Július 1-gyel visszamenőleg egész évre módosult a személyi jövedelemadó sávhatára, vagyis az alsó, 18 százalékos kulcs sávhatára 1,7 millió forintról 1, 9 millió forintra emelkedett, az ezt meghaladó jövedelem után idén továbbra is 36 százalékkal kell adózni. Az első félévben tehát több adót fizettek be az érintettek, mint amennyit a módosítás értelmében kellett volna, a túlfizetés így visszajár. A kérdés az: mikor és milyen módon.

Egy több - köztük a hvg.hu szerkesztőséghez is eljutatott - közigazgatásban dolgozó olvasói levél kapcsán a Magyar Nemzet cikket jelentett meg a témával kapcsolatban, melyben adószakértőket idézve arra a következtetésre jut, hogy a pénzt egy összegben kellene kiutalnia a Magyar Államkincstárnak (MÁK) a júliusi illetménnyel együtt, ám hiába kaptak erre ígéretet - a levél szerint - a közszféra munkavállalói, ez nem történt meg. A levélíró azt is jelezte, hogy gyakorilatilag egy forintot sem kaptak a visszautalandó pénzből, s a munkaadója azt a tájékoztatást kapta a MÁK-tól, a kifizetésekre csak ősztől kerülhet majd sor.

A Pénzügyminisztérium (PM) lapunk megkeresésére – miszerint volt-e ígéret az egyösszegű kifizetésre, s ha igen, miért maradt el – úgy reagáltak: a kincstárnak fél év áll rendelkezésére, hogy visszautalja a túlfizetést, s ezt júliustól kezdődően, havonta utalják, fedezetét pedig – a tárca közlése szerint - az áfa- és jövedék bevételekben keletkező többlet fedezi. A hvg.hu tudomása szerint egyes helyeken már megkezdődtek a kifizetések, de arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ez mindenütt megtörtént-e, nem kaptunk a PM-től.

Sem az egyösszegű, sem a részletekben történő visszafizetésről nem rendelkezik az átmeneti szabályozás – foglalta össze lapunknak Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers adóigazgatója. Az szja-törvény fő meghatározása szerint az adóelőleget a következőképpen számolják: az adott havi jövedelmet felszorozzák 12-vel, az aktuális adómértékkel kiszámolják az adót, s ezt visszaosztják 12-vel. Az évközi szabályozás miatt azt is ki kell számolni, hogy az új és visszamenőleges szabályozás miatt mennyi túlfizetés volt, s ennek értelmében mennyivel kevesebbet kell levonni a munkavállalótól. Az ez alapján számoló cégek valószínűleg egy összegben utalják a munkavállalóknak a túlfizetést. Ugyanakkor vannak vállalatok, amelyek – s úgy tűnik, a Magyar Államkincstár is így számol – a göngyölítéses módszert alkalmazzák (erre is lehetőséget ad a törvény), esetükben a bérszámfejtő program egy évre számol, s így elképzelhető, hogy nincs lehetőség az évközi változás alkalmazására; itt „csepegtetve” kapják vissza a túlfizetést a munkavállalók. Arra a kérdésre, hogy mitől függ, melyik cég milyen módszert alkalmaz, azt a választ adta lapunknak a PwC adóigazgatója: attól, hogy beruháztak-e egy megfelelő – akár százezreket érő - bérszámfejtő programba, illetve ha  az úgynevezett göngyölítéses módszer szabályait alkalmazó program szerint számfejt a munkáltató, akkor a módszer év közben nem változtatható. 

Másként értelmezi a törvényt Angyal József, okleveles adószakértő, az Adózóna egyik szakértője: ha a munkáltató az úgynevezett göngyölítéses módszert alkalmazza az adóelőleg levonás során, akkor a törvény már egyértelműen fogalmaz: júliustól az emelt sávhatárt kell alkalmazni. Ezért tévesek azok a jogértelmezések, amelyek szerint göngyölített módszer esetén lehetőség van „csepegtetésre”. Ha valaki az első félévben legalább 1,9 millió forintot keresett, akkor neki július hónapban – amennyiben az adóelőlege megengedi – 36 ezer forint szja túlvonás jár vissza. Ez a göngyölítéses módszer lényegéből adódik: minden hónapban a halmozott jövedelem alapján újra számoljuk az éves szja-t és csökkentjük a korábbi hónapokban már levont szja -val. Így akinek a halmozott jövedelem meghaladja júliusban az 1,9 milliót, neki pontosan 36 ezer forint szja jár vissza. A munkáltató nem mérlegelhet - teszi hozzá a szakember.

Éves szinten maximum 36 ezer forint szja-csökkenést eredményezhet a megnövelt sávhatár. Ez azoknál jelentkezik, akiknek az éves jövedelme meghaladja az 1,9 millió forintot.  Azoknak a munkáltatóknak, akik havi adóelőleg levonási módszert alkalmaznak a bérszámfejtés során, az első félévre 1,7 milliós sávhatárral számolt adóelőleget át kell számolniuk az 1,9 milliós sávhatárral is. A havi 160 ezer forint felett keresőknél ez 18 ezer forint túlvonást jelent, ennyit kell vissza téríteni. A visszatérítést már a július havi bérszámfejtésnél el kell kezdeni és addig folytatni, amíg el nem fogy. Például valaki júliusban táppénzen volt, akkor kevés adóelőleget fizet, így nem lehet neki több túlvonást visszafizetni, mint amennyi az szja adóelőlege. Vannak olyan jogértelmezések is, hogy havonta egyenlő részletekbe is vissza lehet téríteni a túlvonást. Például havonta 3 ezer forintot fizetünk vissza egészen decemberig. A törvény megfogalmazása valóban nem teljesen egyértelmű, ez a jogértelmezés belefér - magyarázza Angyal József.

A visszafizetést a 2009. évi XXXV. törvény átmeneti rendelkezése szabályozza – mondta a hvg.hu-nak Boncsér Katalin, a KPMG adómenedzsere, aki azt is hozzáteszi: ez azt mondja ki, hogy decemberig kell rendezni a visszafizetést, a törvény „értelemszerű alkalmazásával”. A szakember a kifizetések esetleges elmaradásával kapcsolatban kiemelte: előfordulhat például olyan eset, hogy valakinek 36 ezer forint járna vissza, azonban az egy havi adójának az összege csak 20 ezer forint a kedvezmények figyelembe vétele után, ezért ilyen esetben nem tudja a munkáltató visszatéríteni a túlfizetést, hanem ezt a következő havi adóban érvényesíti.

Az üggyel foglalkozó napilap arra is kitér, hogy előfordulhat az is, hogy valaki csak 2010 januárjában kapja meg az őt illető túlfizetést. Boncsér Katalin szerint ez a decemberben esedékes részletet érintheti, és azt is azoknak a munkahelyeknek az esetében, ahol nem a vonatkozó hónap, hanem a következő hónap 10-ik napjáig utalják a fizetéseket. Horváthné Szabó Beáta pedig azt is hozzáteszi: ha a magánszemélynek nincs adóelőlege, akkor a törvény szerint a december hónapra megszerzett bevételek előlegét lehet utoljára csökkenteni. Adóköteles jövedelem hiányában előfordulhat, hogy a magánszemély csak az adóbevallás készítésénél igényelheti vissza az első félévre jutó túlfizetést.

A munkáltató nincs egyösszegű kifizetésre kötelezve tehát, s a munkavállaló sem élhet jogorvoslattal – az évközi módosítás nagyvonalú szabályozása miatt.