Az üzletember erről a CEU-ban megnyílt Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP) hétfői megnyitóján beszélt Budapesten.
 
Soros György hangoztatta: olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, ahol az egyéni üzleti érdekek nem tudnak felülkerekedni a közérdekeken.
 
A privátszféra általában megpróbálja a jó célok mentén kialakított jogszabályok kibúvóit kihasználni, és így végül sokszor közérdekeket sértő fejlesztések valósulnak meg - mutatott rá.
 
Ellenpéldaként saját befektetéseit említette, amelyekre dupla szempontrendszer érvényes a közérdekek figyelembevétele érdekében. Természetesen az üzletnek nyereséggel is kell kecsegtetnie, ám ugyanakkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenését is elő kell segítenie - közölte.
 
Utalt arra, hogy a klímaváltozás szempontjából döntően fontos energetikában 2030-ig a világon összesen 20 trillió dollár értékben várhatók befektetések. Nem mindegy, hogy ez az összeg hagyományos infrastruktúrák létesítésére, vagy szén-dioxid-kibocsátásban szegény, azaz alacsony karbonintenzitású projektekre jut.
 
Soros György szavai szerint az emberi civilizáció halálra van ítélve, ha az Amerikai Egyesült Államok, Kína, és más nagyhatalmak továbbra is szénerőművek építésében látják a jövőt.
 
Az üzletember a megoldás kulcsát abban látja, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül megfelelően beárazni. Ez ugyanis a magas karbonintenzitású technológiákat versenyhátrányba hozza a "tiszta" létesítményekkel szemben.
 
Soros György úgy vélekedett, hogy a már több szinten működő emissziókereskedelmi rendszerek akkor segíthetik elő a kívánt folyamatot, ha egy egységes, globális karbonpiac jön létre, azaz ha a világ minden pontján ugyanakkora gazdasági terhet jelent egy "klímaterhelő" beruházás kivitelezése.
 
Az emissziókereskedelemnél egyszerűbb megoldás lenne a karbonadó bevezetése, ám az adótól az emberek idegenkednek, a politikusoknak pedig figyelembe kell venniük a népakaratot - tette hozzá.
 
Bokros Lajos, a CEU közgazdász professzora pesszimistán ítélte meg a helyzetet, ugyanis szerinte nem csak a jogszabályi kibúvók keresése miatt mennek rossz irányba a folyamatok, hanem több esetben maguk a jogszabályok szolgálnak rossz célokat.
 
Példaként a bioüzemanyagok terjedését elősegítő támogatási rendszereket említette. A bioüzemanyagok haszna nem csak egyszerűen kérdéses klímavédelmi szempontból, hanem társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból kifejezetten káros. Utalt arra, hogy a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyag-termelés élelmiszerhiányt okoz, drága, és erdőirtással jár.
 
A volt pénzügyminiszter szerint az elkövetkező 5-20 év még úgy fog eltelni, hogy valóban jó irányba ható, érdemi szabályozási megoldásokat nem sikerül találni.
 
Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezettudomány és környezetpolitikai tanszékének professzora elmondta: a CEU keretein belül létesült 3CSEP intézményben posztgraduális képzés, kutatómunka folyik majd, amellyel a központ nemzeti és nemzetközi szinten is befolyásolni kívánja a klímapolitikát.