A politikusbűnözés visszaszorításának ígéretével híveket szerző Jobbik korábban nem volt ilyen egyértelmű. Programmagyarázó kiskátéja csak a mentelmi jog szűkítését emlegette – igaz, a képviselők visszahívhatóságának visszaállításával együtt. A párt által újabban már a törvény előtti egyenlőséget sértő intézményként emlegetett mentelmi jog eltörléséhez kétharmados többség szükséges. Ráadásul úgynevezett nagy kétharmad, mert a mentelmi jogot az alkotmány biztosítja, így nem a jelen lévő, hanem az összes képviselő kétharmadának, alapesetben 258 törvényhozónak a voksát kellene a Jobbiknak megszereznie. Az azonban valószínűtlen, hogy a Fidesz–KDNP támogatná ezt a megoldást, így a jobbikos mondatok megmaradnak kampányszlogeneknek.
A mentelmi jog tartalma persze változhat. Az államtitoksértésre például most se vonatkozik a mentesség, és számos korábbi esetben – szokásjogi alapon – a köztörvényes bűncselekmények miatt kikért képviselőket is kiadták. Újabban viszont többször előfordult, hogy ilyenkor is fenntartotta a Ház a védettséget – néha még akkor is, ha a gyanúba keveredett törvényhozó is kérte, hogy bíróság előtt tisztázhassa magát (HVG, 2009. május 23.).
Hagyó esetében csak az a kérdés, eléri-e a büntetőeljárás, hisz a mentelmi joga az új Országgyűlés megalakulásával minden bizonnyal megszűnik (bár elvi lehetőség van rá, hogy a mostani hátralépése ellenére mandátumhoz jusson). A kényszerítés és személyes adattal visszaélés miatt bíróság elé állítani kívánt Dávid Ibolya és Herényi Károly esete bonyolultabb. Őket eddig megvédte a mentelmi jog az UD-ügy e következményeitől (HVG, 2009. október 24.), de akkor se lehetnének nyugodtak, ha ismét bejutnának a képviselőházba, mert az új többség valószínűleg a vádlottak padjára juttatná őket.
