzák a játékok fajtáját, a téteket, illetve a megnyerhető nyereményt, mint Ausztriában, Németországban, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Olaszországban vagy Dániában. Vajda István érthetetlennek tartotta azt is, hogy a pénzmosás elleni törvény elfogadásakor hogyan maradhattak ki az automatatermek a rendelkezések életbeléptetésére kötelezettek köréből.

Vajda István szerint részben ezek az anomáliák vezethettek a magyarországi pénznyerőautomata-szektor megerősödéséhez. „Hazánkban az automaták piaci részesedése egyre meghatározóbb. Az SZF tavalyi évre szóló jelentése szerint a nyerőgépekből folyik be az adó 57 százaléka, szemben a kaszinókéval, amely csupán négy százalékot tesz ki. Igaz, ebben a kimutatásban nem szerepel a kaszinók által évente befizetett nem jelentéktelen koncessziós díj összege.” Az SZF jelentése szerint  a befizetett játékadó alapján a pénznyerők piaci részesedése  57,37 százalék, a  kaszinóké 4,05 százalék, a sorsolásos, illetve a fogadásos  játékoké 36,19, illetve 2,14 százalék.

Oroszországban, illetve Moszkvában az elmúlt évben elnöki, valamint polgármesteri döntés alapján bezárták vagy 2009-ig bezárják, és a városközpontból kiköltöztetik a kaszinókat. Más országokban, mint például Portugáliában, Luxemburgban, Svájcban vagy Görögországban pedig nem engedélyezik a nyerőgéptermeket a negatív társadalmi hatásaik miatt – hozott fel külföldi példát Vajda István. „Itthon is akad azért olyan kezdeményezés, amely megpróbálja a helyzetet valamilyen szinten rendezni. Budapest IV. kerületében például a városrendezési tervet úgy alakították, hogy meghatározták, hol, milyen jellegű kereskedelmi tevékenység folytatható, és bizonyos főútvonalakon nem adnak engedélyt pénznyerő-terem üzemeltetésére.”

„A magyar  fővárosban  közel 250 pénznyerő automata terem üzemel. Kérdés, jó-e, ha több, ráadásul hatalmas alapterületű játékterem olyan, a városmarketing szempontjából kiemelt jelentőségű, gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező térre koncentrálódik, mint amilyen a Vörösmarty tér és környéke. Milyen üzenete van ennek a külföld és a belváros szerelmesei számára, akik sétálni, nézelődni, vásárolni vagy barátokkal, ismerősökkel találkozni jönnek a környékre?” - teszi fel a költői kérdés Vajda.

Sibinger Márta, az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának vezetője a hvg.hu kérdésére elmondta: minimálisan, de növekedett a pénznyerőautomata-termek száma az előző évihez képest. „Munkatársaink átlagosan másfél-két évente minden játékterembe eljutnak, és meggyőződnek arról, hogy a szükséges engedélyeknek megfelelően üzemel-e. A játéktermek engedélyének kiadásakor alapvető feltétel, hogy a cég csak ezzel a tevékenységgel foglalkozzon, de több más feltételnek is meg kell felelni. Ezek mellett pedig még szükség van a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalására is. Az ellenőrzések során egyébként, ha bármilyen szabálytalanságot találnak a főosztály munkatársai 200 ezer és 3 millió forint közötti bírságot szabhatnak ki.”

Sibinger Márta beszámolt arról is, hogy tavaly 71,41 milliárd forint folyt be játékadóból a központi költségvetésbe, illetve 16,6 milliárd forint személyi jövedelemadó a nyeremények után.