Hétfőn hivatalosan is elkezdte a Magyarországról szóló országjelentésének összeállítását Brüsszelben az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE). Igaz, a mai ülés inkább előkészítő jellegű volt. Mint ismert, az Európai Parlament két meghallgatást is tartott a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban, és többek között határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy működjön együtt az ebben a témában vizsgálódó Velencei Bizottsággal és Európa Tanáccsal. (Amit a magyar kormány meg is ígért.)

A jelentéssel megbízott portugál zöld EP képviselő, Rui Tavares a magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egy komoly ügyről kell tényeken megalapozottan elkészítenie a szakbizottságnak a Magyarországról szóló jelentést. A testület hatásköre arra is kiterjed, hogy ne csak az érintett magyar jogszabályokat, hanem azok politikai vetületeit is vizsgálják, „széles kontextusban értelmezve a helyzetet”.

"Nincs kettős mérce"

Rui Tavares kiemelte, „szó sincs kettős mércéről vagy kivételezésről Magyarország esetében”, ugyanúgy vizsgálódtak például 2004-ben, amikor Silvio Berlusconi hajtott végre koncentrációt az olasz médiában, vagy éppen a Franciaországba vándorolt romák ügyében 2010 nyarán. A jelentés készítője a vizsgálódás forrásai kapcsán szakbizottsági látogatást ígért hazánkba, és hogy a LIBE a többi nemzetközi szervezet, így a Velencei Bizottság, az Európa Tanács, a EBESZ és mások jelentéseit is figyelembe veszik.

Morvai Krisztina szerint ott kéne hagynunk az erőszakos partnert

Túry Gergely

Tavares bizottsági jelentéséből még nem következik automatikusan, hogy Magyarország ellen az európai alapszerződés hetes cikkelyre alapozott vizsgálat indul – elvileg ennek az is lehetne a következménye, hogy felfüggesztik a magyar szavazójogot az uniós intézményekben. A LIBE most vizsgálja, az új magyar törvények nyomán sérültek-e az uniós és nemzetközi alapjogok. A hétfői ülésen az is kiderült, hogy az alapjogok mellett az igazságügyi reform és a médiapluralizmus aggasztja leginkább a szakbizottsági tagokat. A parlamenti jelentéstevő szerint „a LIBE bizottság megfelelő hely ennek a vizsgálatnak az elvégzésére, amit indokolttá tesz a helyzet komolysága”.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője ugyanakkor azt mondta, semmi szükség a vizsgálatra, különben is a „magyar kormány és az EU viszonya leginkább a párkapcsolati erőszakhoz hasonlít, amelyben soha semmi nem elég vagy jó a férfinak”. Szerinte ezért Magyarországnak öntudatos nőként ki kéne lépnie ebből a házasságból, vagyis az unióból.

Elegük van belőlünk?

A Fidesz európai pártcsaládjához tartozó néppárti luxemburgi Frank Engel szerint azt ugyan nem lehet mondani, hogy az Orbán-kormány nem mutat megfelelő együttműködést, mégis, ha az EP nem akar fél évente visszatérni a magyar ügyekre, akkor egyértelművé kell tennie a kormány számára, hogy egyszer és mindenkorra rendbe kell hoznia a vitatott szabályokat és gyakorlatokat.

A LIBE hétfői ülése után várhatóan hónapokba telik, mire elkészül a szakbizottság jelentéstervezete, amelyet megszavazása után utalnak majd tovább az EP plenáris ülésére. Amennyiben pedig a jelentés arra a megállapításra jut, hogy javasolja a hetes cikkely alapján eljárás megindítását, és ha azt meg is szavazza a parlament, akkor léphet tovább Brüsszel.