A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Balsai István visszautasította azt a feltételezést, hogy a megnövekedő létszám nincs összhangban az Alkotmánybíróság csökkenő hatáskörével, illetve az ebből következően csökkenő mennyiségű munkájával. „A törvényjavaslat bírálói nem olvasták el az alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban leírtakat. Az Alkotmánybíróság szerepe nő: alapjogi bíráskodást fog ellátni, azaz minden jogerős bírósági ügyet felülvizsgálhat” – felelte a volt igazságügy-miniszter. Balsai hangsúlyozta: a létszámemelést „maguk az alkotmánybírák kérték a megnövekedett munkaterhekre való tekintettel”. Hozzátette: az eredeti, 1989-es elképzelések szerint az Alkotmánybíróság tizenöt fővel állt volna fel. „Három fázisban kellett volna a tizenöt tagot megválasztani. Az első két fázisra sor került, aztán Vastagh Pál minisztersége alatt lecsökkentették a létszámot tizenegy főre. Mi csak visszaállítjuk az eredeti létszámot” – mondta Balsai.

A fideszes politikus azt is visszautasította, miszerint a plusz négy fő arra jó, hogy a Fidesz a saját embereivel töltse fel az Alkotmánybíróságot: „Mégis, hogy képzeli, a Fidesz be fogja oda ültetni a párt tagjait?” – kérdezett vissza. Arra, hogy a párt tagjait nem, de a Fidesz-közeli jogászprofesszorokat esetleg igen, a kormánypárti politikus úgy reagált: „Nincsenek Fidesz-közeli jogászprofesszorok. Az Alkotmánybíróság története azt mutatja, hogy mindig politikai megállapodás alapján került jelölésre, aztán megválasztásra valaki. A legutóbb megválasztott két alkotmánybíróra, Bihari Mihályra és Stumpf Istvánra is azt mondták, hogy Fidesz-közeliek, de ez szemenszedett rágalom: ők ugyanúgy kritikusan álltak hozzá a különadóhoz és […] a köztisztviselői törvény módosításához. Az ő döntésük tehát cáfolata ennek a vádnak.”

Balsai kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a most megválasztandó négy új alkotmánybíró között lesz-e akár csak egy olyan, aki valamelyik ellenzéki párt jelöltje. „A jelöltek személyéről és a támogatásukról szavazás lesz, körülbelül egy hónap múlva.” A hvg.hu által megismételt kérdésre a bizottsági elnök úgy reagált: „Jóslásokkal nem foglalkozhatom.”

„A Fidesz már egy éve törekszik az alkotmányos szervek megszállására, és úgy tűnik, hogy szépen, fokozatosan sikerrel is jár: maga alá gyűrte az Állami Számvevőszéket, az Országos Választási Bizottságot, a Médiatanácsot, az ügyészséget, most pedig a bíróságok bekebelezésére törekszik. […] Négy olyan alkotmánybírót fognak kinevezni, akit a kétharmados Fidesz fog megválasztani” – ezt már Bárándy Gergely, a bizottság szocialista tagja közölte. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt célja „erőből átverni” saját jelöltjeit. Mint fogalmazott, „az elmúlt év gyakorlata alapján most sem lehet nagy kompromisszumkészségre számítani a kormány oldaláról”. Közölte: „látszik a Fidesz azon törekvése, hogy saját embereivel töltse fel az alkotmányos szerveket”.

Bárándy számára a törvényjavaslat hivatalos magyarázata elfogadhatatlan: „Az Országgyűlésnél leterheltebb szervet ma Magyarországon nehéz találni, a Fidesz mégis kétszáz főre kívánja csökkenteni a létszámát” – mondta. Úgy véli, ha valóban a felhalmozott ügyhátralék ledolgozását szeretné a Fidesz elősegíteni, akkor „lehetett volna az asszisztenciát bővíteni”.