Két, hivatali visszaéléssel vádolt rendőrtiszt a Fővárosi Bíróság hétfői tárgyalásán azzal védekezett, hogy az elöljárók parancsára szüntette meg a közlekedési szabálysértés miatt indított ügyeket, de sok éve ez volt a gyakorlat, és azt hitték, joguk van hozzá. A vádlottak által becsatolt és a tárgyaláson bemutatott iratok között volt például az ismert televíziós Juszt Lászlóé, amelyen kézzel írva az volt olvasható, "Gergényi kérése" (Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány).

Juszt László hétfői közleményében azt írta: ő ilyet nem kért [mármint, hogy Gergényi Péter közbenjárásával engedjék el büntetését]. Ráadásul 1989 óta nincs is a nevén személygépkocsi, így nem érti, miként szólhat a nevére a bírság. Hamisított dokumentumok vannak a bíróság előtt - állítja Hegedűs László, a TV ügyvédje című műsor egyik ügyvédje. Közleményében Juszt azt ígérte, keddi műsorában további részleteket közöl az ügyről. A hétfői tárgyaláson az ítélethozatal - az új információk miatt - elmaradt, áprilisra halasztották.

Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornok ügyének irata, amelyre azt írták, "Hatala rvogy. kérése" (Hatala József rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság volt közbiztonsági főigazgatója, jelenlegi országos rendőrfőkapitány), de ismertették a Lendvai Ildikó szocialista politikus és a volt főpolgármester egyik családtagjának ügyében készült iratokat is.

"Nem minket hívott Demszky úr!" - mondta az egyik középvezetői beosztású vádlott a tárgyaláson. Az ismert személyekhez köthető, eltussolt szabálysértések ügyében már jobbára elévült a hivatali visszaélés, az ügyben vád tárgyává tett 23 eset 2004-2005-ben történt. Az ügyészség szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik már nyugalmazott, illetve egyik jelenleg is aktív osztályvezetője hatáskörét túllépve szüntetett meg összesen 23 kirívóan durva, kiemelt vagy többszörös közlekedési szabálysértés miatt indult eljárást, többnyire gyorshajtások ügyében. A törvény szerint a vádban szereplő hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. 

A két megvádolt rendőrtiszt az eljárás során tagadta bűnösségét, azzal védekeztek, hogy többnyire elöljáróiktól kapott parancsot hajtottak végre, és amikor a vádbeli hivatali beosztásukba kerültek, már egy sokéves gyakorlatot örököltek meg, egyébként is azt hitték, hogy van mérlegelési jogkörük a szabálysértési eljárások megszüntetésének körében. A védelem szerint álláspontjukat támasztja alá egy legfőbb ügyészségi dokumentum is. 

Lapid Lajosnak, a BRFK volt közbiztonsági főkapitány-helyettesének hétfői tárgyaláson ismertetett korábbi tanúvallomása szerint a "polgárbarát" rendőrség jegyében szüntettek meg szabálysértési ügyeket, például abból a megfontolásból, hogy ne lehetetlenítsék el azokat, akiknek a munkájához nélkülözhetetlen a jogosítvány. Komáromi Endre, a BRFK korábbi közlekedésrendészeti főosztályvezetője a tárgyaláson ismertetett korábbi tanúvallomásában arról beszélt, hogy a szabálysértési ügyek tömege "agyonnyomta" a BRFK-t, különösen a buszsávok bekamerázása után, a szabálysértési ügyeket intézők pedig létszámhiánnyal küszködtek, és a szabályozás sem volt egyértelműnek tekinthető. 

A büntetőeljárásban egy éve már született elsőfokú ítélet, méghozzá felmentés, azzal az indoklással, hogy a vádlottak tévedésben voltak cselekményük társadalomra veszélyességét illetően. Azt a döntést azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. Ebben a megismételt eljárásban a következő, áprilisi tárgyaláson várhatóan kihirdeti elsőfokú ítéletét a Fővárosi Bíróság. Bényi Mónika, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy nem kívánnak reagálni a bíróságon elhangzottakra.