A katolikus egyház nem ért egyet az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatával és tiltakozik a tavaly decemberben elfogadott törvény ellen, amely szinte a házasság szintjére helyezi az ilyen típusú viszonyt - mondta Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családügyi bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az MKPK-nak a tájékoztatón felolvasott nyilatkozata szerint ez "veszélyes támadást jelent a társadalom alapvető intézménye, a család ellen". Nem csak az egyház és a természeti törvény, de a magyar alkotmány is azt vallja, hogy "a család egy férfi és egy nő kizárólagos, a társadalom számára is hasznos életközössége, melynek célja a házastársak java és az élet továbbadása".
Az MKPK családügyi bizottságának elnöke szerint a házasságon kívüli párkapcsolatok törvényi szintű elfogadása, ideértve az egyneműek együttélését is, "gyengíti a társadalom életerejét" és veszélyezteti a felnövekvő gyermekek egészséges fejlődését.
Hangoztatta azt is, hogy a püspöki konferencia szerint a család a gyermekek nevelése szempontjából mással nem helyettesíthető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikusoknak szem előtt kell tartaniuk a társadalom védelmét, ezért - mondta - olyan jogszabályokat kell hozniuk, amelyek erősítik a családokat, a fiatalokat pedig gyermekvállalásra buzdítják.
Hámori Antal, a Magyar Katolikus Családegyesület életvédő fórumának alelnöke a sajtótájékoztatón bejelentette, saját nevében beadványt nyújtott be az alkotmánybírósághoz, melyben kérte, hogy a testület mondja ki: az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény alkotmányellenes, mert "sérti az egy férfi, egy nő életközösségét magában foglaló házasság jogintézményét."
Bíró László szólt arról is, hogy áprilisban, még mielőtt az Európa Tanács (ET)szavazott volna az abortusz liberalizálásáról, levélben fordult a képviselőkhöz, azt kérve, ne fogadják el a terhesség-megszakítás megkönnyítését. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az strasbourgi testület 109 szavazattal 69 ellenében megszavazta az abortusz liberalizálását.
Úgy fogalmazott: az abortuszhoz való jog "nem tartozik a szexuális és reprodukciós jog körébe". Szerinte az abortusz mindenféle korlátozás nélküli engedélyezése ellentétben áll az európai emberjogi konvencióval, melynek éppen az a célja, hogy védje az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Az emberi méltóságnak azonban "megkerülhetetlen sarokköve az élethez való jog, ez pedig megilleti a meg nem születettet is" - jegyezte meg.
Az MKPK családreferens püspöke véleménye szerint a strasbourgi döntés nyomán Magyarországon ezentúl az orvosoknak nem kell megfontolás tárgyává tenniük a beavatkozás elvégzését; a nőknek az abortusz előtt még az orvosi tanácsadáson sem kell részt venniük. Kiemelte, hogy a nők az abortusz következtében gyakran egészségi és pszichikai károsodást szenvednek, Bíró László szerint ezért sem indokolt a korlátozás nélküli abortusz bevezetése.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
