szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Még az állami, önkormányzati fenntartású iskoláknak is kötelező lenne a jövőben a hitoktatás kereteit biztosítani, úgy, hogy ennek tartalmába nem szólhatnak bele – derül ki a köznevelési törvény most nyilvánosságra hozott koncepciójából. A pedagógus életpályamodell ugyanakkor csak 2018-ra teljesedne ki. A nem állami és nem önkormányzati intézményeket a korábbiakhoz képest rendkívül szigorúan fogja ellenőrizni és felügyelni a kormány.

Elérhetővé vált a kormany.hu oldalán a köznevelésről szóló törvény koncepciója. A 75 oldalas dokumentum az oktatási államtitkárság korábbi nyilatkozatainak megfelelő, központosított rendszert hozna létre, melyben az igazgatókat a kormányhivatalok nevezik ki, a helyi tantervek legfeljebb az oktatási idő tizedét adnák, kiemelt szerephez jutnának az egyházak. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke pénteken azt mondta: egy év alatt lezajlik a közoktatási intézmények októberben kezdődő, az önkormányzatoktól az államnak történő átadása és átvétele.

A köznevelési koncepció szerint nem tartható fenn tovább a jelenlegi oktatási rendszer, amelyben a fiatalok több mint 23 százaléka középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát. A dokumentum szerint a fiatalok több mint 20 százaléka anélkül távozik az iskolából, hogy az írást, olvasást funkcionálisan használni tudná; az iskola nem képes arra, hogy a gyerekek között az iskoláskor kezdetén meglevő 2,5 évnyi fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse, és nem gondoskodik intézményesen "az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről".

Nem szolgáltatás

A koncepció egyik fő alapelve szerint a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a magyar állam feladata, joga és kötelessége. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. A dokumentum szerint a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. Az új koncepció nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények szakmai önállóságát. Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. Az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, de ebben az esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül. A szakmai szolgáltatások visszakerülnek az oktatásért felelős miniszter irányítása alá, az intézmények szakmai önállósága és felelőssége pedig a dokumentum szerint növekszik.

Erős jogosítványokat kapnak a kormányhivatalok a koncepció szerint
©

A törvény új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével), csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. A törvény pedagógus életpályamodellről szóló fejezete kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát. Bevezetik a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amely a pedagógus életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Központi bérfinanszírozást vezetnek be, amely kötelező iskolai benntartózkodással, illetve a helyettesítések és túlóra-elszámolások megszüntetésével jár együtt.

Óvoda

Az óvodák működésének szakmai elemeit az óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza. Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él és a szülők ezt igénylik, biztosítani kell helyben az óvodai ellátást. Az óvoda fenntartója a település.

Egy óvodai csoportba legalább 13-an, legfeljebb 25-en járhatnak. A köznevelési törvény koncepciója szerint az óvodai feladatokat az önkormányzatok, az összes többit az állam látja el. A kétezer főnél népesebb önkormányzatok a feladatok egy részét az állammal kötött szerződés alapján elláthatják. Az állam az önkormányzat egyetértésével ezeket a feladatokat átadhatja egyházi vagy más, nem állami, és nem önkormányzati fenntartónak is – olvasható a dokumentumban.  Az óvodák, iskolák és kollégiumok házirendjét a nevelőtestület fogadja el, ugyanakkor az intézménynek ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. A házirendet a fenntartónak jogi szempontból ellenőriznie kell.

Általános iskola

Az általános iskola az alapfokú nevelést-oktatást biztosítja országosan egységes követelmények szerint. Nyolc évfolyammal működik, amelyet középfokú iskola, illetve a középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére még nem alkalmas fiatalok számára egyéves, úgynevezett Hídprogram követhet. Az alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet. A koncepció szerint a jövőben heti öt tornaóra lesz, az egyházi intézményekben hetente három hittanórára kell járni.

A kis létszámú osztályokban 7-13 tanuló tanulhat, az általános iskolai osztályokba 14-25, a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokba pedig 26-34 tanuló járhat. A szakiskolák elméleti képzése esetében egy osztály létszáma 16-28 fő, a szakiskolák és szakközépiskolák gyakorlati osztályaiban pedig legalább 6, legfeljebb 12 diák tanulhat.

A felső tagozaton a nevelés-oktatás szintén egész napos, a kötelező foglalkozásokat a délelőtti órákra összpontosítva vagy az eddigi napközi otthonos hagyományokat folytatva: tanítási órákon, szabadon választott foglalkozásokon és tanulóidőben. A délutáni foglalkozásokról a tanuló szülői kérésre, igazgatói engedéllyel távol maradhat. Az általános iskola fenntartója az állam, de a kormányhivatallal kötött szerződés alapján fenntartó lehet a település is.

Az alapfokú zeneiskolák osztálylétszáma 6-15 lesz, míg egyéb művészetek esetében ez a létszám 8-20 fő. Művészeti szakközépiskolák esetében a közismereti osztályokba 16-29 diák járhat, a szakmai elméleti osztályok létszáma azonban lényegesen kevesebb, 6-12 fő. Egy nappali foglalkozást biztosító kollégiumi osztályba 18-26 diák járhat, a kollégiumok létszáma pedig épületenként és nemenként legfeljebb 120 fő lehet. A koncepció a kollégiumok alsó létszámhatárát nem rögzíti.

A tankönyvek innentől nem a tanulók, hanem az iskola tulajdonát képezik majd, ezt térítésmentesen kell a diákok rendelkezésére bocsátani.

A koncepció szerint valamennyi intézményben – tehát a nem egyházi fenntartásúakban is – „meg kell teremteni a hitoktatás lehetőségét”, ennek „akadályozása” akár szankcionálható is lehet. A hitoktatás tartalmát az adott egyház határozza meg, abba másnak – így az intézménynek sem – nincs beleszólása. A koncepció visszahozza a középiskolai felvételiztetést (általános iskolában megtiltja), és csak annyit ír, hogy ezzel kapcsolatban tilos térítési díj ellenében előkészítőt szervezni, ingyenes tanfolyamot azonban bármely intézmény meghirdethet. Az írásbeli felvételit az Oktatási Hivatal központilag szervezi, de ehhez az iskolák maguk külön szóbeli vizsgát is szervezhetnek.

Középfokú iskola

A középfokú iskola a képzés jellege szerint lehet szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium; ezek a szakirány vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladhatnak. A középfokú iskola fenntartója szintén az állam, illetve a vele kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település. Nappali rendszerű képzésben a tanuló legfeljebb annak a tanévnek a végéig járhat középfokú iskolába, amelyben a 21., fogyatékossággal élő tanuló estén a 23. életévét betölti.

A szakképzésért felelős miniszter − az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – jogszabályban határozza meg azoknak a szakterületeknek a számát és elnevezését, amelyeken a szakközépiskola felkészítheti a diákjait, és szakképesítést nyújthat. A gimnázium általában négy évfolyamos, de lehet hat vagy nyolc évfolyamos is. Gimnáziumba csak megfelelő tanulmányi eredménnyel, külön felvételi eljárás szerint lehet felvételt nyerni. A tehetséges gyerekek fogalmát a koncepció a következőképpen definiálja: „tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”.

A szakiskolákban a „minimális közismereti oktatás mellett a tanulók a szakmai tudás gyakorlati és bizonyos elméleti részét tényleges munkahelyi tanulás, gyakorlás során sajátítják el hároméves képzés keretében”. Ha valaki mégis érettségizni akar, különbözeti vizsgákkal léphet át a négy éves szakközépiskolába. „Szakiskolában ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus és pedagógiai asszisztens fokozott közreműködése szükséges.” Ha valaki csak a nyolc osztályt végezte el, tizenhat éves kora után már csak felnőttoktatás keretében tanulhat tovább.

A koncepcióból világosan látszik, hogy nem integrált osztályok lesznek, a hátrányos helyzetű – vagy ahogy a szövegben található – „kiemelt figyelmet igénylő” gyerekek az állam „számára biztosítja azt a nevelési-oktatási formát, amely a legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését, a mindenkiben felismerhető tehetség kibontakoztatását, társadalmi helyének megtalálását”.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket és a konduktív pedagógiai intézményeket szintén az állam tartja fenn, illetve a vele kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település. Az általános és középfokú iskolában folyó művészeti nevelést alapfokú művészeti iskolákban egészíthetik ki. Alapfokú művészetoktatás zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, valamint táncművészet ágakban folyhat. Az alapfokú művészeti iskolában az első szak tanulása kedvezményes térítési díj mellett, a második szak tanulása tandíj mellett lehetséges. A fenntartó ebben az esetben is az állam, de itt a Nemzeti alaptanterv által biztosított művészeti neveléstől eltérő oktatás folyik.

A kollégium önálló nevelési-oktatási intézményként vagy más köznevelési intézmény szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységeként működik. Általában tízéves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől – fogadhat tanulókat. Fenntartója szintén az állam, illetve a vele kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település. Egyéb fenntartó esetén a kollégiumi ellátásért csak az önköltséget meg nem haladó mértékű díj szedhető.

A hátrányos helyzetű gyerekekkel külön is foglalkoznának a szakemberek
©

Érettségi

Az érettségin továbbra is öt tárgy lesz kötelező: magyar nyelv-, és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, és egy kötelezően választható egyéb tárgy. Utóbbinál nem kikötés, hogy természettudományos jellegű legyen. Az érettségihez legalább 50 óra önkéntes munka kell majd.

Önálló, de…

A koncepció kimondja, hogy az iskola önálló, saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik, maga alakítja ki pedagógiai programját, „helyi tantervét”, éves munkatervét. Az iskola szakmai munkáját úgynevezett szakmai közösségek irányítják – ilyet öt azonos tárgyakat tanító pedagógus alakíthat. Ezek a közösségek állítják össze a szaktanterveket, a vizsgakövetelményeket, szavuk van a tankönyvek kiválasztásában, meghatározzák az intézmény által követett tehetséggondozási program részleteit.

Az intézményvezetőt az állami iskolában a kormányhivatal, középiskolában a miniszter nevezi ki – a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével. A kormányhivatalnak egyetértési joga van a nem állami fenntartású iskolák vezetőjének kiválasztásában is. (Kisebbségi profilú intézményeknél a kisebbségi önkormányzat véleményét is figyelembe kell venni.) Az ötéves megbízatás egyszer pályáztatás nélkül is meghosszabbítható, ha ezzel a nevelő testület és a fenntartó is egyetért. A tanulókat másodiktól osztályozással értékelik, de a tanterv alapján lehet szöveges értékelés is, ha ezt jóváhagyja a fenntartó. Az „eltérő fejlődésű gyerekek” értékelése szövegesen történik. ha valaki év végén két tárgyból bukik, akkor még tehet javító vizsgát, ha háromból, ahhoz már külön tantestületi engedély kell. Az első tanévet a szülő kérésére is meg lehet ismételni.

Az állam megmondja

Az oktatás tartalmát a Nemzeti Alaptanterv határozza meg, erre épülnek az intézményi kerettantervek, amiket a miniszter rendeletben ad ki – ezek közül kötelező egyet kiválasztani, és csak ezután jön az intézmény helyi tanterve. A koncepció erről így fogalmaz: „a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek egyensúlyra törekszenek az értékhordozó hagyományok, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ezt az egyensúlyt a fenti dokumentumok ötévenkénti felülvizsgálatával fenn kell tartani”. A Nemzeti Alaptantervet a kormány határozza meg, és adja ki, rendelet formájában. A helyi tanterv az oktatási idő maximum 10 százalékát szabályozhatja.

Helyzetbe hozná az egyházakat a tervezet
©

Ezek a gyerekek - ha indokolt - csak részben integrált formában tanulnak, „azaz a közismereti tárgyakat fejlesztő pedagógussal, szükség esetén gyógypedagógussal, kis létszámú csoportban tanulják, míg az iskola többi programjában integráltan vesznek részt”. A sajátos nevelési igényt egy bizottság állapítja meg a szülő, vagy az iskola – vagy egyéb szerv – kezdeményezésére. A sajátos nevelési igényű gyerekekről külön nyilvántartás készül. A tehetséges gyerekek a koncepció szerint azok, akik „akik valamilyen műveltségterületen kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak”, őket a Nemzeti Tehetséggondozó Program karolja fel, míg a hátrányos helyzetű tehetségeket az Arany János Program.

A tanítási körzeteket mostantól a kormányhivatalok jelölik ki, ide minden körzetben lakót kötelező felvenni. A diák lehet magántanuló is, de ha az iskola úgy ítéli meg, hogy ez a gyerek fejlődését hátráltatja, erről köteles értesíteni a kormányhivatalt. A jövőben oktatási miniszter és államtitkár eddig is meglévő és részben bővített irányítói jogosítványai mellett a megyei kormányhivataloknak lesz a legnagyobb szerepűk és jogkörük az oktatás-nevelés irányításában és szervezésében. Ezek a hivatalok szabálysértési jogköröket gyakorolhatnak, öt éves fejlesztési terveket készíthetnek, meghatározzák a tanárok létszámát, jegyzéket készítenek a nem állami iskolákról.

A törvénykoncepció határozottan leszögezi: a 2000 fő alatti településeknek nincs joguk szerződéssel visszavenniük az iskolákat, ez csak a nagyobb településeknek tenné lehetővé a kormány. Ha valamelyik önkormányzat nem tartja be a szerződésben vállaltakat, esetleg az alapvető teendőket sem képes finanszírozni, akkor a területileg illetékes kormányhivatal visszaveszi az iskolát.

Hídépítők
Külön programot indítana azon diákok számára a kormány, akik az általános befejezése után nem nyernek rögtön felvételt valamelyik középiskolába. Ők úgynevezett fezárkozó évfolyamra járhatnak, ami a Hídprogram nevet kapta. Ebben minden tanköteles – azaz a koncepció szerint a 16 évet még be nem töltött – tanulós köteles lenne részt venni. Itt a középiskolákra előírt kötelező létszámtól eltérve maximum 15 fős, minimum 8 fős osztályokat lehetne indítani.
A Hídprogram lényegében egy olyan középiskolaszerű, a középfokú oktatásra felzárkóztató intézmény lenne, ahol a diákok bizonyos mértékű szakképzést, készségfejlesztést kapnának. A koncepció szerint itt „egyéni, személyre szabott fejlesztő programmal, sok csoportmunkával, kommunikációs és életmód gyakorlatokkal kell pótolni mindazt, ami hiányzik a sikeres középiskolai beilleszkedéshez”. A hátrányos helyzetű gyerekeket bizonyos mértékű pozitív diszkriminációban részesítené a koncepció a középiskolai felvételinél. Többek között hosszabb felkészülési időt kellene biztosítani számukra.

Szintén a kormányhivatalok fogják meghatározni az egyházi, alapítványi és a kisebbségi önkormányzati fenntartású iskolák pedagógus-létszámát is, és csak a fentről megállapított számú tanár fizetését állja az állam, a többit a fenntartók kötelesek finanszírozni. Ezek az intézmények kérhetnek további támogatásokat a központi költségvetésből, ám ennek feltétele, hogy semmilyen tandíjat, kötelező hozzájárulást nem szedhetnek a diákoktól.

Bár a kormány kitüntetett célja – ahogy ezt a Fidesz hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén a miniszterelnök-pártelnök leszögezte –, az iskolák államosítása, a pedagógusok létszámának meghatározásánál is biztosítanak egy kiskaput a változásra. A pénteken nyilvánosságra hozott koncepció ugyanis kiköti, hogy a jövőben a kormányhivatalok határozhatják meg a tanárok létszámát, a tanuló-pedagógus arányt, ám ez az előírás csak azokra az iskolákra vonatkozik, ahol a béreket az állam biztosítja. A Fidesz polgármester képviselői ugyanis korábban azt kérték, a kabinet tegye lehetővé. hogy az iskolák egy részét a jelenlegi fenntartók, az önkormányzatok visszaszerződtethessék.

Aki belefér a keretbe

A törvénykoncepció kiköti: az állam csak azoknak a bérét finanszírozza, akik államilag meghatározott létszámkeretbe beférnek. Az állami iskolák dologi, tárgyi kiadásait szintén a központi költségvetés fogja finanszírozni, tehát az állami tulajdonba vett iskolák teljes forrásigényét a kormánynak kell előteremtenie. Viszont a visszaszerződtetett iskolák, az egyházi és alapítványi intézmények béren kívüli kiadásait – karbantartás, eszközbeszerzés – a fenntartók kötelesek állni.

Jöhet az egyházi fegyelmezés

Alapítványi iskolák járnak a legrosszabbul, mert a koncepció szerint a tanáraik fizetésére költött plusz források 20 százalékát kötelesek lesznek befizetni egy állami alapba, ahonnan a felhalmozódott pénzt az oktatási államtitkár ossza majd szét a hátrányos helyzetű intézmények között. Mivel ezt a koncepció nem tisztázza egyértelműen, az sem kizárt, hogy ebből az alapból az állami iskolák is részesülhetnek.

A nem állami és nem önkormányzati intézményeket a korábbiakhoz képest rendkívül szigorúan fogja ellenőrizni és felügyelni a kormány. Nem lesz elég számukra a nyilvántartása vétel, külön működési engedélyt kell kérniük, az igazgató kinevezéséhez pedig a kormányhivatal jóváhagyása szükséges. Igaz, ezek az intézmények eltérhetnek az osztály- és pedagóguslétszámra vonatkozó állami előírásoktól.

Az egyházi iskolák és intézmények számára a koncepció lehetővé tenné, hogy speciális világnézetük szerint alakítsák tantervüket, illetve „az egyház tanításaival összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat alakítsanak ki”, sőt, ha valamelyik diák megsérti ezeket a szabályokat, akkor az iskola fegyelemi eljárást kezdeményezhet ellenük.

A pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe tartozik mindazon feladatok szakszerű ellátása, amelyek meghaladják az általánosan képzett pedagógusok kompetenciáit. A pedagógiai szakszolgálatok szakemberlétszámát − a megelőző három év esetszám átlagát figyelembe véve − úgy kell megállapítani, hogy egy-egy gyermeknek négy hétnél hosszabb időt ne kelljen a vizsgálatra várakoznia. Fenntartójuk ugyancsak az állam, szakmai irányításukat az Oktatásért Felelős Államtitkárság háttérintézményén, az OFI-n keresztül látja el.

A pedagógusok jogairól azt írja a koncepció, a pedagógus „joga, hogy – a pedagógus életpálya-modellben foglaltak szerint - alkotói szabadságra menjen, szakmai egyesületek, szervezetek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen közneveléssel foglalkozó testületek munkájában. Lehetőség szerint bővül a könyvtár- és múzeumlátogatási kedvezmény és az utazási kedvezmények köre is”. Az egy intézményre jutó pedagógusok létszámát a kormányhivatal határozza meg. Az iskola mellett a szülők iskolaszéket hozhatnak létre, aminek véleményezési, javaslattételi joga van – ugyanezekkel a jogokkal bír a diákönkormányzat is.

Megszűnés esetén

Ha egy intézmény megszűnik, a tanulók elhelyezéséről a megszüntetést kezdeményezőnek vagy a kormányhivatalnak kell gondoskodnia. A koncepció ugyanakkor rögzíti, hogy szeptember elseje és június 30. között új iskolát nem lehet indítani, meglévő iskolát, kollégiumot, óvodát, osztályt vagy csoportot pedig nem lehet átszervezni, megszüntetni, nem adható át a fenntartói jog, és az iskolák, a kollégiumok és az óvodák feladatai sem változtathatók meg. A kötelezően ellátandó köznevelési feladatok közé tartozik az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése és általános iskolai nevelése-oktatása, a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középfokú iskolai nevelés-oktatás, illetve a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai ellátása.

Ugyancsak kötelező feladat az általános és középfokú iskolai ellátás felnőttoktatás keretében, az alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szolgáltatások, külső szakmai ellenőrzés-értékelés, országos mérések szervezése, a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben, valamint azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt.

Kitolódó életpálya

A koncepció előírja a pedagógusok szakmai ellenőrzését. A legalább három főből álló ellenőrcsapat látogatná az órákat, megfigyelné a pedagógusokat munka közben, interjúkat készítene (a koncepció nem határozza meg, hogy kikkel), vizsgálhatná a pedagógiai dokumentumokat is. Intézkedni nem intézkedhetnének, ellenőrzéseiknek jogkövetkezménye sem lenne, ennek ellenére kulcsszereplők lennének egy-egy pedagógusok karrierjének alakulásában: az általuk kiadott szakvéleményeket ugyanis a pedagógusok minősítésénél kötelezően figyelembe kellene venni.  Márpedig a minősítéstől is függ, hogy melyik pedagógusnak mennyi az illetménye.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban már többször is módosította az életpályamodell bevezetésének dátumát, amiben közrejátszott, hogy a modellel párhuzamosan béremelést is ígért a pedagógusoknak, ez pedig megterhelné a költségvetést, a végleges koncepcióból kiderül: a pedagógusok előbb számíthatnak a számukra előírt kötelezettségek bevezetésére, mint a bérük emelésére. A minősítésüket ugyanis kísérleti jelleggel már a 2012-2013-as tanév második felében megkezdenék, míg béremelésre  legkorábban csak 2015-től számíthatnának.  „A modell – Magyarország gazdasági fejlődésétől függően - 2013. szeptember 1-jén indul és 2018. szeptember 1-éig teljes körűen kiépül” – írják a koncepcióban.

Az életpályamodell szerint a pedagógus először két évig gyakornokoskodna, majd ezt követően három (kivételes esetben négy) szakaszból állna a karrierje: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus) és kutató tanár. Mielőtt az első szakaszból a második szakaszba lépne, minősítő vizsgát kellene tennie. Mesterpedagógus csak akkor lehetne, ha 14 éve dolgozik pedagógusként, kutató tanár pedig akkor, ha tudományos fokozata van és legalább 14 éves pedagógiai múltja, emellett publikál is, vagy részt vesz a tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában. A minősítő eljárás költségeit – az első kivételével – a pedagógusnak kellene fizetnie – ennek nagyságrendjéről a koncepció nem ír.

A bérek attól függően változnának, hogy ki melyik fokozatban van, de emellett belépne a háromévenkénti béremelési automatizmus is. A bérek számításánál ugyanakkor nemcsak a már megszerzett képesítéseket és a pályán eltöltött éveket, hanem a minősítés eredményét is alapul veszik. Jelentős béremelésre viszont csak azok számíthatnak majd, akik megszerezték a pedagógus II. illetve a pedagógus III. fokozatba kerüléshez szükséges minősítést. Ha a diplomás pályakezdő pedagógus kétszer is elbukik a gyakornoki minősítő vizsgán, akkor nem lehet pedagógus. Ugyanez a szabály arra az esetre is, ha az I. fokozati vizsgán megbukik, akár elsőre is. A minősítő vizsga egy 3 fős bizottság előtt zajlik majd. Ennek a testületnek az elnökét a megyei (fővárosi) kormányhivatal delegálja majd.

A koncepció a bérezésre is kitér: eszerint „100 százalék egyetemi végzettség esetén” a minimálbér (jelenleg 78 000 forint) 200, főiskolai végzettség esetén 180 százalékát jelenti. A koncepcióban közzétett bértábla szerint – a 2011-es minimálbéren számítva – egy gyakornok 156 ezer forintot kereshetne, míg egy tíz éve a pályán lévő, II. fokozatú minősítést is elérő kollégája 234 ezer forintot.

A tervezet szerint külön országos kamarát hoznak létre a pedagógusoknak, bár arról a koncepcióban nincs szó, hogy a tagság kötelező lesz-e. (Az egészségügyi kamarákban kötelező belépni.) A kamarának a pedagógusok minősítésében is szerepe lesz. Megmaradnak a szülői szervezetek, az óvoda- és iskolaszékek, de a jövőben csak javaslattételi és véleményezési jogkörük lesz. Ugyanakkor megmarad a szabad iskolaválasztás joga, legalább is erre utal a koncepció, amikor úgy fogalmaz: „a szülőknek joga, hogy gyermeke oktatására a lehető legalkalmasabb intézményt válassza”.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI/Magyar Nemzet Itthon

Pokorni elárulta, mi a baja a közoktatási koncepcióval

A közoktatási koncepcióban szereplő elképzelések a válság miatt meghaladják az ország pénzügyi lehetőségeit – jelentette ki Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Lázár János: nagy a képmutatás a képviselői juttatások körül

Még az idén megreformálják a párt- és kampányfinanszírozás rendszerét. Ha kell, Orbán Viktort is meggyőzik, hogy a közoktatási törvény fő iránya az integráció legyen – mondta a hvg.hu-nak Lázár János. A Fidesz frakcióvezetőjétől azt is megkérdeztük, milyennek tűnik „belülről” a kormány ötletelőnek látszó gazdaságpolitikája.

MTI Itthon

Hoffmann: "nem lesznek fájdalmasak" a közoktatási változások

Még ebben az évben elfogadja a parlament a már elkészült és rövidesen előterjesztendő, a köznevelési rendszert szabályozó törvényt, de a változások csak jövő szeptembertől lépnek életbe - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken Zalaegerszegen.

Kapcsándi Dóra Itthon

Pokorni: a Fidesz a KDNP ellenében is keresztülviszi elképzeléseit

Parlamenti módosító indítványok sorát fogja beadni a Fidesz a közoktatási törvényhez, hogy olyanra formálják a jogszabályt, amilyennek a párt szakpolitikusai szeretnék – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Pokorni Zoltán. A Fidesz elnökségi tagját arról is megkérdeztük, tudták-e a hajdúszoboszlói elnökségi ülésen, hogy még a Közigazgatási Minisztérium szerint is alkotmányellenes lehet a végtörlesztésről szóló kormányjavaslat.

A briteknél további szigorítás jöhet a koronavírus miatt

A briteknél további szigorítás jöhet a koronavírus miatt

Károly herceg kikerült a karanténból

Károly herceg kikerült a karanténból

Akár 60 ezer német fertőzött is lehet már

Akár 60 ezer német fertőzött is lehet már