Nem tudott, nem mert, nem akart többet mondani a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában – ezt találgatják Orbán Viktor hétfői, parlamentben elhangzó beszédével kapcsolatban.
Nem hangzottak el konkrétumok – ez az egybehangzó véleménye a hvg.hu által megkérdezett elemzőknek Orbán Viktor idei második beszédével kapcsolatban. A miniszterelnök a Millenáris után most a parlamentben szólt a kormány terveiről – de jóval kevesebbet árult el, mint amennyit vártak tőle.
Jobb lett volna ez első beszédnek
Ezt a beszédet múlt héten kellett volna elmondani, most pedig újdonságokkal, konkrétumokkal kellett volna szolgálni, megjelölni a fő csapásirányt – mondta lapunknak gyorselemzésében Kiszelly Zoltán politológus. Az elemző úgy véli ugyanakkor: jó, hogy a kormányfő nem kerülte ki a jelenlegi problémákat – mint a médiatörvény, az uniós elnökség –, s számos olyan valós élethelyzetről beszélt, mint a fizetéscsökkenés, a megélheti problémák. „Jó beszéd volt, de jobb lett volna, ha két héttel ezelőtt hangzik el” – sommáz a politológus.
A konkrétumok hiánya szerinte két okból fakadhat. Egyrészt ötletelés zajlik egyelőre a beígért reformokkal kapcsolatban. Másrészt Orbán Viktor semmiképpen sem szeretné, ha az ő intézkedéseit összemosnák a „klasszikus megszorításokkal”. „Ő új típusú megszorításokat szeretne, s amíg ezt nem tudja úgy tálalni, hogy véletlenül se lehessen egyenlőségjelet tenni a Gyurcsány-kormány intézkedései s a jelenlegi kormány csomagja közé, addig nem is teszi. Ha például az egészségügy átalakítása kapcsán mondott volna valamit a kórházakról, de nem tudta volna felvázolni a teljes koncepciót, akkor puszta megszorításként értelmezhették volna a szavait” – magyarázza az elemző, hozzátéve, hogy Orbánnak idővel elő kell rukkolnia azokkal a tervekkel, amelyek már a „kisembereket” is érintik, s kérdés, hogy ezeket miként tudja majd tálalni.
Az ellenzékkel kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy véli: a kormánynak hosszú távon nem lehet érdeke az ellenségeskedés, konszenzusra kell törekednie, már az alkotmányozásban is – ha az európai normákat akarja követni – szövetségeseket kell keresnie. „A biodiverzitás felemlegetése is egy, ebben az esetben az LMP-nek tett gesztusként értékelhető” – mondja.
Az elemző azt mondja: az is kérdés, hogy meddig tart a piaci bizalom az országgal szemben, hiszen már a mostani beszéd kapcsán is konkrétumokat vártak a kormányfőtől. Ami biztosnak tűnik, hogy március 15-ig egy újabb beszédre, vagy legalábbis nagy bejelentésre készülhetünk – fogalmaz Kiszelly Zoltán.
Orbán hazabeszélt
A mai, parlamenti beszéd nagyon hasonló volt a két héttel ezelőtti országértékelőhöz, de kevésbé volt kampányízű, ugyanakkor szinte semmi olyat nem mondott a miniszterelnök, amit eddig ne tudtunk volna – mondta lapunknak Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Konkrétumból – a várakozásokkal ellentétben – most sem volt sok. „Míg a Millenárison egy 2014-ig érvényes víziót vázolt, addig most az idei évre koncentrált, az alkotmányozásról beszélt, s a majdani reformokra helyezte a hangsúlyt” – magyarázta a politikai elemző. Gyömöre Máté úgy véli, a konkrétumok elmaradása mögött az állhat, hogy egyelőre a kormány sem tudja pontosan, hogyan fog kinézni a reformcsomag. Ráadásul jelenleg úgy tűnik, hogy a bejelentés akár március 15-ig is csúszhat. A politológus úgy véli: az országértékelőt nem lehet összemérni egy parlamenti beszéddel, hiszen más műfaj a kettő.
Így kerülhetett sor most a médiatörvénnyel kapcsolatos uniós reakciók felemlegetésére is. Az elemző úgy látja, a magyarok „megsértésének” és „a támadások visszaverésének” hangsúlyos ismételgetésére azért volt szükség, hogy a miniszterelnök megkülönböztesse magát Bajnai Gordontól és kormányától. „Azt már korábban bejelentették, hogy amennyiben az unió valami kifogást emel a jogszabállyal kapcsolatban, akkor módosítják azt. Ugyanakkor Orbán Viktor nem akarja az unióhoz lojális, a nemzetközi kéréseket a nemzeti érdekek elé helyező politikusként láttatni magát” – fogalmaz Gyömöre Máté, hozzátéve: tulajdonképpen amolyan „hazabeszélés”, az itthoniaknak szóló gesztus volt az éles hangnem.
Az információhiány fokozza a félelmeket
„Annyira keveset mondott Orbán Viktor ebben a két beszédben, hogy különösebb negatív belpolitikai következményekkel nem kell számolnia. Nem vállalt nagy kockázatot. De abból a szempontból kockázatos a kormány helyzete, hogy nem rendelkezik egyelőre világosan, a választók számára is elmagyarázhatóan kidolgozott reformkoncepciókkal, holott nyilvánvaló, hogy ezeknek a végrehajtását nem fogja tudni sokáig halogatni” – fogalmazott Juhász Attila, a Political Capital elemzője, aki a hvg.hu szerkesztőségében élőben kommentálta az elhangzottakat. Orbán Viktor politikai érdeke lett volna, hogy beszédében konkrétumokról is szóljon, ugyanis az információhiány inkább növeli a közvélemény figyelmét az előttünk álló intézkedésekre, egyúttal fokozza is az ezekkel kapcsolatos félelmeket – magyarázta Juhász Attila. Szerinte a kormányfő jobban járt volna, ha már most kijelöli azokat a kereteket, amelyekben ezekről az ügyekről beszélni lehet. „Ezt nem tette, valószínűleg nem tudta megtenni” – véli az elemző. A teljes elemzést olvassa el itt!
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
