Kamerákat szerelhetnek a tárgyalótermekbe

A megvalósítás részleteiről csak márciusban tárgyalnak, de kísérleti jellegű beépítésekre már áldoznak az éves 220 milliós keretből. A bírák csak a tárgyalás berekesztéséig felelnek a rendért, de a tárgyalótermekben tapasztalható reakciókkal szemben gyakran ők is tehetetlenek.

A Népszava felidézi, hogy egy 1994-es alkotmánybírósági határozat szerint nem büntethető az a személy, aki hatóságot vagy bíróságot mint szervezetet sért. Ha azonban a bírót sértik meg, neki kötelessége fellépni ez ellen. Például kizavarhatja a teremből a tárgyalás renitens résztvevőit. A tárgyalás berekesztése után azonban - ahogyan azt korábban a Fővárosi Bíróság közölte a napilappal - "a bíró semmilyen eljárási cselekményt nem végezhet, rendbírság kiszabására sincs lehetősége". A bíró "kizárólag a tárgyalóteremben, a tárgyalás ideje alatti rend megtartásáért felel". Ha egyedül nem bírna a rendzavarókkal, hívhatja a bíróság őrszolgálatát - amelynek tagjai azonban nem tartózkodnak a tárgyalóban, tehát eleve késve érkeznek -, de a rendőrséget már nem, mert ők a tárgyalóba nem mehetnek be.

Az ilyen kockázatos helyzeteknek vetne véget az OIT február 2-án meghozott határozatával, amely szerint lehet kamerarendszert telepíteni a jelentősebb tárgyalótermekbe. A jogsértéseknek rögzített bizonyítéka maradna, élőkép esetén pedig az őrszolgálat is azonnal közbeléphetne a durva esetekben - olvasható a Népszavában.