Az Ipsos 2011-es felmérése szerint Magyarország legnagyobb problémájának a munkanélküliséget érezték, s érzik az emberek, a tavalyi esztendőben 70-74 százalék közötti arányban sorolták a négy fő gond közé. Ez annyira általános vélemény, hogy a társadalom minden csoportjában az aggodalmak listájának első vagy a második helyén szerepel.

A munka világából való kiszorulás egyik következménye lehet az anyagi ellehetetlenülés, az elszegényedés. Ezért sem meglepő, hogy a magyar lakosság a tavalyi évben magas, 61-68 százalékos arányban sorolta a félelmek rangsorának élvonalába a szociális háló kilyukadását, az egzisztenciális lecsúszást.

Korrupció

Erre a problémára főképpen az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen rétegek, az idős emberek érzékenyek inkább s a szegénységre a nők aggódó figyelme is nagyobb mértékben rávetül, mint a férfiaké. A magyar emberek még egy dologtól, a korrupció jelenlététől tartanak igazán. A tavalyi év első felében a magyarok nagyjából fele, az utolsó hónapokban bő négytizede sorolta a legsúlyosabb problémák közé a korrupciót, a lakosság véleménye e tekintetben tehát kedvezőbb lett Magyarországról.

Bár a munkanélküliség és a szegénység a két legrettegettebb dolog a világon, az aggodalmaskodás általánosságban azonban szerényebb mértékű, mint a magyaroké. A munkahelyek hiánya nagyjából ugyanolyan mértékű probléma az olaszok, mint a magyarok számára (az ettől tartók aránya 70-76 százalék volt tavaly).

A spanyolok még nálunk is jobban félnek

A spanyolok viszont még nálunk is jobban félnek attól, hogy nem lesz munkájuk (80-85 százalék tart ettől). A szegénység rajtunk kívül a kínaiakat, az oroszokat és a németeket is az átlagosnál nagyobb mértékben nyugtalanítja, de az arányok alacsonyabbak (50 és 60 százalék közöttiek).

A magyarok félelmi dobogóján lévő három tényező mindegyike gazdasági, anyagi természetű. A munkanélküliség és az anyagi szűkösség miatt a rendszerváltás óta szorong a magyar társadalom, de ezek a dolgok az elmúlt években a szokásosnál is több embert nyugtalanítottak. Kiemelkednek a sorból, az utánuk következő tényező, az egészségügyi ellátás romlásától való aggódás jóval kevesebb magyarra volt jellemző a tavalyi évben – a lakosság 26-30 százalékára.

Nem jelentéktelen, de az előbbieknél mégis kisebb arányban – tavaly 15-22 illetve 13-17 százaléknyian – érzik problematikusnak a bűnözést, erőszakot valamint az erkölcsi értékek devalvációját. Az utóbbi megítélésében egyébként karakteres különbségeket érzékelhetünk a társadalmi státusz változásával. Az iskolázottság emelkedésével egyre nő a morális szempontok súlya, a diplomások több mint egynegyede a négy legnagyobb gond közé sorolta.

Klíma, globalizáció

A globalizálódás számos veszélyforrást hordoz magában, ezek leküzdésével nemzetközi szervezetek foglalkoznak. Hazánk lakosságát viszont nem igazán izgatják az efféle problémák, távolinak érzik maguktól. A magyarokat a belső, egzisztenciális gondok sokkal inkább nyomasztják, mint a világ sorsát befolyásoló ügyek.

A jólét állam fenntarthatóságának kérdése 10-14 százalékot foglalkoztatott, a környezeti ártalmak és a klíma esetleges változása 1-2 százalékot, a terrorizmus legfeljebb 1 százalékot aggaszt mostanság hazánkban. A kvalifikáltabb rétegek és a fiatalok az átlagosnál valamivel nagyobb problémának tartják a globalizáció esetleges negatív járulékait (3-4 százalékponttal magasabb a nyugtalanok aránya), de ezek a tényezők körükben is a rangsor végén találhatók.

A globális nehézségeket általában, a világ országainak többségében is a rangsor végén találhatjuk, igaz, valamivel nagyobb említési arányokkal. Olyan jól magyarázható, átlagtól való eltérések persze akadnak, mint a japánok jelentős, 25-30 százalékra jellemző félelme a környezeti veszélyektől - derül ki az Ipsos kutatásából, melyet 2011-ben a világ 27 országában, a felnőtt népességet reprezentáló mintán végeztek.