Tetszett a cikk?

Közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség a magyar perkirályként elhíresült Minda Zoltánt. Az első, személyeskedésektől sem mentes tárgyalást kedden tartották a csepeli bíróságon. A perkirály szerint koncepciós eljárás folyik ellene. Az ügy alapjául szolgáló feljelentést az a férfi tette, akinek a kérelme nyomán nemrég gyámsági eljárást indítottak Minda ellen, törvénytelenül és eredménytelenül.

Minda Zoltán.
Cégfantomizálási szabásminta
© Túry Gergely
„Ez egy koncepciós eljárás, aminek a célja, hogy leplezze a Legfelsőbb Bíróságon elkövetett közokirat-hamisítás, bűnpártolás, hivatali visszaélés sorozatot” – kezdte bíróságon tett vallomását Minda Zoltán. A sajtóban csak perkirályként emlegetett, 1997 óta 29 bírót és 8 ügyészt feljelentő férfit az ügyészség közokirat-hamisítással vádolja, az első tárgyalás kedden volt a csepeli bíróságon.

A történet lényege, hogy a Minda által képviselt, egyébként végelszámolás alatt álló Pepszolg Kft. végelszámolója, Nagy Lajos 2003-ban úgy döntött, lemond ebbéli tisztségéről. Helyére a társaság taggyűlése egyhangúlag Minda Zoltánt jelölte ki. A társasági szerződés módosulásáról – ügyvéd jelenlétében – jegyzőkönyv is készült, amivel Minda közjegyzőhöz ballagott. Utóbbi a taggyűlési okirat alapján aláírási címpéldányt állított ki neki. A cégbíróság azonban később felfüggesztette, majd megszüntette az eljárást.

Egyedül Mindát vádolják

Az ügyészség szerint Minda Zoltán azzal követte el a bűncselekményt, hogy közjegyzővel hitelesítette az aláírási címpéldányt, s azt nyújtotta be a cégbíróságra, noha tudnia kellett, hogy a Pepszolg végelszámolóját csak a cégbíróság nevezhette volna ki. A magát ártatlannak való perkirály és ügyvédje, Havas Gábor szerint viszont az egész vád teljes képtelenség, mivel a csődtörvény hatálya alatt álló Pepszolgnak is jogában állt taggyűlést tartani, így személycseréről is dönthettek. Ráadásul – mint azt a bíróságon is elmondták – a cég nem nevezte ki végelszámolónak Mindát, pusztán jelölte.

De ha igaza van is az ügyészségnek a bűncselekmény tényét illetően, felmerül a kérdés: miért csak – a sorozatos feljelentései miatt az igazságszolgáltatás berkeiben kevésbé közkedvelt – Minda Zoltán ellen indítottak eljárást? Az ügy többi szereplőjét – a társaság tagjait és az eljáró ügyvédet – csak tanúként hallgatták ki a nyomozók, illetve a tárgyalást vezető bírónő, Fülöpné dr. Tóth Emőke. A közjegyzőt pedig még a bíróságra sem idézték be tanúnak, csak a rendőrség hallgatta ki a nyomozás idején.

Összekeverték Kaiser Edével

Az ügyészség amúgy sem szerepelt valami fényesen az első tárgyaláson: Minda Zoltán és ügyvédje kérdésére a tárgyalás során szinte végig szótlanul ülő fiatal ügyésznő azt sem tudta (vagy akarta) megmondani, pontosan milyen jogszabály képezi a vád alapját. „Úgy gondolja, hogy törvénytelen a vád? Kérem, ezt vegyék jegyzőkönyvbe!” – replikázott az ügyésznő a jogszabályt firtató védői kérdésre. Mi több, az első tárgyaláson az is kiderült: a bűnjel (azaz a vád alapját képező közokirat) nincs a bíróság birtokában.

A tárgyaláson főleg a vádlott beszélt. Több órán keresztül tartó vallomásában lényegében azt ecsetelte, hogy a vele – egy privatizációs ügy miatt – hosszú évek óta perben és haragban álló dr. Pintér János és köre mozgatja úgy a szálakat, aminek hatására az ügyében eljáró bírók és ügyészek sorra követik el a törvénytelenségeket. Példának említette, hogy bírósági határozatok rendelkező részét írják át, illetve „gyanúsan véletlenül” eljárási hibákat vétenek: egy bíróval szembeni feljelentés kapcsán például összekeverték Minda és a móri mészárlásban elítélt Kaiser Ede ügyszámait.

A kamara rendben talált mindent (Oldaltörés)

A bírónő tanúként meghallgatta a Pepszolg Kft. tagjait, valamint a társasági szerződés módosítását végző ügyvédet is. Smidelik Péter szerint mindent szabályosan csináltak, olyannyira, hogy az ügyben – egyébként éppen Pintérék bejelentése nyomán – vizsgálatot lefolytató Ügyvédi Kamara is rendben talált mindent. Smidelik felhívta a bírónő figyelmét arra is, hogy az ügyész által kifogásolt cégváltozás nem is volt hatályban. „Az csak akkor lett volna hatályban, ha azt a cégbíróság jóváhagyja. Miért lett volna itt bármiféle törvénysértés?” – kérdezte a bírótól. Érvelését azonban gyengíti, hogy az ügyészségi gyakorlatban már maga a dokumentum benyújtása is felvetheti bűncselekmény gyanúját.

„Én tényleg hülyének nézem önt, de azt nem szeretem, ha engem is hülyének néznek” – vágta Minda fejéhez tanúvallomásában Pintér János. Nem véletlenül hülyézett: nemrég éppen Pintér kezdeményezte – egyébként teljesen törvénytelenül – Minda gyámság alá helyezését az V. kerületi Gyámhivatalnál. Az eljárást – fittyet hányva a jogszabályoknak – ugyan megindította a hivatal vezetője, de később megszüntették.

„Partizán módon”

A feljelentő Pintér – aki a tárgyaláson egyedüliként nem járult hozzá, hogy a sajtó hangfelvételt készítsen vallomása közben – nem ért egyet Mindáék védekezésével. Mint mondta, a Pepszolg „partizán módon” próbált meg személycserét végrehajtani, noha erre jogilag nem lett volna lehetősége. A Legfelsőbb Bíróság egyik, 1993-as ítéletére hivatkozott, amely érvénytelennek minősítette a Pepszolg társasági szerződését. Vallomásában kifogásolta, hogy a személycserével „valótlan tartalmú aláírási címpéldány” került Minda birtokába.

Minda szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság 1993-as ítélete olyan, „mintha nem lett volna”, mert olyan súlyos eljárási hibák előzték meg, melyeknek a törvényi szankciója az összes eljárási cselekmény és bírósági határozat hatálytalansága. Tény, hogy a Fővárosi Bíróság 2003 és 2006 között négy olyan jogerős határozatot hozott, amely Minda álláspontját támasztja alá.

A kacifántos ügy még tartogathat meglepetéseket, amennyiben a bírónő eleget tesz Mindáék kérésének, s tanúként beidézi azokat az ügyészeket és bírókat, akik valamilyen módon érintettek a perkirály és Pintér között dúló csatározásban. Nem biztos azonban, hogy a várhatóan csak jövőre folytatódó tárgyaláson tanúként ki tudja és akarja hallgatni a bíróság Pintér János egykori jogtanácsosát, Laczkó Györgyöt, mivel egykori főnöke nem hajlandó felmenteni őt a titoktartási kötelezettsége alól.

Dezső András

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Hogyan pereljünk be közjogi méltóságokat?

Nem tudja, kicsoda Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke? Azt sem, kicsoda Vastagh Pál egykori igazságügyi miniszter, hazánk kanadai nagykövete? Semmi gond. Önt az isten is arra teremtette, hogy a központi nyilvántartó hivatalnokaként igazukat kereső állampolgárok ügyeiben intézkedjen. Tantörténet.

hvg.hu Itthon

A Siemens haragosára vallottak a gyémántügyben

A gyémántügy néven elhíresült büntetőper tárgyalásán az egyik tanú azt állította, hogy a Siemens magyar érdekeltségeivel perben és haragban álló Farkas Imre vállalkozó fontos szerepet kapott egy fantomcég, a Voluta Kft. ügyvezetőjének kiválasztásában.

hvg.hu/MTI Itthon

Sólyom nem függeszti fel a bírák mentelmi jogát

A Pécsi Városi Bíróság megszüntette az eljárást a három szegedi táblabíró ellen, akiket magánindítványban rágalmazással és becsületsértéssel vádoltak meg egy gazdasági ügyben hozott határozat miatt - közölte a Baranya Megyei Bíróság sajtószóvivője.

hvg.hu Itthon

Gyémántügy: strómanok és éceszgéberek

Hubertus Jacobus, Berodzke Gregory, Gotlieb Áron, dr. Matula és Janca mérnök – nem egy ismeretlen Rejtő-regény figurái, hanem a „gyémántügy néven” elhíresült nagyszabású csalássorozat szereplői ők. Vannak köztük fiktív személyek és valóságosak is. Az ügyészség két személyt vádol.

hvg.hu Itthon

Gyémántügy: tanúk kínos helyzetben

Képes-e az emberi elme felidézni azt, amiről már megtörténtekor se tud? Hogy van az, hogy valaki négy évig ügyvezető, aztán meg nem emlékszik, volt-e kapcsolata a cégével? Miért is hívták egykoron hitesnek a könyvvizsgálókat? Folytatódott a gyémántügy tárgyalása, s ha választ nem is kaptunk e kérdésekre, de számos ismeretelméleti adalékkal gazdagodtunk.

hvg.hu Itthon

Gyémántügy: Lengyel tűnődött, aztán visszavonta

Újabb vallomást tett Lengyel Gáspár orvos, eszerint mégsem a Siemens-ügy kapcsán elhíresült Farkas Imre kérte fel, hogy vizsgálja meg a stróman ügyvezetőnek kiválasztott Janca Józsefet. Szakértő állítja, hogy az ügyben szerepet kapó üzletrész-átruházási szerződés aláírása hamis. Új fejlemények a gyémántügy tárgyalásán.

Itthon

Magyaré lehet a pereskedés Guinness-rekordja

Minda Zoltán 29 bírót és 8 ügyészt jelentett fel 1997 óta. Kolhaas Mihályként keresi igazát a hatóságoknál, amelyek olykor ellenségesen, máskor fásultan vagy tehetetlenül állnak a jelenséggel szemben. Rögeszmés ember, ennek ellenére gondnokság alatt nem áll, nem rendelték el elmegyógyintézeti kezelését sem, sőt hamis vád miatt sem perelik. Igaz, az ő egyetlen feljelentésében sem indult még vizsgálat. Magyar abszurd a Guinness Rekordok Világnapja előtt egy nappal.

Hét nap

BÍRÓSÁGON A GYÉMÁNTÜGY

"Strómanok voltunk" - védekezett az adócsalással és magánokirat-hamisítással vádolt Janca József a Budai Központi...

Itthon

Gyémántügy: a vádlottak szórakoztatták a kisdedet

Családias körülmények között folytatódott a „gyémántügy” néven elhíresült tárgyalás. Az egyik tanú magával hozta másfél éves kislányát is, aki babakocsijából végigkommentálta anyukája vallomását. Még nem hangozhattak el a perbeszédek, mert az ügyészség bizonyítási indítványt tett, és újra meghallgatnak egy vámtisztviselőt, aki még látta a rejtélyes gyémántokat.

Vélemény

Lomnici különös levele Vastaghnak

Érdemben nem foglalkozik egy végelszámolás alatt álló cég panaszával az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága, mert a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy tájékoztatta őt, hogy a társaság ügyében eljáró személy a cég képviseletére nem jogosult. Pedig dehogynem.

Hét nap

Strasbourgi elmarasztalás

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 25 ezer euró (6,3 millió forint) nem vagyoni kártérítést és ezer...