Ha áprilisban sem tudja elfogadni a kormány az új NAT-ot – amire jó esély van –, szinte biztosan csúszni fog az új tanterv szerinti oktatás kezdete.
Nem a pedagógiai célok és előírások voltak a legvitatottabbak a nemzeti alaptanterv (NAT) egy hónapig tartó véleményezése során, hanem az az oktatási szempontból nem igazán kardinális kérdés, hogy mely írókat nevezze nevén a szöveg. Az összes, mintegy másfél ezer hozzászólás egyharmada a magyar irodalom kérdésével foglalkozott, a többi is jórészt egyes tananyagokkal, s elenyészően kevés a NAT pedagógiai szemléletével.
A „mely írók tartoznak a NAT által meghatározott nemzeti kánonba” vitában lényegében két tábor feszült és feszül még mindig egymásnak. Az egyik azokat az írókat – Szabó Dezső, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc, Nyírő József, Wass Albert – szerette volna kötelező tananyagként látni, akiknek a művei 1990 előtt meg sem jelenhettek, vagy jó időre kiestek az irodalmi emlékezetből, s akik csak szűk körben voltak ismertek. A NAT irodalmi tananyagát bíráló másik tábor a kortárs írókat hiányolta, főleg Kertész Imrét, Nádas Pétert és Esterházy Pétert, de többen felvetették, hogy akár Varró Dániel is lehetne az alsó évfolyamokon kötelező olvasmány.
A NAT-vitáról részletesen a HVG e heti számában olvashatnak.
Hajmeresztő, néhol szürreális történeteket mesélt Kapu Tibor és Cserényi Gyula, az Axiom-4 űrmisszió két magyar kutató űrhajósa a Millenárison szervezett közönségtalálkozón.
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.
