„Nem tudunk nagy átalakításokat megteremteni anélkül, hogy ne stratégiaalkotással kezdjük. Ezért az államtitkárságon belül is lesz egy stratégiaalkotó egység, nagy nyilvánosság, nagy részvételiség mellett” – mondta Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture szövetség közös rendezvényén. Arról beszélt, hogy fontos a felnőttkori közösségi tanulás, ez pedig két tényezőn múlik: a munkahelyi közösség vezetője támogatja-e ezt, és mennyire segíti a HR a változásokat.
Az alapkészségek megalapozása nem tud máshol megtörténni, mint a közoktatásban, ezt nem lehet megspórolni. Számtalan olyan kompetencia van – erre példának az együttműködést és a kritikus gondolkodást hozta fel –, amelyet be kell vinni az alapfokú oktatásba, azonban eközben azoknak is el kell ezeket sajátítaniuk, akik felnőttként már most ott vannak a munkaerőpiacon. A digitalizáció pedig csak kitágítja a képességbeli hiányokat, ezért ha nem elég jók az oktatásban az alapok, akkor a digitalizáció nagyobb veszély lehet, mint amekkora lehetőség – mondta.
https://hvg.hu/gazdasag/20260610_dani-rodrik-harvard-munka-technika-munkahely-cegek-eloadas-konferencia
Arról, hogy a külföldi munkaadók milyennek látják a magyar dolgozókat, és hogy szerintük mire volna szükség a képzésben, több, a magyarországi munkával foglalkozó külföldi szervezet vezetője is beszélt. Jörg Dötsch, a Német–Magyar Tudásközpont ügyvezetője azt mondta: a fiataloknál az alapképességeknél vannak komoly problémák, és sokan nehezen alkalmazkodnak a nagy szervezetekben, ezen folyamatosan dolgozni kell. A felnőttképzők munkáját az is nehezíti, hogy Magyarországon tíz dolgozóból három az adminisztrációban gyártja a papírokat – tette hozzá. Visszatért arra is, amiről a rendezvény sok szereplője már szót ejtett, hogy mennyire kevés magyar használja a mesterséges intelligenciát a munkához: ő azt mondta:
Előbb legyen meg az a kreativitás, amivel tudják, hogy mire akarják az AI-t használni, „ne játsszunk vele”.
Pető Ernő, a ChinaCham elnöke pedig a kínai cégek szemszögéből beszélt:
Újdonságnak érzik, hogy a Z generáció Magyarországon már nem szeretne túlórázni, ráadásul a Magyarországra érkező kínai cégeknek is meg kell tanulniuk azt, hogy itt dokumentálni kell, kifizetni és írásban elrendelni a túlórát.
Azt már Bogdán Szilvia, az AmCham HR-bizottsági elnöke tette ehhez hozzá: a digitalizáció emberi oldalát nem lehet nem tudomásul venni, de a magyar cégeknél pont ez a nézőpont hiányzik, a vezetők gyakran úgy gondolják, hogy „ha jobban ütjük azt a virágot, akkor jobban nő”. Arról pedig Pap Máté, az MKIK szakképzési és felnőttképzési igazgatója beszélt, hogy nagyon sokat lehetne javítani a felnőttképzés kínálati oldalán.
