A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által megrendelt festményekre – ahogy ők fogalmaznak – „magyar történelmi vizuálhorrorra” reagálnak november 30-án nyíló kiállításukkal fiatal művészek. Ugyanazokat a témákat dolgozzák fel, mint a Kerényi által felkért festők, egy kivétellel; Nagy Imre családja ugyanis ellenezte, hogy az 1956-os forradalom miniszterelnökének újratemetését ábrázolják.

A kiállítás szervezői szerint Magyarországon „hihetetlen arroganciával folyik a központosítás, a hatalom lehető legkoncentráltabb formábban történő kisajátítása”, a polgárok pedig „demagógiából gyúrt nemzeti gumicsontokat kapnak koncként, ami csak a gyűlölködés árkainak mélyítését és a közügyektől való elfordulást segíti”.

Vörösiszap

Remsei-Kovács Nóra

Közleményükben arra is kitérnek, hogy „a hatalom számára a művészet nem más, mint eszköz, amivel felépítheti sosem volt mitológiáját, egy nagymagyar giccset, amivel önmagukat fényezik, és amivel egyben elvakítják a tömegeket. Szomorú, hogy ehhez művészek adják a nevüket és műveiket. […] A hatalom támogatása is csak látszat, a hatalom nem érti és nem szereti a művészetet, csak használja, kihasználja!”

A magukat függetlenként aposztrofáló csoport tagjai azt mondják, nem akarnak ítélkezni a Kerényi által rendelt képek felett, és a ráköltött közpénzt sem sajnálják, de tiltakozni szeretnének a jelenlegi hatalom kultúrpolitikája ellen a saját eszközeikkel, ezért szervezték a kiállítást. Az alkotók néhány képe már most is elérhető, ezekről kérdeztük Kerényi Imrét, aki csalódott az eredményben.

„Ezek nem képek”

„Azt hittem, ezek alkotások lesznek alkotásokkal szemben, ami egy óriási, szenzációs dolog lett volna” – mondta a hvg.hu-nak a miniszterelnöki megbízott, majd hozzátette: „az látszik, hogy mi sokat foglalkoztunk ezekkel a témákkal és festményekkel, ők pedig keveset, így pedig nincs esélyegyenlőség”.

MTI

„A Vörösiszap című képet öt perc alatt megcsinálom a számítógépen, Az alkotmány születésének pillanatát kimásolom az anatómia tankönyvből, a második világháborút feldolgozó képen látható tárgyakat pedig a lakásomban is megtalálom” – magyarázta lapunknak Kerényi.

„Ez egy érdekes projekt lehetett volna, arra is gondoltam, hogy az elkészült képeket beemelem az általam rendelt festmények közé, vagy elviszem őket egy kiállításra, de ezek nem képek, ez véleménynyilvánítás, ezek pamfletek” – tette hozzá.

Kerényi szívesen elment volna az „ellenkiállítás” megnyitójára is, de mivel az eddig látott anyag számára művészi szempontból nem értékelhető, és elkedvetlenítette, már nem biztos benne, hogy érdekli a tárlat. Hasonló okokból nem kívánt reagálni a hvg.hu-nak a csoport kiáltványára sem.

A témával foglalkozó további anyagainkat itt érheti el.