A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés azon pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását. Szabó Zoltán közölte: azt is javasolják, a bírónak legyen mérlegelési joga, vagyis tagadhassa meg a szervezetek bejegyzését akkor, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak és szabadságának sérelmét okozná. A bejegyzést akkor is meg lehetne tagadni - folytatta a képviselő - , ha a benyújtott alapító okmány, alapszabály, választott jelszó és szimbólum ismeretében a bíró okkal következtet arra, hogy a szervezet létrejötte a párizsi békeszerződés negyedik cikkét sértené. Szabó Zoltán elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt.
    
Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos hatalomgyakorlásra - idézte a politikus. Ezeket a szabályokat egészítenék ki az 1947-es párizsi békeszerződés egyik pontjával - tette hozzá Szabó.
    
A törvényben kihirdetett békeszerződés II. fejezetének 4. cikke szerint "Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól".
    
Szabó Zoltán a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy úgy gondolják, új helyzet van: világosan látható, hogy egyre inkább nyilvánosságot kapnak, egyre inkább a nyilvánosság elé mernek lépni azok a szélsőséges szervezetek, amelyek működését a Magyar Köztársaságnak a békeszerződés értelmében nem lenne szabad engedélyeznie. A képviselő azt mondta: egyelőre nincs döntés arról, hogy a törvényjavaslatot milyen formában nyújtják be. Hozzátette: a frakció és a kormány a jövő héten konzultálni fog azokról a jogi lépésekről, amelyek az elmúlt hetek "aggasztó eseményeinek" gátat vethetnek". Utalt a Magyar Gárda megalakulására és a Szetey Gábor személyügyi államtitkárt az auschwitzi haláltábor bejárata előtt, rózsaszín háromszöggel ábrázoló fotómontázsra.
    
A politikus kitért arra, hogy az egyesülési törvény kétharmados támogatást igényel, azaz parlamenti elfogadása nem lehetséges a Fidesz nélkül. "Őszintén reméljük, hogy a Fidesz feladja eddigi tartózkodó álláspontját a szélsőjobboldali aggodalomra okot adó jelenségek, mozgalmak, politikai erők elítélése és az eléjük való gát emelése ügyében" - fogalmazott.
    
Szabó Zoltán emlékeztetett rá, hogy szocialista képviselők tavasszal a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezték a gyűlöletbeszéd büntethetővé tétele miatt. A javaslatot az Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen még nem kezdődött el a vita. Az MSZP politikus elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteki bejelentése ugyancsak a gyűlöletbeszéd szankcionálását tenné lehetővé a polgári törvénykönyvben.
    
Szabó Zoltán kitért arra, hogy a Szetey Gáborról készült fotómontázs nem sértés, hanem fenyegetés, amely azt üzeni: "mi azt szeretnénk, hogy a homoszexuálisokkal így lehessen elbánni, és hogy ha hatalomra jutunk, így is fogunk elbánni. És a homoszexuálisokat követni fogják a zsidók, a cigányok, őket a kommunisták, aztán a szociáldemokraták, aztán valamennyi demokrata, aztán azok a papok, akik a szeretet parancsát komolyan veszik és megpróbálják menteni az üldözötteket" - fogalmazott.
    
Augusztus 29-én az auschwitzi haláltábor bejárata előtt, rózsaszín háromszöggel a mellén ábrázolták egy, az internetről még aznap eltávolított fotómontázson Szetey Gábort, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkárát. A történteket a kormány valamennyi tagja elítélte, a kormányfő a fotómontázst ocsmányságnak és gazemberségnek nevezte. A képet közzé tévő Lánchíd Rádió Online főszerkesztőjét és ügyeletes szerkesztőjét - a történteket követően mandátumáról lemondó fideszes önkormányzati képviselőnőt - elbocsátották.