LMP: engedély nélkül vágták ki a Kossuth téri fákat

A fenntartható fejlődés országgyűlési bizottságának LMP-s elnöke nyílt levelében leszögezi: az építkezés megkezdését jogerős építési engedély kiadásának kell megelőznie, a fakivágást pedig szintén nem lehet megindítani a szükséges engedélyek nélkül.

Jávor Benedek azt írta, hogy a Kormánymegbízotti Kabinet fakivágásról szóló hirdetménye 2012. február 7-én jelent meg, ugyanakkor a vonatkozó kormányrendelet két hónapos ügyintézési határidőt ír elő. Ennek a fele sem telt el, de a szóban forgó fákat már kivágták, ami az előbbiek alapján semmiképpen sem tekinthető jogszerűnek - szögezi le.

A politikus szerint emellett egyelőre nincs is olyan elfogadott és engedélyezett terv, ami bárminemű növénypusztítást indokolttá tehetne, hiszen az Országgyűlés Hivatala vezetőjének tájékoztatása szerint csak augusztusra szerezheti meg az építési engedélyt a tér rendezésével megbízandó pályázó.

Az LMP ezért a Kossuth téri növényzet letarolását illegális környezetkárosításnak tekinti, és azzal kapcsolatban a legszigorúbb hatósági fellépést várja el - közli Jávor Benedek, aki Pesti Imre tájékoztatását várja az eset kivizsgálásáról, illetve azokról az intézkedésekről, amelyek a további hasonló esetek megelőzését szolgálják.

Az LMP képviselője levelében hivatkozik egy fővárosi rendeletre, amely szerint a zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) bármilyen módon történő megrongálása, elpusztítása, károsítása, szakszerűtlen kezelése", másrészt pedig a zöldfelületen lévő élő fák kivágására csak a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélyben foglaltak alapján kerülhet sor.

Szintén hivatkozik "a fás szárú növények védelméről" szóló kormányrendeletre, amely egyebek között azt tartalmazza, hogy a "település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén" a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton közzéteszi, ugyanakkor ez esetben az ügyintézési határidő két hónap.

Jávor Benedek arra hívja fel a figyelmet: nem írja felül a vonatkozó építési és környezetvédelmi jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit az a tény, hogy a Kossuth teret egyedi törvénymódosítással kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánították, valamint módosították Budapest Településszerkezeti Tervét és a Főváros Szabályozási Kerettervét, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt is, kimondva, hogy kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő településrendezési eszközökkel kapcsolatban a törvényben előírt egyeztetési, véleményezési eljárást a területileg illetékes kormánymegbízott folytatja le.

Az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója február 26-án sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a megkezdődött Kossuth Lajos tér átépítésének előkészítése, amelynek első lépéseként elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét. Itt alakítják ki azt a 400-500 férőhelyes mélygarázst és látogatóközpontot, amelyre korábban a parlament adott felhatalmazást. Bakos Emil szerint a tér rendezési terveinek elkészítésére több, nemzetbiztonsági átvilágításon átesett pályázót kértek fel, a győztessel várhatóan március végén kötnek szerződést, az építési engedélyt pedig reményeik szerint augusztusra szerzik meg.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozatot, amelynek értelmében a kormánynak 2014. május 31-ig kell kiköltöznie a parlament épületéből, az előtte álló teret pedig az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. A határozat szerint a Kossuth Lajos tér a magyar állam tulajdonába és az Országgyűlés kizárólagos vagyonkezelői tulajdonába került. A kormányoldal indoklása szerint ezen döntések a parlament és környezete egykori méltóságát kívánják visszaállítani, beleértve a zöldfelületek növelését, a parkoló autók mélygarázsba terelését, valamint a szobrok és az emlékművek méltó elhelyezését.