Az alkotmányügyi bizottság hétfőn 22 órakor, az Országgyűlés plenáris ülésének félórás szünetében tárgyalt három, a fideszes Papcsák Ferenc által kezdeményezett javaslatról. A testület valamennyi kezdeményezést támogatta és sajátjaként nyújtotta be parlamenti szavazásra.

Az egyik indítvány alapján a törvényhozás az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben állapíthatná meg az elismert egyházakat, valamint meghatározhatná a további elismerés feltételeit. Kétharmados jogszabály írhatná elő, hogy az egyházként történő elismeréshez milyen idejű működés, mekkora taglétszám, illetve milyen történelmi hagyományok és társadalmi támogatottságot kell figyelembe venni.

Alaptörvénybe foglalnák továbbá, hogy az Országgyűlés a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat is sarkalatos törvényben állapíthatja meg, meghatározva az elismert nemzetiségeket, valamint a további nemzetiségként történő elismerés feltételeit. A bizottság javaslata szerint a jogszabályban a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez lehetne kötni.

Egy másik indítvány alapján a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezhetné a bíróságnál: állapítsa meg a helyi önkormányzat törvényen alapuló határozathozatali kötelezettségének elmulasztását. Amennyiben a helyi önkormányzat a határozathozatali kötelezettségének a bíróság által meghatározott időpontig sem tenne eleget, akkor a bíróság elrendelhetné, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője hozza meg a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében.

A bizottság a fentiek mellett 2012. június 30-ig adna haladékot az Országgyűlésnek a Ház rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseinek sarkalatos törvénybe foglalására, illetve az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét szabályozó, szintén kétharmados jogszabály megalkotására. Érvényben hagynák ugyanakkor a jelenleg hatályos alkotmány parlamenti képviselők összeférhetetlenségi szabályairól szóló rendelkezéseit.

A testület javasolja még, hogy az új alkotmány elfogadásának napja, április 25. legyen az alaptörvény napja. A bizottsági indoklás mindössze arra tér ki, hogy a világ számos országában van példa hasonlóra.