szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A felsőoktatási és a közoktatási törvény tervezete is kritikák áradatát zúdította Hoffmann Rózsára és az általa vezetett oktatási államtitkárságra. A tiltakozók nehezményezik, hogy a felsőoktatás reformja fiskális alapon történik, megkurtítják az intézmények autonómiáját, a hallgatókat pedig "röghöz kötik". A köznevelési törvény megismert tervezete miatt elbocsátásoktól és intézménybezárásoktól tartanak a pedagógusok. Érdemi egyeztetések egyik fronton sincsenek, a HÖOK már biztosan tüntet, a pedagógusok még várnak.

Egyre több szervezet emeli fel a szavát az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetek ellen. A kritikus hangok szerint a felsőoktatási törvény nem válaszol a valódi problémákra, a köznevelési törvényt pedig úgy fogják „áterőltetni” a képviselőkön. Ha voltak is egyeztetések az illetékes szaktárcával, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával (Nefmi), ezek minden esetben eredménytelenül zárultak.

A hvg.hu úgy tudja, egyre több jel, köztük egy Orbán Viktor és Pokorni Zoltán között létrejött alku utal arra, hogy az államtitkárság által elkészített tervezeteket a fideszesek módosító indítványokkal hígítják majd fel a parlamentben. Kormányzati források szerint Orbán Viktor és Pokorni Zoltán korábban megállapodtak abban: ha az egykori fideszes oktatási miniszter nem bírálja tovább nyilvánosan a Hoffmann-féle tervezeteket és ezzel nem fékezi a törvényalkotási folyamatot, akkor a parlamenti végszavazás előtt módosíthatják a vitatott részeket.

Úgy tudjuk, Hoffmann szerepe a tervezetek elkészítése után csökkent. Jól jelzi ezt az is, hogy a héten Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ül le tárgyalni a hallgatói érdekképviseletekkel. Az egyeztetést információink szerint Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke harcolta ki, miután a Hoffmann Rózsával folytatott legutóbbi keddi tárgyalás sem vezetett eredményre.

Bár Hoffmann Rózsa szerint a HÖOK-kal egy év alatt tizenkétszer egyeztettek, Nagy Dávid a hvg.hu-nak azt mondta: február és szeptember között egyáltalán nem találkoztak, azt pedig nem nevezné egyeztetésnek, hogy például mindkét fél megjelenik egy konferencián.

©

Nagy szerint azt is sajátosan értelmezi Hoffmann Rózsa, hány javaslatukat építették be a törvénytervezetbe. Míg az oktatási államtitkár szerint húsz ilyen volt, addig a HÖOK-elnök ezt úgy finomította, hogy 38 oldalas tervezetükből alig kettőt használt fel a minisztérium, de azok sem lényegi elemek voltak.

A legnagyobb probléma a törvénytervezettel Nagy Dávid szerint az, hogy fiskális alapon, egy megtakarítási csomagba burkolva próbálják megreformálni a felsőoktatást, amitől pedig a leginkább félnek, az "az önköltséges képzési forma és a röghöz kötő hallgatói szerződések kumulált hatása".

Az új felsőoktatási törvény elfogadása szerinte azt eredményezheti, hogy nem fognak hallgatók jelentkezni a magyar felsőoktatásba, mert egy átlag háztartás képtelen lesz kitermelni az ehhez szükséges pénzt.

Titkolja a HÖOK, kit céloz a demonstráció

Ami a hallgatói szerződéseket illeti, hiába ígérte meg az államtitkár, hogy ebből több verziót is átadnak a HÖOK-nak véleményezésre, ez idáig nem történt meg. A hallgatói szervezet eleve nem ért egyet azzal, hogy szükség van szerződésekre, hiszen a hallgatók külföldre áramlása nem tömegjelenség – magyarázta lapunknak Nagy, majd hozzátette: szerződés helyett megfelelő életpályát kéne biztosítani. Emellett azt is problémásnak tartják, hogy a szerződéskötéssel nem nyújtanak biztos állást a hallgatóknak.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint az állami támogatással tanuló hallgatóknak a szerződés egyfajta figyelmeztetés lenne arra, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak el tőlük a végzés után. Ha azonban nem akarnak részt venni a magyar társadalom életében, ennek bizonyos hátrányos következményei lesznek - tette hozzá. Az önköltséges képzésről emellett azt mondta: tudomásul kell venni, hogy az államnak megfontoltan kell a támogatásokat biztosítania, "hitelből nem tudunk élni".

A HÖOK következő lépésként demonstrációt szervez az oktatási államtitkárság épülete elé október 27-re. Nagy szerint elsődleges céljuk az, hogy az általuk felvetett problémákra irányítsák olyan döntéshozók figyelmét, akik nem oktatáspolitikusok. Arra a kérdésre, konkrétan kit, illetve kiket céloz ez az akció, Nagy csak annyit mondott: „minél magasabb szint, annál jobb”. A tüntetésre ezreket várnak.

Megkurtított autonómia

Nem a HÖOK az egyetlen szervezet, amelyik aggódik a felsőoktatási törvénytervezet miatt. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ugyanakkor egészen más elemeket tart elfogadhatatlannak.

Nem tetszik a rendszer
©

Szerintük a javaslat a tudományegyetemek és a főiskolák esetében is gátolja a fejlődés lehetőségét: előbbiek számára nem garantálja a kiemelkedő teljesítmény támogatását, utóbbiakat pedig egyenesen elzárja a fejlődés lehetőségétől azzal, hogy a mesterképzésből kizárja őket.

Az MRK szerint az intézmények autonómiája is komolyan sérül. Szerintük nyilvánvaló, hogy az intézmények mozgástere rendkívül korlátozott lenne, a meghatározó kérdésekben pedig megszűnne valódi döntési kompetenciájuk. "A tervezet eredménye egy központilag közvetlenül irányított, a felsőoktatás tartalmi kereteit és mindennapi működését rendeleti úton szabályozó rendszer létrehozása lenne" - áll a testület közleményében.

Az intézményvezetők azt is sérelmezik, hogy a felsőoktatás működési kereteit valójában nem a törvény, hanem rendeletek határoznák meg, amelyek tartalma egyelőre nem ismert. Az MRK úgy látja, ami a korábbiakban kritika vagy ellenvélemény tárgya volt, az mind a rendeletekbe kerül majd be.

Káros az országnak

A törvénytervezet ellen a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) is megszólalt. Úgy vélik, társadalmi érdek a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférés, illetve a magyarországi és nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitás is, ezért ezek korlátozása az ország szempontjából káros. A DOSZ szerint a készülő törvény egyik legfontosabb céljai közé kell tartoznia a felsőoktatás minőség emelésének, a tervezet jelenlegi formájában azonban erre nem nyújt garanciát.

Éhségsztrájkkal Hoffmannék ellen

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának auditorium maximumában pénteken esete mintegy nyolcvan hallgató kezdett éhségsztrájkot. A diákok a hétvégén csupán napi öt liter vizet vettek magukhoz, és hálózsákokban a padok között, az előadóterem földjén aludtak. Az éhségsztrájkolók vércukrát és vérnyomását folyamatosan ellenőrizték. A demonstráció során néhányan rosszul lettek, ők orvosi javaslatra befejezték a koplalást.

Juhász Tamás, a demonstráció szervezője korábban azt mondta, akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban érdemi párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az érintettek, a hallgatói érdekképviselet, az egyetemi vezetők és szakszervezetek között.

A szervező elmondta, társaival elfogadhatatlannak tartja, hogy az új felsőoktatási törvény folyamatosan változó – s ezzel bizonytalanságot teremtő – koncepcióiban felmerül a „bújtatott tandíj”, a hallgatók „röghöz kötésének” vagy bizonyos képzések kizárólagosan költségtérítésessé tételének ötlete.

A 2010-ben megindult koncepció-alkotási, majd szabályozási tevékenységhez a doktoranduszok a kezdetekben felajánlották segítségüket, javaslataikat eljuttatták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az oktatási államtitkárság azonban nem vonta be a DOSZ-t érdemben jogszabály-előkészítésébe, az általuk megfogalmazott javaslatok nem jelentek meg a nemrégen nyilvánosságra hozott tervezetben.

Átpréselnék a képviselőkön?

Hasonló kereszttűzbe került Hoffmann Rózsa a köznevelési törvény megjelent tervezete miatt is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt kéri: az új köznevelési törvény parlamenti vitáját halasszák jövő tavaszra, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt a közoktatási rendszer átalakításával kapcsolatos hatástanulmányokat el lehessen végezni. Az új törvény 2012 szeptemberében lépne életbe, ezért semmi sem sürget – mondta a hvg.hu-nak Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint azt Hoffmann Rózsa is elismerte, hogy hiányoznak a szükséges hatástanulmányok. Mendrey szerint ők is egyeztettek már - egyszer a Nefmivel, kétszer pedig Hoffmann Rózsával -, de az álláspontok nem közeledtek.

Nem közeledtek az álláspontok - Hoffmann Rózsa és Mendrey László a PDSZ választmányi ülésén
©

„Ha elfogadják, egy olyan jogszabály lép életbe, amit áterőltetnek a képviselőkön” – magyarázta lapunknak Mendrey. A pedagógus szakszervezetnek három főbb problémája van a tervezettel. Az egyik a pedagógusok kötelező iskolában töltött óraszámának 22-ről 32-re való emelése. Ezt azért tartják elfogadhatatlannak, mert így a PDSZ szerint komoly létszámfelesleg keletkezne, amely elbocsátásokat eredményezhet.

A másik kérdés, ami komoly nézetkülönbségeket okoz, az állami szerepvállalás kérdése. Mendrey szerint ugyanis arról sem készültek hatástanulmányok, mennyibe kerülne mindez, és milyen minőségi változást okozna. „Attól félünk ugyanakkor, hogy ebben a formában sokkal könnyebben lehetne megszüntetni intézményeket” – magyarázta a hvg.hu-nak a szervezet elnöke.

A harmadik konfliktusos pont az egész napos iskola kérdése. Ezzel az oktatási formával a PDSZ is egyetért, csak nem a Hoffmannék által tálalt verzióban, az ugyanis most is létezik, tehát nem kéne hozzá törvényt alkotni. Nyugat-Európában például az egész napos iskola Mendrey beszámolója szerint úgy néz ki, hogy reggel is és délután is vannak tanórák, közben pedig szakkörökön, és egyéb plusz foglalkozásokon vehetnek részt a diákok.

Az államtitkárság tervezete szerint azonban arról szól, hogy az eddigiekhez hasonlóan délelőtt lennének a tanórák, délután pedig részt vehetnének a diákok fakultatív szakkörökön, hiszen az iskola nyitva tartana. Ez azonban most is így van.

Abszurdisztán

A PDSZ elnöke, miután részt vett az Országgyűlés oktatási bizottságának hétfői ülésén, úgy fogalmazott: "Abszurdisztán a kormányváltást követően sem szűnt meg". Mint mondta: az ülés a köznevelési törvény koncepciójáról szólt, amely múlt hét csütörtökön már átment a közigazgatási egyeztetésen, azaz elfogadták azok a szervek, amelyek jogi és egyéb hátterét rendezik.

Mindezt azért is sérelmezik, mert a minisztérium honlapján az áll, hogy a tervezetet október 25-ig lehet véleményezni. Mendrey László szerint azonban, ha a koncepció már átment a közigazgatási egyeztetésen, akkor nincs esély arra, hogy abba a keddig beérkező javaslatok bekerüljenek, magyarán becsapták a pedagógusokat.

A pedagógus szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a javaslatot márciusban terjesszék be, addig négy-öt hónap van arra, hogy a hatásvizsgálatokat el lehessen végezni, illetve korrekt szakmai egyeztetéseket lehessen folytatni.

Komoly kétségek a képviselői oldalról

Mendrey Lászlót e véleményében megerősítette a hétfői bizottsági ülés is, hiszen - mint mondta - a képviselők számos olyan kérdést tettek fel, amelyek azt mutatják, hogy komoly kétségeik vannak. Szerinte egészen mást gondolnak a képviselők, egészen mást a szaktárca és a PDSZ is, bár hozzájuk a képviselők álláspontja közelebb áll.

Épp ezért levelet írnak a képviselőknek, amelyben a köznevelési törvény vitájának elhalasztására kérik őket, amíg a hatásvizsgálatok elkészülnek. Azt szeretnék, hogy olyan törvény szülessen, amely minden szempontból koherens, így az önkormányzati és számviteli törvénnyel, a költségvetéssel is összhangban áll, illetve "olyan életpályamodellt biztosít a pedagógusok számára, amely valódi megnyugvást hozhat a számukra".

Azzal kapcsolatban, hogy várható-e sztrájk, az elnök úgy fogalmazott: azt nem a PDSZ, vagy a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése fogja megmondani, de úgy látja, van erre hajlandóság, bár a pedagógusok szerinte félnek, féltik az állásukat és a szabadságukat.

©

Végrehajtó közszolgák?

Az új köznevelési törvénytervezet megváltoztatását, nemzeti oktatási kerekasztal összehívását, illetve a tervezet elfogadásának elhalasztását követelik a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dolgozói is. A részletes indoklást is tartalmazó felhívást az ország összes általános iskolájának és középiskolájának megküldték aláírásra. Felhívásukhoz november 2-áig lehet csatlakozni, a kritikai észrevételeket és az aláírásokat tartalmazó "csomagot" pedig eljuttatják majd az Országgyűlés elnökének.

Szerintük a törvénytervezet hamisan állítja, hogy növeli az intézmények és a pedagógusok szakmai önállóságát, hiszen például központilag előírt értékeken és (tananyag) tartalmakon alapuló közoktatást vezet be, a jelenlegi értéksokszínűséget félrevezetően értéksemlegességnek nevezi, ennek felszámolására törekszik, ugyanakkor egyetlen értéket sem nevez meg.

Emellett a NAT-ban megjelölt fejlesztési kompetenciákhoz kötelezően megtanítandó tartalmakat rendel, illetve a helyi tanterv a központi kerettantervtől az eddigi 30 százalék helyett legfeljebb 10 százalékban térhet el, és ezzel számos iskolában lehetetlenné válik az eddigi pedagógiai kínálat továbbvitele.

Felhívásuk szerint a törvénytervezet téved abban is, hogy az iskolarendszer eredményessége javulni fog, és húzóerővé válik a tudás, hiszen többek között leszállítja a tankötelezettség korhatárát, az érettségit nyújtó középfokú iskolákban való továbbtanulást pedig keretszámokkal korlátozza.

Az iskolák működését és a pedagógusok munkáját meghatározó döntések meghozatalának jogát elveszi a helyi körülményeket ismerő közösségektől. Úgy vélik, a drasztikus óraszám-növekedésnek a tömeges elbocsátás mellett egyenes következménye lehet a minőségromlás is.

A tiltakozók úgy vélik, hogy a törvénytervezet a pedagógusokat nem alkotó embernek, hanem végrehajtó közszolgának tekinti. Hozzáteszik: közszolgálatot akarnak végezni, de nem szolgaként, hanem autonóm értelmiségiként.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Karrier

Teljesen megszűnhetnek egyes humán szakok az egyetemeken

Mintegy 30 milliárd forinttal csökkenhet a felsőoktatásra fordítható összeg a jövő évi költségvetés tervezete szerint - mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke pénteken Budapesten az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián. Értesüléseik szerint a humán területen vannak olyan szakok, amelyeket teljesen meg akarnak szüntetni.

hvg.hu/MTI Karrier

Magyar Nemzet: kötelező lesz a honvédelem, a közlekedés oktatása is

Hamarosan nyilvánosságra hozzák a Nemzeti alaptantervet (NAT), amely nemcsak az alapvető készségek ismeretét írja elő, de meghatározza a tananyagnak azt a minimumát, amelynek elsajátítása nélkül nem lehet az iskolát elvégezni - mondta a Magyar Nemzetnek a közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

hvg.hu Itthon

Megmarad a Corvinus, szigor vár a diplomázókra - íme Hoffmann terve

Nyilvánosságra hozta az oktatási államtitkárság a felsőoktatási törvény tervezetét. Az előzetes hírekkel szemben nem szűnne meg a Corvinus egyetem sem, csak azok, amelyeket beolvasztanának a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. A jövőben az abszolutórium után öt év állna a hallgatók rendelkezésére a záróvizsga letételére.

MTI Itthon

Átalakuló közoktatás: 2013-ra várható a változás

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte: mindazok az elemek, amelyek a készülő köznevelési törvényben finanszírozással, fenntartással, pedagógus-munkabérrel és -munkaidővel függnek össze, csak a 2013-as költségvetésben szerepelhetnek, a 2012-es költségvetés ugyanis már a parlament előtt van.

hvg.hu Itthon

Hitoktatás, egész napos iskola, állami beleszólás - ilyen lesz a közoktatás

Még az állami, önkormányzati fenntartású iskoláknak is kötelező lenne a jövőben a hitoktatás kereteit biztosítani, úgy, hogy ennek tartalmába nem szólhatnak bele – derül ki a köznevelési törvény most nyilvánosságra hozott koncepciójából. A pedagógus életpályamodell ugyanakkor csak 2018-ra teljesedne ki. A nem állami és nem önkormányzati intézményeket a korábbiakhoz képest rendkívül szigorúan fogja ellenőrizni és felügyelni a kormány.

Tossenberger Adél Itthon

Orbánék kormányzati rögtönzésének újabb "vívmánya"

Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.

Négy vidéki városban emelkedik a víruskoncentráció a szennyvízben

Négy vidéki városban emelkedik a víruskoncentráció a szennyvízben

Megtartják a grandiózus augusztus 20-ai tűzijátékot, a kormány titokban csak elnapolta

Megtartják a grandiózus augusztus 20-ai tűzijátékot, a kormány titokban csak elnapolta

A járvány miatt bezárkózó japánok robotokat kapnak, hogy ne legyenek egyedül

A járvány miatt bezárkózó japánok robotokat kapnak, hogy ne legyenek egyedül