hvg.hu: Ha ma lennének a választások, szavazna valamelyik pártra?

Fodor Gábor: Ha ma lennének a választások, nem tudnék pártot választani. Nagyon elégedetlen vagyok a Fidesz-kormány teljesítményével. A nemzetközi megítélésünk, az ország mutatói is tragikusak. A kormány támadást intézett a jogállami berendezkedés ellen, aminek eredményeként szégyenpadra kerültünk világszerte. De az ellenzékkel sem vagyok elégedett. Szembe kellene nézniük egyfelől saját múltjukkal, tisztázni, mit rontottak el az elmúlt időszakban. Másfelől akinek nincs tapasztalata, múltja, annak is programokat kellene letennie az asztalra. Az a fajta zavarodottság és kaotikus állapot, ami ellenzéki oldalon megnyilvánul - itt természetesen a demokratikus ellenzéki pártokra gondolok -, nem teszi lehetővé, hogy kormányzati alternatívát nyújtsanak a Fidesz-kormánnyal szemben. 2014-ben az Orbán-kormány leváltható, de csak akkor, ha lesz ilyen alternatíva.

hvg.hu: Hogyan látja a Fidesz jövőjét mint a párt egykori alapítója?

F.G.: A Fidesz nem meri vállalni liberális múltját. Nemsokára elérkezik a párt alapításának a születésnapja (március 31.), és megint jó néhányunkat nem fognak meghívni erre az eseményre. Sokan szeretnék letagadni a közös múltat, ami az önismeret és bátorság hiányát jelenti. A Fidesz ma populista párt, amelynek a politikájában keverednek a konzervatív és baloldali értékek is, de fő eleme az értékvilág alárendelése a mindenkori hatalmi taktikázásnak. Az ilyen típusú pártok tábora elsősorban az érdekek miatt tart össze. Ha ezek az érdekek megsérülnek, könnyen széteshet. Sajnos a magyar politika a 21. században erőteljesen elment abba az irányba, hogy a politikai kérdések hitkérdéssé váljanak. A kormánypárt e visszafejlődés prototípusa. A politikai ellenfeleket - függetlenül attól, hogy mit mondanak - kötelező utálni, a saját vezető véleményét pedig fenntartás nélkül elfogadni. Ez a gondolkodás távol áll a demokratikus politizálástól. A mai Fidesz sok mindent megvalósít abból, ami ellen harcoltunk annak idején. Jól emlékszem '88-89-re. Azt mondtuk akkor, azért küzdünk, hogy a jog végre ne a politika szolgálóleánya legyen. Mit látunk ma? Ha kell, az alkotmány is megváltozhat holnapra, ha a kormánypárt úgy akarja.

hvg.hu: Lát most olyan embert, aki a Fideszen belül Orbán helyére léphet?

F. G.: Ez csak egy választási vereség után vethető fel. Amíg nincs választási vereség, addig az idézőjelbe tett "siker", a politikai hatalomgyakorlás mindennapjai összetartják a közösséget. Amint bekövetkezik a törés, a kudarc, mély repedések keletkeznek majd a Fidesz épületén. Persze, Orbán Viktornak is lesz majd alternatívája.

hvg.hu: Sokadszorra vetődött fel a Parlamentben, hogy mi legyen az ügynöklisták sorsa. Mi erről a véleménye?

F. G.: Tragikomikusnak látom azt, ami ma Magyarországon az ügynöklisták körül zajlik. A pártok többsége azért ellenérdekelt a tisztánlátásban, mert a saját tagjainak, képviselőinek, minisztereinek jelentős részét érinthetné ez a kérdéskör. Ha azt nézzük, hogy a különböző pártok soraiban mennyi egykori MSZMP-tag található, mennyi egykori, a pártállammal együttműködő személy, akkor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az antikommunisták soraiban szép számmal akadnak a Kádár-rendszer kollaboránsai. Nem lehet új rendszert építeni tisztán és őszintén, ha az alapoknak akadnak olyan részei, amelyeket takargatunk, tehát őszintétlenek vagyunk.

Fodor Gábor. Kétszer is lemondott mandátumáról

Stiller Ákos

hvg.hu: Ön azon kevesek közé tartozik, akik hivatalosan láthatták a Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott ügynöklistát.

F. G.: A rendszerváltás után tagja voltam a nemzetbiztonsági bizottságnak, és valóban láttam azokat a listákat, amelyekről ma a mendemondák keringenek. Láttam azokat is, amelyek a páncélszekrényben voltak, és láttam azt az első ügynöklistát is, amelyből három darab volt az egész országban. Olyan hangulatot keltettek körülötte, mintha valami fantasztikus különlegesség, érdekesség, drámai leleplezések lettek volna ebben a listában. Szerintem akik a listát létrehozták, manipulatív szándékkal állították össze azért, hogy lejárassanak sokakat az első demokratikus parlamentben. Nyilván akadtak olyanok is, akik valóban érintettek voltak, de pontosan tudom, hogy rákerültek jó néhányan, akiknek semmi közük nem volt a titkosszolgálatokhoz. Nem tekinthető precíznek a felsorolás, tehát ebben is benne rejtőzik a magyar valóság sok tekintetben. Megjelenik a manipulációs szándék és a nemzetbiztonsági szolgálatok trehánysága is. Aki nem látta közelről, az el sem tudja elképzelni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ebben az országban ugyanúgy működtek, mint ahogyan minden más is körülöttünk. Slamposan és rendetlenül. Amikor annak idején bementem a nemzetbiztonsági szolgálat titkos termébe, és láttuk a dossziékat, elhűlve néztem a meztelen nős naptárakat, amelyek alatt a takarító külsejű egyének dolgoztak. Ne James Bond típusú kémeket képzeljünk el, akik elegánsan és fantasztikus szellemi képességekkel tevékenykednek. Ez is ugyanolyan földszintes volt, mint az egész Kádár-rendszer.

hvg.hu: Volt miniszterként mi a véleménye arról, hogy idén csupán 250 államilag támogatott közgazdász hely maradt a tavalyi 4900-ból, jogászból pedig 800 helyett 100?

F. G.: A Fidesz politikájából a felsőoktatás visszafejlesztése rajzolódik ki. Megjegyzem, a kormánypárt azért is tartozik súlyos felelősséggel a történtekért, mert annak idején, amikor még liberális volt, az elsők között tűzte zászlajára a tandíjat. Amikor később hátat fordított az értékrendjének a kilencvenes évek közepén, elkezdett hadakozni a tandíj ellen, populista népszavazáson lehetetlenné tette a bevezetését, most pedig ő maga jár élen a felsőoktatás költségeinek jelentős emelése terén. Ha annak idején a tandíj bevezetése sikeres, és a Fidesz aktuálpolitikai szempontok miatt nem tesz keresztbe ennek a kezdeményezésnek, ma a felsőoktatás nincs ilyen helyzetben. Persze, nincs pénz. De miért is lenne, hiszen a felsőoktatás drága üzem. Nyilván egy ilyen nehéz helyzetben ide-oda kapkod a kormány, és rossz döntéseket hoz. De ettől függetlenül nem kellett volna évekkel ezelőtt megakadályozni a jelenlegi összegnek csupán a töredékét kitevő tandíj bevezetését. A Fidesz csúnyán becsapta a választóit. Azt mondják nekem középiskolai vezetők, hogy a pályafutásuk alatt nem volt olyan, mint idén, annyian jelentkeznek helyből külföldi felsőoktatási intézményekbe, mint még soha.

hvg.hu: Mi az, amit ma másképp tenne egykori SZDSZ-elnökként, mit tart ezek közül a legnagyobb tévedésnek?

F. G.: Akik azt terjesztik magukról, hogy soha nem hibáztak, azokat kételkedve figyelem. Az írásaimban is igyekeztem példát mutatni és élen járni, hogy elmondjam, a saját pályámon hol hibáztam. Mindig is vállaltam, hogy követtem el hibákat, de tanultam is belőlük. Amikor az SZDSZ elnöke lettem, a Szabad Demokraták Szövetsége három százalék körüli támogatottságon állt. Néhány hónappal a megválasztásom után hét százalékon álltunk. Akkor kisebbségi kormány regnált, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett. Azt kértem, hogy a kormány végre tegyen le programot az asztalra. Ha ez a program megvan, és elfogadható, támogatjuk. Ha nem elfogadható, akkor tessék szakértői kormányt alakítani. Szakértői kormány vezesse az országot a választásokig. Nos, ezért engem a saját pártomban keményen megtámadtak. A frakció vezetésével a párt volt vezetői és mások a programot gyakorlatilag rövid idő alatt - bő egy hónapon belül - megbuktatták. 2008 június-július tájékán megválasztottak az SZDSZ elnökének, és október-novemberre már el is lehetetlenítette az elképzeléseimet a frakció. Nos, ez volt az a pont, amikor - ha visszamehetnék az időben - nekem fel kellett volna állnom. Hiba volt, hogy akkor ezt nem tettem meg. A nevemet adtam valamihez, amiben nem hittem.

hvg.hu: Nem kellett volna Gyurcsány Ferencet hamarabb faképnél hagyniuk?

F. G.: Az volt az álláspontom, hogy a kisebbségi kormányzás és a gazdasági és a politikai válság miatt olyan súlyos helyzetbe került Magyarország 2008-ban, ami szakadékba ránt minket. Ezért is kértem pártelnökként a kisebbségi kabinettől kormányprogramot. A kormányból való kilépés nem volt kellően átgondolt az SZDSZ részéről, de ha már ezt megtette, akkor kívülről nem lett volna szabad támogatni a kormányt úgy, hogy nem rendelkezett elfogadható elképzeléssel a helyzet kezelésére. Szerintem meg kellett volna ragadni a lehetőséget változtatni a politikán, ezt kellett volna a szabad demokratáknak kiharcolniuk.

hvg.hu: Komoly vitát váltott ki a napokban megjelent, Hetedik koporsó című cikke. Miben kéne változtatni a Jobbikkal kapcsolatban?

F. G.: Szerintem a demokratáknak változtatniuk kell az álláspontjukon a szélsőjobbal és a Jobbikkal kapcsolatban. Egyszerűen azért, mert az eddig folytatott stratégia eredménytelen volt - ezzel őszintén szembe kell nézni. A karantén stratégiája, vagyis az, hogy nem állunk szóba, nem beszélünk velük, nem reflektálunk azokra a témákra, amelyeket felvetnek - nos, ez kudarcba fulladt. Főleg azért, mert a magyar közélet egy jelentős része nem tartja magát ehhez. Mi persze gondolhatjuk azt, hogy a karantén miatt nem vitázunk az egyébként tényleg szalonképtelen emberekkel. De itt van például a miniszterelnök. Feláll a parlamentben, és azt mondja, micsoda csalódás az neki, hogy bizonyos kérdésekben nem számíthat a Jobbikra. Vagy látjuk az LMP politikusait, amint felvetik, hogy egy „technikai koalíció” elképzelhető Orbán Viktor leváltása érdekében a Jobbikkal. Ha nem tartják magukat a közélet szereplői a karanténhoz, akkor mi értelme van mindennek? Akkor ez megint egy álságos történet.

Vajon mit kellene tennünk akkor, ha mindeközben nő a Jobbik népszerűsége, főleg a fiatal generációk körében és vidéken? Szerintem ezekről a kérdésekről beszélni kell. Bizonyos kérdéseket fel kellene tennie minden magyar embernek, így beszélni kellene arról is, hogy vajon mi lenne akkor, ha kilépnénk az Európai Unióból - ahogy ez a szélsőjobboldali párt akarja. Mi lenne, ha táborokba zárnák a magyarországi cigányokat, ahogy ők akarják? Mi lenne, ha nem fizetnénk vissza az államadósságot, vagy mi lenne, ha mondjuk Irán lenne a stratégiai partnerünk? Komolyan gondoljuk, hogy Magyarországnak ez az útja?  Ezért igen, vitatkozni kell, fel kell venni a kesztyűt. Szembe kell nézni azzal, hogy ha nem beszélünk róla, a szélsőjobb folyamatosan teret nyer Magyarországon - fű alatt.

A cikk elkészültében Árgyellán Edina segített.