A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján csütörtökön lejárt a minden év december 1-jén kezdődő és a következő év március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium. A Kormányszóvivői Iroda közleményében emlékeztettek, hogy a kormány megalakulása óta eddig négyszer hosszabbították meg a kilakoltatási moratóriumot.

A kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.

A Kormányszóvivői Iroda közölte azt is, hogy az ígéretek szerint a moratórium lejártával sem maradnak védelem nélkül a hiteleik következtében nehéz helyzetbe jutottak: az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja az, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról – írták. Hozzátették, hogy a devizahitelesek megmentésére már több intézkedést hoztak, egyebek mellett az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő programot.

Nem kér a megmentőkből a devizaadósok szövetsége

Nem megmenteni kell a devizaadósokat, hanem igazságot szolgáltatni, "Isten óvjon minket a megmentőktől!" – írják a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségének csütörtöki közleményében. A szervezetnél úgy vélik, hogy a bankszövetség és a kormány tárgyalásai megbízás nélküli ügyvitelnek minősíthetőek.

Szerintük tömegesen beigazolódott ugyanis, hogy a devizaalapú kölcsönök szerződései alkalmatlanok a hitelezési folyamat fenntartható szabályozására, és ezen megállapodások módosítására kizárólag az illetékes bíróságok jogosultak. Ráadásul a bankok a szerződésmódosítást illetően szóba sem állnak a devizaadósokkal, sőt tisztességes elszámolásra sem hajlandók a banktitokra hivatkozva. Ez a gyakorlat bíróság előtt bizonyítható – tették hozzá.

A szövetség közleményében arra buzdítják a devizahiteleseket, hogy bíróság előtt támadják meg a kölcsönszerződésüket, és így térjenek át forinthitelre.

Végrehajtói kamara: 300 alatt maradhat idén a kilakoltatások száma

A tavalyinál körülbelül 50 százalékkal több kilakoltatás várható idén, de azok száma így is 300 alatt marad, nem kell többezres kilakoltatási hullámra számítani. Tavaly 200 alatt maradt a kilakoltatások száma, de ez az idén a beérkezett ügyek számának növekedésével párhuzamosan növekedhet, így arra számítanak, hogy a teljes 2012-es évben a kilakoltatások száma várhatóan 250-300 alatt marad – közölték a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarától.

A kamara szerint a sajtóban megjelent százezres számok azon adósokra vonatkoznak, akiknek 90 napon túli devizahitel-tartozásuk van, ez azonban nem egyezik meg a kilakoltatásra várók számával, mert a kilakoltatás csak a legvégső állomása egy hosszú folyamatnak. Először az adósok ellen végrehajtási eljárást indítanak ugyanis, amely akár évekig eltarthat, és közben több olyan megoldás van, amellyel az adós visszafordíthatja a kilakoltatási folyamatot.

Lehetőség van például részletfizetésre, az ingatlan értékesítésére, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevételére – tették hozzá.