Koki a tanároknak, körmös az önkormányzatoknak: miért államosítják az iskolákat?

Radikálisan átalakul a magyar oktatási intézményrendszer és iskolafinanszírozás, ha a kormány abban a formájában nyújtja be ősszel a parlamentnek az új önkormányzati törvényt, ahogy azt a Belügyminisztérium a múlt héten ismertette. Tállai András, a tárca önkormányzati államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta – megerősítve a sajtóban korábban megjelent információkat –, a kormány arra készül, hogy az oktatási feladatok jelentős részét átvegye a településektől.

Bár az új önkormányzati törvény tervezetének oktatásra vonatkozó rendelkezéseiről egyelőre keveset tudni, a Tállai által ismertetett koncepció szerint az állam átvenné az általános iskolákat, az óvodák viszont továbbra is az önkormányzatoknál maradnának – a középfokú oktatási intézmények sorsáról még keveset tudni. Az országos intézményrendszer átszervezésének tényét korábban a kormány oktatási államtitkára, Hoffmann Rózsa is megerősítette: az MTI-nek adott július 8-i interjújában azt mondta, az állam lesz az intézmények valódi gazdája; az önkormányzatok esetenként – amennyiben biztosítják a működéshez szükséges forrásokat, a felújítás költségeit és a mindennapos pedagógiai munkához szükséges tárgyi körülményeket – továbbra is fenntartók lehetnek, de ha nem teljesítik a vállalt feladatukat, az állam visszaveheti az iskolát.

Vissza a labda az államoz

Stiller Ákos

Hoffmann a nagyobb állami szerepvállalást azzal indokolta, hogy az oktatási kormányzatnak jelenleg nincs lehetősége arra, hogy belelásson az iskola életébe, és ha bajt észlel, intézkedjen. Hoffmann Rózsa hétfőn, Salgótarjánban a Nógrád megyei tanévnyitó konferencián azt mondta: az állam finanszírozza a közoktatást, és evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben. Hoffmann Rózsa közlése szerint az igazgatókat vélhetően a miniszter nevezi majd ki, ami a pozíció megbecsülését jelzi.

Forráskivonás lenne?

A hvg.hu által megkérdezett szakemberek elsősorban az iskolák finanszírozása miatt aggódnak. Spira Veronika oktatáspolitikai szakértő annak ellenére pesszimista, hogy szerinte egyik finanszírozási modell sem ördögtől való. Úgy látja: az államnak ezután sem lesz több pénze oktatásra, mint eddig volt, az önkormányzatok pénzének kiesésével tehát a jövőben kevesebb jut majd az iskolák fenntartására, oktatásra. Spira szerint ez tulajdonképpen forráskivonást jelent, ami várhatóan iskolák bezárását, összevonását eredményezi majd.

A korábban a Fővárosi Önkormányzatnál dolgozó szakértő szerint a kettős irányítási modell „már a puha diktatúrában kialakult, és a rendszerváltást követően is bevált”. „A helyi érdekeket jobban látják helyben, ezt megszakítani érdeksérelemmel jár. Budapesten például a helyi igények figyelembevételével terjedt el a két tannyelvű oktatás, ugyanígy a kerületi iskolák is alkalmazkodnak a szülői igényekhez, így alakult ki több intézményben is a művészeti oktatás, így jöttek létre a gyakorló iskolák. Ha azonban az állam átveszi az iskolák fenntartását, semmi sem garantálja, hogy a nem kötelező feladatokat a jövőben is ellátják” – jelentette ki Spira Veronika.

Horváth Szabolcs

A szakértő attól tart, hogy az állami fenntartással az iskolák közötti sokszínűség és a pedagógiai innováció is eltűnhet, hiszen míg ma a kisebb közösségekben új oktatási módszereket is ki tudnak próbálni, a jövőben minden iskola egy séma alapján működik majd. A szakértő szerint ez közvetve a szabad iskolaválasztást is gátolja. „Épeszű önkormányzat ezt nem támogatja” – tette hozzá Spira.

Megváltás lenne?

Virág Tünde oktatási kérdésekkel foglalkozó szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák nagyon különböző helyzetűek. „Ahol az önkormányzatnak nincs bevétele, ott megváltás lenne, ha az állam átvenné az iskolák fenntartását, a tehetősebb településeken – például Győrben vagy Budapest XI. kerületében – azonban hátrányt jelentene, ezek az önkormányzatok ugyanis plusz szolgáltatásokat is tudnak finanszírozni.”

A szociológus szerint az a kérdés, hogy a törvény megengedi-e majd, hogy az önkormányzatok kiegészítsék az állami pénzeket. „Ha a kormány jól csinálja”, az állami fenntartással ugyanis ki lehetne egyenlíteni a ma még nagyon eltérő helyzetű iskolák közötti különbségeket, az önkormányzati kiegészítés pedig lehetővé tenné azt, hogy a jelenleg jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott, többletszolgáltatást nyújtó iskolákban se csökkenjen a színvonal.

Forráshiány miatt a szülők újítják fel az iskolát. "El is lehet rontani"

Túry Gergely

Virág Tünde hangsúlyozta: a teljes állami szerepvállalásnak ma még kiszámíthatatlanok a hatásai; úgy fogalmazott: „el is lehet rontani”.

Egységesebb lenne?

Pataki Mihály oktatási szakértő egyetértett Virág Tündével abban, hogy az intézményfenntartást nem lenne szabad kiemelni az oktatási rendszer átalakításából, vagyis az önkormányzati törvény e fejezetét csak a közoktatási törvénnyel összeolvasva lenne értelme tárgyalni.

"Az állami normatíva mindeddig az oktatási feladatok 52-54 százalékára volt elég, a fennmaradó összeget az önkormányzatok biztosították” – közölte lapunkkal Pataki Mihály. Mint mondta: a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok számára ez nem okozott problémát, a hátrányos helyzetű településeken, ahol nincsenek iparűzésiadó-bevételek, ez már nehezebb, de valamennyi pénzt ezek a települések is hozzá tudtak tenni az állami normatívához.

Túry Gergely

Az egységes állami fenntartás nemzetközi szinten nem példa nélküli, Németországban a finanszírozáson túl a tantervek kidolgozása és az intézmények vezetőinek kinevezése is az állam feladata. Pataki Mihály ugyanakkor megjegyezte: a német vezetés jóval többet fordít oktatásra, mint Magyarország. Szerinte a nálunk a rendszerváltás óta bevett kettős (állami és önkormányzati) finanszírozás helyett jobb lenne az eddiginél egységesebb finanszírozás, kérdés azonban, hogy az állam ehhez elegendő forrást is biztosít-e. A Népszabadság hétfői számában megjelent elemzés szerint az önkormányzati támogatás kiváltása az államnak 300 milliárd forintjába kerülne.