Jóllehet az önkormányzati rendszert úgy alakítaná át a kormány, hogy az iskolákat ezentúl az állam tartaná fenn, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a készülő köznevelési törvény koncepciója szerint – megfelelő kötelezettségvállalás mellett – az önkormányzat majd visszaveheti az államtól az iskolák fenntartásának jogát. Azt, hogy mik ezek, az államtitkár nem részletezte. Azt viszont közölte: a koncepció szerint valamennyi iskolát az állam tartaná fenn, legyen szó általános vagy éppen középiskoláról. (Korábban ez nem volt világos, Tállai András közigazgatási államtitkár múlt héten mindössze annyit mondott: az alapfokú iskolák állami kézbe kerülnek.)

A piac ebbe nem szólhat bele

A kötelező közoktatás ügyeibe a jövőben a piac nem szólhatna bele, az állam teljhatalommal rendelkezne – talán ez az egyik legfontosabb tétele Hoffmannék koncepciójának. Igaz, ennek némiképp ellentmond, hogy a szegény sorsú gyerekek taníttatásában már a cégek, az önkormányzatok és a magánszektor nagyvonalúságára építene az állam. Legalábbis erre utalhatott Hoffmann Rózsa amikor azt mondta: „Megtalálja a kormány azokat a pénzügyi konstrukciókat, úgy ahogy ez a nagyvilágban nagyon sok helyen van, hogy cégek, önkormányzatok és egyéb ösztöndíjak birtokában tanulhassanak a szegény sorsú gyerekek is”.

Túry Gergely

A közoktatás finanszírozásában jelentős változás, hogy a jövőben a pedagógusok közvetlenül a kincstártól kapnák a bérüket, azt pedig az állam garantálná, hogy időben meg is kapják. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban szóba hozta a készülő pedagógusi életpályamodellt is, amely előreláthatólag 2013. szeptember elsejétől lépne életbe és idővel béremeléssel párosulna. Az államtitkár közölte azt is: „biztosan ígérheti”, hogy nem vonnak ki pénzt a közoktatásból.

Bár a részletekbe nem ment bele az államtitkár, az jól látszik, hogy a kormány búcsút intene a „liberális” közoktatásnak és etatista irányba mozdítaná el a közoktatási rendszert. Hoffman Rózsa ezt azzal indokolja, hogy a mai rendszer olyan jogosultságokat ad laikusoknak (szülőknek, gyerekeknek), amelyekkel az érintettek szerinte nem tudnak élni, mert nincs megfelelő szakértelmük.

A szülő ehhez nem ért

„Sem a szülőknek, sem a gyerekeknek nincs olyan pedagógiai tudása, amelynek birtokában pedagógiai szintű döntéseket hozhatnak” – mondta az államtitkár. A jövőben a nevelőtestületre, a tanárokra bíznák a pedagógiai döntéseket. Igaz, a pedagógusoknak kötelességük lesz a döntések előtt „bölcsen, a gyerekeknek és a szülőknek a véleményét kikérni”. Példának említette, hogy a mai rendszerben pszichológusból, gyermekorvosból álló szakértői bizottságok foglalnak állást abban, hogy egy iskolaéretlen gyerek mehet-e iskolába vagy sem. „Nincs okunk feltételezni, hogy ezek a szakemberek nem a gyerek érdekében döntenek. Mégis ezt a javaslatot a szülő ma felülbírálhatja és sok esetben felül is bírálja. Ezért a jövőben a szakértői bizottságok döntése egy évig érvényes és kötelező jellegű lesz” – közölte az államtitkár.

Túry Gergely

Az érettségi értékelési szintjét is szigorítják, mert Hoffmann Rózsa szerint csupán látszat, hogy a mostani érettségi eredmények elfogadhatóak. „A mi érettséginkben az elégséges szintjét 20 százalékban határozzák meg, miközben az egészséges szint világszerte 50 százalék. Ha nálunk az elégséges szint 50 százalék lenne, akkor itt is megbukott volna a gyerekek fele, mint ahogy ez Romániában történt” – mondta a politikus. Azért kell felemelni a szintet, hogy fent lehessen tartani Magyarország versenyképességét. „Arra készülünk, hogy fokozatosan, a követelményeket időben megismertetve olyan szintre emeljük az érettségi értékelésének szintjét, hogy az valós tudást takarjon, és ne forduljon elő az a helyzet, hogy nincs az egyetemek első évfolyamain szinte egyetlen olyan fiatal sem, akinek elfogadható a helyesírása.”

Nehezebb lesz bejutni a gimnáziumba

„A felsőoktatásban részt vevők számát nem akarjuk csökkenteni, de az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma vélhetően csökkeni fog és más fizetési konstrukciók mentén tanulhatnak” – szögezte le Hoffmann Rózsa. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szakmunkásképzők felé terelgetik-e az általános iskolából kikerülőket, az államtitkár közölte: a gimnáziumba menők számát nem akarják csökkenteni, de követelményekhez kötik. Így aki az általános iskolában elégséges vagy gyenge közepes eredményt ért el, az vélhetően nem fog tudni bekerülni a gimnáziumba, mert ott „keményen és komolyan kell tanulni”. Ahogy Hoffmann fogalmazott: minőségi követelés lesz, számbeli korlát nem.

A kormány várhatóan a jövő heti ülésén tárgyal az új közoktatási törvényről, míg a felsőoktatási törvény szeptember második felében kerülhet a kabinet elé. Így Hoffmann Rózsa szerint tartani tudják korábbi ígéretüket, miszerint az Országgyűlés ősszel elfogadhatja az új jogszabályokat, és a módosítások a következő tanévben életbe is léphetnek.