Kovács Tamás volt legfőbb ügyész a Pintér Sándor belügyminiszternek címzett tavaly nyári levelében a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülhetetlennek tartotta a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt – erősítették meg a hvg.hu forrásai a Népszabadság csütörtöki hírét. Kovács Tamás a levélben felhívta a figyelmet arra, hogy a hamis adatok alapján nem lehet valós képet kapni az ország bűnügyi helyzetéről.

Ez azonban nem újdonság, mert bár a testületnél soha nem ismerték el, állandóan téma volt, hogy a rendőri munka eredményességén milyen módon javítanak a kapitányságok. Mint arról tavaly áprilisban a hvg.hu is beszámolt, az adatok kozmetikázására az egyik szokásos módszer az, hogy egy ügyszámra tesznek két olyan esetet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Ha úgy látja a rendőr, hogy nehéz lesz a felderítés, akkor inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bűnügyi statisztikába. Ezzel az eset bűnügyi adat lesz, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít be sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.

Galsa Péter főhadnagy a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 2010. április 22-én tartott tárgyalásán pedig arról számolt be, hogy nem létező bűntény beismerésére akart egy gyanúsítottat rávenni a Bicskei Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, majd ugyancsak fiktív bűnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani. A rendőr ezt jelezte felettesének, aki viszont megtorlást helyezett kilátásba számára arra az esetre, ha a megyei főkapitányhoz fordul a problémával. Galsa így – mint a bírónak a tárgyaláson elmondta – a Rendőri Szervek Védelmi Szolgálatához fordult. Azt, hogy az ügyből lett-e büntetőeljárás, nem tudni.

A bűnügyi statisztikát javította egyébként 2009-ig a szabálysértési értékhatár ötezer forintos értékhatárról húszezerre emelése, mert a kisebb ügyek – lopások és betörések –, amelyekben nem igazán lehetett eredményt felmutatni, nem kerültek be a bűnügyi nyilvántartásba. Ezek kapcsán Krémer Ferenc szociológus, rendészetpolitikai kutató akkor a hvg.hu-nak azt mondta, téves az az elgondolás, hogy a bűnügyi statisztikákkal mérhető a rendőrség eredményessége, és hogy ez megfelelő lenne a vezetők munkájának értékelésére.

Megjegyezte, a statisztikák csak a bürokrácia működését mutatják, „ami ugyanolyan, mint öt évvel ezelőtt”. Szemléletváltásra lenne szükség, és be kellene vezetni a teljesítményértékelést, ami viszont hierarchikus parancsuralmi rendszerben nem, csak mellérendelt együttműködés esetén valósítható meg – tette hozzá. A megoldás a kutató szerint Nyugat-Európa országaihoz hasonlóan a minőségbiztosítási rendszerek átvétele lehet. Azok viszont egy szolgáltató jellegű rendőrségre lettek kitalálva – hangsúlyozta a szakember, aki szerint ehhez változtatni kellene a testület működési filozófiáján, kultúráján, szervezeti rendszerén és iránymutató elvein.

A bűnügyi statisztika adatainak meghamisítása miatt mindezidáig szinte egyáltalán nem kezdődött felelősségre vonás. Tavaly azonban a hvg.hu ügyészségi forrásból úgy értesült, hogy statisztikai adatokkal való visszaélés miatt Komárom-Esztergom megyében eljárás indult. „Itt bukott ki először a statisztikai adattorzulás, és indult vizsgálat. Ezután átfogó, országos ellenőrzés kezdődött, hogy kiderüljön, a bűnügyi statisztikák mennyiben tartalmaznak valós adatokat.”

Ez az ügyészségi vizsgálat eredményezhette, hogy Kovács Tamás legfőbb ügyész levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek. A levél hatására pedig – úgy tudjuk – a tárcavezető utasítást adott Hatala József országos főkapitánynak arra, hogy folytassanak le egy országos vizsgálatot. Így derült ki az – információink szerint –, hogy Pest megyében, a gödöllői kapitányságon és a budapesti III. kerületi rendőrkapitányságon is meghamisították a bűnügyi statisztika adatait. Értesüléseink szerint ezek miatt tett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője, Hatala József feljelentést az ügyészségen. Az ORFK részéről a hvg.hu kérdésére elismerték, hogy egy pest megyei és egy budapesti kapitányság statisztika-hamisításai miatt feljelentést tettek, ugyanakkor közölték, hogy a kapitányságokat nem kívánják megnevezni, már csak azért sem, mert az ügyekben immár az ügyészség folytatja a vizsgálatot.

Így nem kaptunk választ a lehetséges felelősségre vonást illetően. Ez azért sem lesz egyszerű, mert a kapitányságok munkájáért a vezetői felelnek ugyan, de maga a kapitány hivatkozhat arra, hogy a munkatársaitól készen kapta a bűnügyi statisztikai adatokat, míg a beosztottak hivatkozhatnak arra, hogy felettesük utasítására cselekedtek.

Úgy tudjuk, a megvizsgált időszakban Gödöllő rendőri vezetője Mihály István volt, aki jelenleg Nógrád megyei főkapitány, s vele dolgozik volt bűnügyi osztályvezetője is. Az óbudai kapitány is felfelé bukott, ugyanis Markó Attila a kormányváltást követő rendőri vezetők cseréje során a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, azaz a főkapitány helyettese lett.