Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Kövér László házelnök még arról beszélt a múlt héten, hogy az új választójogi törvényt tavaszi időszakában elfogadhatja az Országgyűlés, úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem osztotta az optimizmusát. Másnap ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium beterjesztette a kabinet által még tavasszal elfogadtatni tervezett új törvények listáját a Háznak. Márpedig ebben nem szerepel választójogi szabályozás, ami azt jelenti, hogy a kormánypártokon belül hetek óta tartó viták nem jutottak nyugvópontra.
Sok a töréspont a Fideszen és a KDNP-n belül is. Olyan kulcskérdésekben nincs egyetértés, mint például a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete, vagy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok választójoga, illetve hogy a polgármesterek képviselővé választhatók maradjanak-e. A halasztás belefér a határidőkbe: a választójogot az új jogi terminológia szerint sarkalatos törvényben kell szabályozni, amit 2011. december végéig tervez megalkotni az Országgyűlés.
Túry Gergely
A vitában az a meglepő, hogy van a Fidesznek kész, tavaly május óta a parlament előtt fekvő, ám még nem tárgyalt törvényjavaslata, amely az akkori kommunikáció szerint híven tükrözi a párt választójogi elképzeléseit. Igaz, ez csak nagy vonalakban szabályozná a kérdést, ám az mindenképpen kiderül belőle, hogy milyen változásokban gondolkodott a friss győztes vezető kormánypárt. A parlament 198 fős lesz – ezt tartalmazza a tavalyi törvényjavaslat, s megerősítette például Lázár János frakcióvezető is a múlt héten egy interjújában. Ezen felül számítanák még a magyarországi kisebbségek leendő képviselőit, legfeljebb tizenhármat, bár a nemrégen elfogadott – és 2012 elején hatályba lépő –alaptörvényből hiányzik a nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetősége. Az is nagy kérdés, hogyan hasznosulnak a határon túliak szavazatai: külön képviselői helyekre voksolhatnak majd, vagy szavazatukkal valamelyik párt listáját erősíthetik.
A tavalyi törvényjavaslat az egyfordulós választást favorizálja (második forduló csak akkor lenne, ha elsőre a választók fele nem menne el szavazni egy választókerületben), de megtartaná a vegyes választási rendszert. A 198 fő úgy jönne össze, hogy átszabnák az egyéni választókerületeket, ahonnan 90 képviselő kerülhetne a parlamentbe a mostani 176 helyett. A területi (megyei-fővárosi) lista megszűnne, mindenhol országos pártlistákra lehetne szavazni, melyekről 78 képviselő szerezhetne mandátumot. Az egyéni választókerületekben vesztes pártok töredékszavazatait összeszámolnák, s ennek alapján 30 helyet osztanának ki.
De egyetért-e tavalyi önmagával a Fidesz? Nagy számolgatás kell ugyanis ahhoz, hogy kikalkulálják a fideszesek, melyik variáció jó nekik a következő választáskor. A tavalyi törvényjavaslatról mindenesetre szakértők megállapították, hogy korrekt, de ha az lett volna hatályban a 2010-es választások idején, akkor a Fidesz–KDNP-nek most nem lenne kétharmada. Az a szisztéma ugyanis kevésbé torzította volna a voksarányokhoz képest a mandátumarányokat, mint a jelenlegi törvény. Éppen ezért nem kizárt, hogy kétharmados többség birtokában és érdekében a kormánypártok végül olyan variáció mellett kötnek ki, amely jobban szolgálja pillanatnyi érdekeiket.
Mind a listás, mind az egyéni választókerületi variáció, illetve ezek kombinációjában elképzelhető olyan változat, amelyik a Fidesznek kedvezne. A tisztán listás választáson kétharmadot szinte lehetetlen szerezni – a Fidesz–KDNP tavaly a listás voksok 53 százalékát kapta, mégis kétharmada lett a parlamentben –, ez a megoldás a Fidesznek csak akkor lenne megfelelő, ha a következő parlamenti választások egyikén vereséggel is kalkulál. Listán ugyanis nyilvánvalóan tud annyi mandátumot szerezni még bukás esetén is, hogy a többi párt összefogva sem tudna, alkothatna vele szemben kétharmados többséget, ezért az időközben végrehajtott személycseréi és közjogi változtatásai – benne az új alaptörvény – érinthetetlenek maradnának.
Nehezebb az egyéni választókerületekre alapozott választás megítélése. Most még úgy tűnik, érvényesülne a 2010-es siker, amelyben két kivétellel az összes egyéni mandátumot elvitte a Fidesz. Ha tehát tavaly csak egyéni választókerületekre alapozott választás lett volna Magyarországon, a Fidesznek ma majdnem 99 százalékos többsége lenne – demokratikus úton.
Nagy a kísértés a pártban éppen ezért, hogy ezt a variációt is megfontolják. Ebben az esetben azonban lehetetlenné válna az itthoni kisebbségek mandátumszerzése vagy a határon túliak részvétele a választáson. De még ha lenne is valamiféle kiegészítő országos lista, a túlnyomórészt egyéni kerületekre alapozott választási rendszer könnyen a visszájára fordulhat, maga alá is temetheti bármelyik pártot, akár a Fideszt is, különösen egykörös választás esetén. Az egyetlen forduló ugyanis a nagy pártoknak, illetve a választások előtti összefogásoknak kedvezne, a kisebb pártok teljesen esélytelenek ilyen rendszerben. Két nagy tömb állna tehát egymással szemben, ami viszont azt jelentené, hogy az egyik könnyen elviheti a mandátumok döntő többségét – függetlenül az összesített voksarányoktól. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a választópolgárok az egyéni választókörzetben is azt figyelik, melyik párthoz tartozik a képviselőjelölt, nem pedig a személyes kvalitások számítanak. S ha az egyik párt éppen népszerűbb, mint a másik, akkor akár szinte valamennyi választókerületet elviheti (mint tette ezt a Fidesz tavaly).
A magyar választások történetében már előfordultak hasonló helyzetek. 1990-ben például az MDF listáira a választópolgárok negyede szavazott, de a párt így is el tudta vinni az egyéni választókerületek kétharmadát. Négy évvel később jött a reakció: a jobboldali kormányból való nagy kiábrándulás után az MSZP az egyéni választókerületek több mint négyötödét elvitte, holott országos támogatottsága a listás szavazatok alapján alig érte el az egyharmadot. A választópolgárok szemében tehát az ellenfeleinél egy kicsit népszerűbb párt nagy kiábrándulások idején az egyéni választókerületek döntő többségét meg tudja szerezni. Mindebből az következik, hogy a kormányzó Fidesznek hosszú távon a vegyes – egyéni és listás – rendszer lenne a legelőnyösebb. Ha azonban a közeljövőben valamilyen ok miatt előrehozott választásokra kerülne sor, akkor Orbán Viktor pártja még meg tudná szerezni az egyéni választókerületek döntő többségét. A most kialakítandó választási szisztéma függvénye lenne tehát, hogy az ilyen siker továbbra is kétharmados többséghez vezetne-e a parlamentben.
RIBA ISTVÁN
