Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Törheti Orbán Viktor a fejét, hogy milyen pozíciót fog képviselni az IMF-hiteltárgyalásokon. A magyar kormány még november elején jelentette be, hogy a nemzetközi szervezetekhez fordul pénzügyi segítségért, vagy ahogy a kabinet nevezi, biztonsági védőhálóért.
Az Európai Bizottság végül közel fél év után jelentette be kedden, hogy zöld utat kapott a hiteltárgyalások megkezdésére, mivel Barosso garanciákat kapott Orbántól, hogy a jegybank függetlenségét biztosító jogszabály-módosításokat gyorsan átvezeti a parlamenten. Az egyelőre nem világos, hogy a jegybankelnöki eskü és fizetés feltételül szabott megváltoztatását végrehajtja-e a kormány, vagy a Bizottság beéri-e a múlt héten benyújtott módosításokkal.
Az adórendszer is terítékre kerül
A kérdés ezek után az, hogy az IMF milyen feltételeket fog szabni a májusban kezdődő hiteltárgyalások során, és az is kérdés, hogy Orbán mennyi ideig fogja húzni az egyeztetéseket. Sok ideje nem lesz, a befektetők ugyanis nyárig adtak haladékot, márpedig az már most látszik, hogy az IMF kemény feltételeket fog szabni a kormánynak.
"Magyarország a Nemzetközi Valutaalap tagja, elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyar hitelkérelmet ne kizárólag gazdasági alapon bírálják el, politikai alapon feltételeket állítani egészen egyszerűen zsarolás lenne" – fogalmazott Orbán Viktor két héttel ezelőtt a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
Azt egyelőre nem közölte a Nemzetközi Valutaalap, hogy a kormány által kért – sajtóhírek szerinti – 15 milliárd eurós hitelért cserébe mit követel. Kiindulási alapnak tekinthető viszont az IMF januári jelentése, és azok a sajtóhírek, amelyek szerint a szervezet nem ragaszkodik ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörléséhez, azt viszont elvárja, hogy ne véssék kőbe; azaz a sarkalatos törvényt a jövőben egyszerű többséggel is meg lehessen változtatni. Azt egyébként Fellegi Tamás is elismerte januárban, hogy az egykulcsos adórendszer feltétele lehet a tárgyalásoknak.
A valutaalap szerint ráadásul az egyre bonyolultabbá váló adórendszert úgy kellene átalakítani, hogy szolgálja a középtávú növekedési célokat, a tervezett strukturális reformokat pedig teljesen végig kell vinni, miközben a munkaerő-piaci torzulásokat el kell kerülni.
Az Orbán-kormány azonban „szent tehénként” tekint az egykulcsos adórendszerre, a hétfőn nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban is a legfőbb eredmények között említi, s utalást sem tesz arra, hogy megváltozatnák. Ugyanakkor a miniszterelnök korábban, a Debrecen TV-nek adott interjújában jelezte, hogy a járulékok mértékét csökkentenék.
Kemény átalakítások jönnek
A sajtóban kiszivárgott januári beszámoló szerint az IMF elvárja, hogy a kormány a tervezett reformokat vigye véghez, alakítsa át a szociális juttatások rendszerét, szervezze át a közösségi közlekedési vállalatokat, és mérsékelje vagy vezesse ki a válságadókat.
A konvergenciaprogram szerint ezeket a vállalásokat megfontolja a kormány, noha konkrét lépéseket nem említ a kormányzati program, de éppen ezeken a területeken remél idén 150, jövőre akár 650 milliárd forintos megtakarítást.
A jelentéstervezet kiáll a Költségvetési Tanács megerősítése mellett is, a konveregenciaprogram szerint azonban a szervezet most is erős, így nem szorul átalakításra. Igaz, arról nem tesz említést, hogy a kormány épp most akarja szűkíteni a tanács mozgásterét azzal, hogy egy nap alatt kell eldöntenie, hogy egy költségvetéshez tartozó módosító megfelel-e a gazdasági és jogi követelményeknek.
