„A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást” – mondta egy magas rangú uniós bizottsági forrásunk a testület szerdai döntése nyomán arra a felvetésünkre, hogy a múlt héten Brüsszelben még többen is nagyon kemény kritikát fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben. Igaz, akkor is volt már olyan forrásunk, aki úgy vélte, „egyáltalán nem lehet kizárni", hogy a héten megállapodunk. Ehhez képest a Bizottság szerdán délelőtt lényegében zöld jelzést adott ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a pénzügyi segítségnyújtásról.

A szerdai döntés tétje az volt, hogy mi lesz a Magyarországgal szemben januárban indított három kötelezettségszegési eljárással, a jegybanki függetlenség, az igazságszolgáltatás reformja és az adatvédelmi hivatal ügyében. Mivel nem sokkal az eljárások megindulása után az is világossá vált, hogy az országnak nagyon fontos IMF-megállapodás is csak egy bizottsági jóváhagyás után születhet meg, külön jelentőséget kaptak az eljárások.

Időhúzás

A kormány ehhez képest láthatóan időhúzásra játszott, Orbán Viktor januárban Brüsszelben egyszer már „mindent megígért” José Manuel Barrosónak, majd hazajött, és – néhány kisebb módosítástól eltekintve – nagyjából minden maradt a régiben, a brüsszeli kritikák jó része süket fülekre talált. Ezután jött a keddi újabb csúcstalálkozó, ami után a magyar kormányfő és a Bizottság elnöke is pozitívan nyilatkozott. Ez már előrevetítette a pozitív döntést, aminek meghozatalában a jelek szerint a jegybanki függetlenség irányában tett lépések voltak az elsődlegesek, igaz, az első nyilatkozatokban elsikkadt, hogy a Bizottság azért továbbra is kemény kifogásokat támaszt a bírói reformmal kapcsolatban.

Brüsszelben jók lehetünk a hitelre, jöhet a washingtoni kör

AP / Cliff Owen

„A Bizottságnak továbbra is aggályai vannak általában a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével, konkrétan pedig két alapvető kérdéssel kapcsolatban, melyek a következők: egyrészt az Országos Bírói Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogköre, másrészt a bírák – hozzájárulásuk nélküli – kirendelésének lehetősége” – olvasható a testület közleményében, amely szerint az intézkedések akár alapjogokat (független bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz való jog) is sérthetnek. Sőt, a Bizottság arra is felhívta a kormányt, hogy az ügy megnyugtató befejezéséig függessze fel a bírák korai kényszernyugdíjazását, mert ebben még nincs uniós jóváhagyás, így később könnyen kártérítési perek indulhatnak. Ezen kívül egy újabb kötelezettségszegési eljárás indítását sem zárták ki.

Most jön a neheze?

„Vannak gondok, de a Bizottság most úgy ítélte meg, hogy vannak előrelépések is, ebben a helyzetben ez számított, de természetesen ugyanolyan szoros marad a figyelem, és bármikor új eljárások indulhatnak” – mondta bizottsági forrásunk, aki szerint „az ülésen szinte leggyakrabban elhangzott kifejezések az Európa Tanács és a Velencei Bizottság voltak, maga Barroso is mondta, hogy nagyon gyakran tárgyal Thorbjorn Jaglanddal, a Tanács főtitkárával”. Mint ismert, ez a két testület az említetteken túl még számos kérdést vizsgál, köztük a médiatörvényt, a családjogi szabályozást, az egyházi törvényt.

Szóba sem került viszont a Bizottság ülésén az egy nappal korábban bemutatott, komoly megszorításokat, adóemeléseket tartalmazó konvergenciaprogram. „Ez két külön dolog, nem kell összevonni” – mondta forrásunk, aki szerint így a Magyarországnak nyújtandó esetleges pénzügyi segítség uniós feltételeiről sem beszéltek a tagok. Ezek, mint írtuk, még kemény intézkedésekre sarkallhatják a kormányt.

Ez azonban még odébb van, az uniós „igen” után várhatóan hamarosan megérkezik a pozitív jelzés az IMF-től is. A forint látványos erősödése arra utal, a piac is ezt várja. Így várhatóan a még nyitott igazságügyi kérdések is háttérbe kerülhetnek egyelőre, bár forrásunk nem zárta ki, hogy a végső megállapodás megkötésénél legyen szerepük.