Tájékoztattam Andrew Baker urat arról, hogy az európai trendeknek megfelelően az elmúlt években Magyarországon is megjelent a kapitalizmusellenesség, Európa-ellenesség, Izrael-ellenesség, a gazdasági válság nyomán idehaza is megerősödtek bizonyos szélsőséges csoportok – mondta a hvg.hu-nak Fónagy János. A Fidesz képviselője azután nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy megbeszéléseket folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőjével, Andrew Baker a magyarországi antiszemitizmusról tájékozódott Budapesten, és Fónagy Jánoson kívül Martonyi János külügyminiszterrel, Kovács László (MSZP) és Schiffer András (LMP) képviselőkkel is tárgyalt.

Ózd

Mint Fónagy János fogalmazott, Ózd példáján próbálta szemléltetni (ahol ő maga is évtizedekig élt), hogy „ahol a gazdaság összeomlott, ott a szegénység alapjaiban rendíti meg a társadalmi integrációt, ami a legjobb terep a szélsőségeknek”. „Ózd egy korábban stabil településszerkezettel, működő helyi társadalommal rendelkező város volt, majd a rendszerváltás környékén elindult folyamatok révén a korábban hagyományosan baloldali szavazótáborral bíró városban érte el a Jobbik országosan a legjobb eredményt” – mondta a képviselő, aki szerint ugyanakkor azt is világossá tette: „azt senki nem gondolhatja, hogy a Jobbikra szavazó mintegy 800 ezer ember 800 ezer neonáci szimpatizánst, szélsőjobboldalit is jelent.

A párt szimpatizánsainak nagy része csalódott, elkeseredett, akik számára vonzó lehet egy leegyszerűsítő retorikával élő, kormányzati felelősséggel nem terhelt politikai erő”. Mint mondta, a párt megnyilatkozásai azért is felháborítják, mert „félelmet keltenek a 100-120 ezres zsidóságban, különösen azokban, akik koruknál fogva megélték, ahogy a gyűlölködő szavakból tettek is lesznek, és ugyanígy félelmet keltenek a több százezres hazai cigányságban is”.

A rendőrség ma is felléphetne az antiszemita utcai uszítás ellen

Fülöp Máté

Andrew Baker arra is kíváncsi volt, hogy „honnan reméli a Fidesz szavazótábora bővítését”; ezzel kapcsolatban Fónagy János arról beszélt, hogy „a Fidesz hagyományosan centrumpárt, így a szavazóink is innen vannak, politikai ellenfeleink pedig a széleken, így természetesen semmilyen együttműködés nem képzelhető el a Jobbikkal, ezt nyomatékosan hangsúlyoztam”.

„Andrew Baker úr finoman arról is érdeklődött, a Magyarországot ért külföldi kritikák és az antiszemitizmus között látok-e összefüggést” – mondta Schiffer András. Mint mondta, erre úgy válaszolt, hogy „a kormányzati politikában demokráciadeficit van, antiszemitizmus nincsen, és jeleztem azt is, hogy – elsősorban az ország érdekében – a kormány demokráciateljesítménye és az antiszemitizmus között kapcsolatot kereső cikkeket a lehető leghatározottabban visszautasítom. Ahogy a Fidesz a kétharmaddal leépítette a magyar alkotmányosságot, az egy kérdés, az antiszemitizmus pedig egy ettől teljesen független másik” – mondta. A képviselő szerint egyébként „önmagában nem egy nagy csoda”, hogy egy EBESZ-tagállamban látogatást tesz a szervezet egyik képviselője, ilyenek rendszeresen előfordulnak más témákkal kapcsolatban is.

A képviselő szerint igyekezett megvilágítani, hogy „a 19-20. századi magyar társadalomba mélyen beleivódott ez a kérdés, és miközben jelezzük, hogy a holokauszt a maga nemében egyedi bűntett volt, meg kell érteni azt is, hogy Magyarországon százezrével vannak családok, akik ugyanolyan szörnyű történelmi traumákon estek át, és nálunk sem a holokausztot, sem a trianoni országvesztést, sem a 45 utáni kommunista terrort nem beszélték ki, így ezek a traumák egymásra rakódtak. Ezt fontos látni, mielőtt valaki kívülről véleményt akar alkotni”.

Antiszemita kártya

Schiffer András szerint a legfrissebb felmérés eredményei ellenére nem erősebb az antiszemitizmus, mint máshol Európában. „Az más kérdés, hogy a magyar politikai közbeszédben ezt a kártyát rendszeresen kijátsszák-kijátszották. Ezért van az, hogy az elmúlt húsz évben megtűrtek a magyar demokratikus jobboldal holdudvarában tűrhetetlen jelenségeket. Miközben a Fidesz jelenlegi vezérkarát nem lehet rasszizmussal, antiszemitizmussal vádolni, amikor Vona Gábor ilyen kijelentésekre ragadtatta magát, Orbán Viktor példásan kiállt vele szemben. De a párt megmondóemberei, véleményformálói, újságírói rendre megtűrnek olyan mondatokat, amik egy európai keresztény-konzervatív pártban elképzelhetetlenek lennének.”

Ugyanakkor „a megelőző nyolc év politikai vezetése pont az antifasiszta, antiszemita kártyát próbálta kijátszani a Fidesszel szemben, ami szintén megengedhetetlen, a XX. századi traumák kibeszélését ki kell vonni a napi politikából”. A Jobbikkal kapcsolatban arról beszélt Andrew Bakernek, hogy „tűrhetetlen, hogy egy párt rasszista bandáknak akar játszani, tűrhetetlen, ha egy parlamenti képviselő olyan tömegben van, ahol antiszemita szövegeket skandálnak, tűrhetetlen, ha valaki ebből akar politikai tőkét kovácsolni, de tartózkodnék attól, hogy a Jobbik teljes frakcióját antiszemitának nevezzem”. Mint mondta, „tett célzást arra”, hogy a képviselőnek érdemes lett volna a Jobbikkal is találkoznia, hiszen „bármi is a véleményünk róla, ezt a pártot 800 ezer ember szavazta be a parlamentbe”, ráadásul „a Jobbik a legjobb példa arra, hogy az elmúlt nyolc év antirasszista retorikája csődöt mondott”.

A képviselő „egy konkrét kritikát fogalmazott meg”, nevezetesen, hogy „a magyar rendőrség tartózkodik attól, hogy a jelenleg is hatályos jogszabályokat alkalmazza ezzel a jelenséggel szemben”, példaként pedig a Milla ellentüntetést említette, amikor a rendőrségnek a hatályos jogszabályok alapján kötelessége lett volna fellépni a „mocskos zsidók!”-at skandáló tömeggel szemben. „Az előző kormány idején sem lépett fel a rendőrség, most sem teszi, ehelyett cseles módokon akarják a szólás- és egyesülési szabadságot korlátozni; ebben közös az előző és a mostani kormány gyakorlata is” – vélte.