Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, és bár a nyár beköszöntével átmeneti emelkedést regisztráltunk, augusztus végén már ismét csökkent az index értéke. A korábbi évek tapasztalatai alapján szeptemberre és az ősz további hónapjaira a csökkenő tendencia folytatódását prognosztizáltuk, hogy aztán az év végén, az ünnepi hangulatban átmenetileg ismét emelkedjen az index értéke. Ezúttal azonban a mutató nem a várakozásoknak megfelelően viselkedett: szeptemberben 2 ponttal nőtt az index, és ugyanez történt az elmúlt hónapban is – így november végén 24 pontot regisztrálhattunk, aminél magasabbat utoljára tavaly augusztusban, tehát még a pénzügyi válságról szóló hírek megjelenése előtt mértünk. Kérdés, mi okozza ezt a relatíve jó közhangulatot, mint ahogy az is, hogyan viselkedik majd – a hagyományoknak megfelelően tovább emelkedik-e – az index az ünnepek alatt?

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg lényegesen magasabb: 14 százalék; az internetezők négyötöde viszont továbbra is pesszimista.

Az index növekedése egyértelműen a nők hangulatának javulásából adódott. Korábban mindig azt figyelhettük meg, hogy a férfiak körében az index értéke számottevően magasabb, mint a nők esetében – ez a tény jelenleg is fennáll, azonban az eltérés mértéke az elmúlt időszakhoz képest lényegesen kisebb lett, hiszen míg a férfiak indexértéke nem változott (továbbra is 25 ponton áll), addig a nők esetében a mutató 17-ről 21 pontra nőtt. Az egyes életkori csoportok közül továbbra is az 50 felettiek a legoptimistábbak – körükben 34 ponton áll az index.

Kezdünk bizakodni

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexszel ellentétben az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke nem változott az elmúlt egy hónapban, és szeptember óta 26 ponton áll. Ez az érték 4 ponttal magasabb a márciusinál, magasabbat ennél legutóbb tavaly év végén mértünk. Az internetezők októberben is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,66) ítélik a legrosszabbnak, ezt az egészségügyi ellátás (2,01) követi, amelyet azonban novemberben jobbnak láttak, mint a megelőző hónapokban. A netpolgárok egyik területtel sem elégedettek még közepes mértékben sem – a legmagasabb átlagpontszámot a közlekedés kapta, 2,32-ot.

Az ország közeljövőbeni helyzetére vonatkozó mutató viszont egy ponttal nőtt, és ezúttal már 4 ponttal magasabb, mint az aktuális index. Az adatsort megfigyelve az vehető észre, hogy míg az év első harmadában a két index közel azonos értéket vett fel, addig a május végi felmérés óta 3-4 pontos differencia van a „jelen” és a „jövő” között. A megkérdezettek tehát azóta számítanak jelentősebb javulásra egy éven belül, amióta a jövő évi választások egy évnél közelebbi távolságba kerültek. Leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de az egészségügyben és nemzetközi megítélésünkben is pozitív fejleményeket valószínűsítenek.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, ám értéke azóta nem változott jelentősen – a november végi 46 pont valamelyest elmaradt az év eleji értékektől.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az adatok alapján a netpolgárok úgy érzik, a 2010-es választások saját életükben is pozitív tendenciákat indítanak el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak.

A NetHangulat index növekedésével párhuzamosan a vizsgált intézmények bizalmi indexében is növekedést figyelhettünk meg. A szervezetek többségénél 1-2 pontos emelkedést regisztráltunk, csökkenés pedig egyetlen intézménynél sem fordult elő. (Azt azért érdemes kiemelni, hogy szeptember óta a bíróságok presztízse 5, az Ügyészségé 4 tizedponttal nőtt – ami kiemelkedő a többi intézménynél megfigyelt változáshoz képest.) A lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. november 28-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.