szerző:
hvg.hu

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték. A fehérgalléros bűnügyek – az államot vagy az emberek befektetéseit érintő lenyúlások – esetében igen változatos verdiktek születtek. Felelevenítünk néhány ügyet – a teljesség igénye nélkül –, hogy megnézzük, kik úszták meg, és kik nem.

A Tocsik-ügy

Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV Rt.) kapott 804 millió forintos sikerdíj volt az első igazán nagy korrupciós botrány, amely felrázta a közvéleményt, s bebizonyította, hogy nemcsak pletykaszinten léteznek ezek a dolgok, hanem vannak, akik nagyon komoly állami pénzeket tesznek zsebre. Az ügy 1996-ban pattant ki, s máig nem zárult le teljesen, ugyanis idén ősszel várható döntés abban a polgári perben, amely azt hivatott eldönteni, mennyi jár a több százmillió forintos sikerdíjból a jogásznőnek.

Tocsik Mártának az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések szerint a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után az önkormányzatoknak járó összegből kialkudott megtakarítások 10 százaléka járt sikerdíjként, ami összességében 804 millió forintra rúgott. A büntetőeljárás az ügy kipattanása után hét évvel, 2003 tavaszán Tocsik Mártának és az ÁPV Rt. vezetőjének, Szokai Imrének a felmentésével végződött. A bíróság jogerős verdiktje két egymásnak ellentmondó – egy enyhe és egy több éves börtönbüntetést kiszabó – elsőfokú bírói döntés után született meg. A Legfelsőbb Bíróság végül Tocsikot hanyag kezelésért és magánokirat-hamisításért mindössze 400 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az ÁPV Rt. vezetője, Szokai Imre felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta. Szintén felmentették Boldvai Lászlót, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokát és Budai Györgyöt, a Szabad Demokraták Szövetségéhez közel álló üzletembert, akik azért kerültek a bíróság elé, mert Tocsik Márta első vallomása szerint 340 millió forintot utaltak át a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz közelálló Arány és Utilitas Rt.-nek.

A jogásznőnek járó sikerdíj mértékét illetően indított polgári per során a Fővárosi Bíróság 2007. június 13-án úgy döntött, hogy Tocsik Márta csak 3,7 millió forintot tarthat meg a sikerdíjból, a pénz fennmaradó részét pedig vissza kell fizetnie az ÁPV Rt. jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Idén áprilisban viszont a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a jogásznőnek 80 millió forint jár és 562 millió forintot kell visszafizetnie. A Legfőbb Ügyészség és Tocsik Márta is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntés ellen, hogy kiderüljön, melyiküknek van igaza az összeget illetően.

A Postabank-ügy

© Bánkuti András

A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank-ügyet. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több százmilliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.

A tizenegy éve indult büntetőeljárásban elsőként ítélkező Fővárosi Bíróság 2006-ban ártatlannak mondta ki Princz Gábort, a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját és vezető munkatársait. A bíróság ugyanis úgy találta, hogy megfoghatatlan az a vádiratban szereplő állítás, amely szerint Princz és kollégái elhibázott üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a hálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.

Idén január 10-én a másodfokon ítélkező Fővárosi Ítélőtábla hanyag kezelés vétsége miatt elmarasztalta és pénzbírsággal büntette Princz Gábor, valamint Varga Ivánt, Tarr Józsefet és Lovas Józsefnét. A hét vádlott közül azért csak őket találták vétkesnek, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princz Gábort 3,6 millió forintos, a többieket fejenként másfél millió forintos pénzbüntetéssel is sújtották, valamint – jogerős határozat esetén – a perköltség egy részét is nekik kéne állniuk.

Princz és három társa ügyében az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt az eljárás harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

A Nádor '95-ügy (Oldaltörés)

A fenti esetekkel szemben a Nádor ’95-ügy még a bírói szakba se jutott el. A Fővárosi Főügyészség 2005 márciusában ugyanis megszüntette a Kehi és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága által 1998-ban csalás és csempészet miatt tett feljelentés tárgyában, a mobiltelefon-lehallgatók miatt, vagy az úgynevezett a Nádor 95-ügyben indított nyomozást. A cég még a Horn-kormány idején szerződött a titkosszolgálati eszközök beszerzésére. Az rt. vezetője, Szász András 1996 nyarán az Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dolláros „áthidaló devizahitelt” vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. Felmerült azonban a gyanú, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelnek csupán egy részét, hozzávetőlegesen 21 millió dollárt költött a berendezésekre, a többit – csaknem hárommilliárd forintot – saját céljaira használta fel.

Kaya Ibrahim és Yosip Tot

Az úgynevezett Fidesz-közeli cégekkel kapcsolatos botrány nem sokkal a párt 1998-as kormányra kerülését követően robbant ki, amikor kiderült, hogy egy Németországban dolgozó török vendégmunkás, Kaya Ibrahim 1995-ben 14 darab, összesen mintegy 300 millió forintos adótartozással terhelt Fidesz-közeli céget vásárolt meg, amelyeknek tartozásait ezután nem lehetett behajtani. Az „új” tulajdonosok ugyanis azt állították, hogy semmi közük az ügylethez, így az adófizetők pénze elúszott. A régi tulajdonosok pedig cégeikkel együtt a tetemes adósságoktól is megszabadultak. A cégeket eladó Schlecht Csaba elleni nyomozást rendőrség 2001-ben megszüntette, annak ellenére, hogy Schlecht 1997-ben is hasonló üzletet bonyolított le egy Josip Tot nevű törökkel.

A Szabadi-ügy

A folyamatos tagadás és az eljárás koncepciósnak mondása ellenére két év négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát 19 rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban. A másodfokú bíróság szerint Szabadi hivatali visszaélést követett el, amikor államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel. Továbbá hűtlen kezelést hajtott végre, mivel két vádlott- illetve munkatársa több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött megbízási szerződések alapján szaktanácsadásért, holott munkát egyikük sem végzett. Szabadit ugyanakkor a bíróság felmentette a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében. A másodfokú ítélet nem jogerős, mert a bűnösség tekintetében részben ellentétes az elsőfokú döntéssel. Mivel az ügyész súlyosításért, a vádlottak és a védelem teljes felmentésért fellebbezett, a Szabadi-ügy harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.

A globexesek

Egy bűncselekmény eltérő súlyú megítélésre kiváló példa ez az ügy. A Globex vezetői értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztás, hűtlen kezelés és tőkebefektetési csalás miatt kerültek a bíróság elé. A 2006 decemberében kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Postáné Vellai Györgyike első rendű vádlottat, a Globex egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, Vajda László másodrendű vádlottat, a cégcsoport egyik tulajdonosát pedig egy év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték. Mivel a büntetésbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, egyiküknek sem kellett börtönbe vonulnia. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla Postáné büntetését 7 év, Vajda Lászlóét pedig 6 év börtönre súlyosbította, mivel a korábbi bírói döntést túl enyhének találta, mondván, a történtek idején az általuk elkövetett bűncselekmény 2-8 év közötti szabadságvesztéssel volt büntethető.

Akik hűvösre kerültek

Lupis József, a Lupis Brókerház tulajdonos-vezetője hat évet töltött a rácsok mögött, miután elítélték sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt, amelyekkel 1992 és 1994 között 3 milliárd forintos kárt okozott, főként állami szervezeteknek.

Kunos Péterre, az Agrobank Rt. egykori vezérére gazdasági vesztegetés miatt két év szabadságvesztést szabtak ki 1998 tavaszán. A pénzintézet volt elnökét, Kovács Mihályt viszont a csempészet, az adócsalás és a közokirat-hamisítás vádjában nem találták bűnösnek, ezért felmentették.

Az 1993-ban tönkrement Iparbankház Rt. vezérigazgatóját, Kollarik Istvánt mérleghamisítás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A vád szerint a pénzintézet 1991. évről szóló mérlegét a valósnál szebbnek tüntették fel, hogy a vezetők prémiumot kaphassanak.

A Lupis Brókerházat is bedöntő Ybl Bank egykori tulajdonosa, O. Nagy Imre 1996-ban négy évet kapott 1992-ben elkövetett hűtlen kezelés miatt. Ő és a bank szintén négy évre ítélt vezérigazgatója, Jamniczky Zoltánné ugyanis a betétesek 2,5 milliárd forintjáról nem tudott számot adni.

Tribuszer Zoltánné csalás miatt 9 évi börtönbüntetést kapott és emellett teljes vagyonát elkobozták, mivel úgy találták, hogy nem történt olyan befektetés, amely az ígért hozamoknak megfelelő nyereséget termelt volna. A Tribu Bt. 24 ezer embert károsított meg összesen 4 milliárd forinttal.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Itthon

Kulcsár első fokon nyolc évet kapott

Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Rejtő E. Tibort felmentették.

hvg.hu Itthon

Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?

Augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon. Továbbra is lehet tehát találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon. A brókerbotrányként ismert ügy már öt éves, itt az ideje, hogy felelevenítsük a több milliárdos sikkasztás történetét.

MTI Itthon

Visszajár Tocsik Márta 800 milliója - első fokon

Tocsik Mártának vissza kell fizetnie 804 millió forintos sikerdíjából 801 milliót és annak 1996-tól számított kamatait az állam részére a Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint.

HavariaPress Itthon

Princz Gábor másodfokon bűnös

Megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-perben hozott első fokú ítéletet: bár Princz Gábort és társait első fokon felmentették, többségüket most másodfokon bűnösnek mondták ki - írta az Index.

Soros azt mondta, adóztassák meg

Soros azt mondta, adóztassák meg

Képeket posztolt Gulácsi Péter az újszülött kisfiáról

Képeket posztolt Gulácsi Péter az újszülött kisfiáról

A TV2 alig engedte be az ellenzéket az EP-kampányban

A TV2 alig engedte be az ellenzéket az EP-kampányban

Borzasztó hőség vár Franciaországra

Borzasztó hőség vár Franciaországra

Eljárás indult a záróvonalon, majd kanyarodó sávban előző rendőr ellen

Eljárás indult a záróvonalon, majd kanyarodó sávban előző rendőr ellen

Sorra csuklanak meg a weboldalak, baj van az egyik nagy szolgáltatónál [frissítve]

Sorra csuklanak meg a weboldalak, baj van az egyik nagy szolgáltatónál [frissítve]