Michl József KDNP-s képviselő egyik módosító indítványa arra irányul, hogy húzzák ki a köznevelési törvényből azt a mondatot, hogy „A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”.

"Azt gondolom, hogy a törvényben szereplő ezt megelőző mondatot („A gyermek, a tanuló, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.” - a szerk.) csak mintegy megismétli ez a passzus. Ráadásul olyan megfogalmazásban, ami nem segíti, hogy szakszerűen lehessen ezt a törvényi helyet használni. Abban a pillanatban, ha ilyen részletező szöveget odabiggyesztünk, akkor az behatárol bennünket, és túlságosan egy csőbe viszi a jogértelmezést. Az első mondat sokkal szélesebb körben biztosítja a gyermekek védelmét" - érvelt az FN24-nek adott villáminterjújában a kereszténydemokrata képviselő.

"Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom, ilyen, ha akarom, olyan. Ennek a rendelkezésnek nem a köznevelési törvényben kellene szerintem szerepelni, hiszen a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv pontosan leírja, hogy mit kell tenni ilyen esetekben" - fejtegette Michl a lapnak.

Arra a kérdésre, hogy szerinte ennek a mondatnak a kikerülése a törvényből nem adna-e bátorítást azoknak a pedagógusoknak, akik esetleg élnének ilyen eszközökkel, a képviselő visszakérdezett: "Miért, eddig adott? Az eddigi törvény még ennyit sem fogalmazott meg rendesen". Az újságíró ekkor figyelmeztette, hogy pontosan ugyanezek a mondatok vannak a hatályos jogszabályban is.

"Sokkal inkább az a veszély jelent meg eddig, hogy a szülők szálltak szembe a pedagógussal. Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve a pedagógusok, mint a gyerekek. Természetesen nem azt akarom állítani, hogy nincs olyan tanár, aki helytelenül jár el egy-egy fegyelmezési esetben" - véli a KDNP-s politikus. "Az első mondatot fontosnak tartom, a második mondat viszont szerintem szűkítés. És nem szűkíteni, hanem bővíteni kell ezt a kérdést. Szerintem minden ezzel kapcsolatos esetet vizsgálni kell, de azt egy arra hivatott szervnek kell megállapítania, ha visszaélés történt" - fejtette ki.

A testi fenyítés a képviselő szerint "nem a mai kornak megfelelő módszer". "Ezzel együtt én minden pedagógust, aki tanította gyermekemet, felhatalmaztam, ha szükségét érzi, nyugodtan 'járjon el atyaként'. Mások gyerekeivel én természetesen ezt nem tehetem meg" - magyarázta Michl. Az újságíró ekkor közbevetette, hogy a pedagógus sem teheti meg, ugyanis a hazai törvények és nemzetközi jogszabályok is tiltják a testi fenyítést. "Ha én felhatalmazom a tanárt, akkor nyugodtan alkalmazhatja" - felelt a képviselő.

A teljes interjú a Hír24-en olvasható.