Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az adórendszer átalakítását, a közösségi közlekedés, a segélyezési rendszer reformját követelheti a Nemzetközi Valutaalap a magyar kormánytól a több ezer milliárd forintos hitelért cserébe.
Törheti Orbán Viktor a fejét, hogy milyen pozíciót fog képviselni az IMF-hiteltárgyalásokon. A magyar kormány még november elején jelentette be, hogy a nemzetközi szervezetekhez fordul pénzügyi segítségért, vagy ahogy a kabinet nevezi, biztonsági védőhálóért.
Az Európai Bizottság végül közel fél év után jelentette be kedden, hogy zöld utat kapott a hiteltárgyalások megkezdésére, mivel Barosso garanciákat kapott Orbántól, hogy a jegybank függetlenségét biztosító jogszabály-módosításokat gyorsan átvezeti a parlamenten. Az egyelőre nem világos, hogy a jegybankelnöki eskü és fizetés feltételül szabott megváltoztatását végrehajtja-e a kormány, vagy a Bizottság beéri-e a múlt héten benyújtott módosításokkal.
Az adórendszer is terítékre kerül
A kérdés ezek után az, hogy az IMF milyen feltételeket fog szabni a májusban kezdődő hiteltárgyalások során, és az is kérdés, hogy Orbán mennyi ideig fogja húzni az egyeztetéseket. Sok ideje nem lesz, a befektetők ugyanis nyárig adtak haladékot, márpedig az már most látszik, hogy az IMF kemény feltételeket fog szabni a kormánynak.
"Magyarország a Nemzetközi Valutaalap tagja, elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyar hitelkérelmet ne kizárólag gazdasági alapon bírálják el, politikai alapon feltételeket állítani egészen egyszerűen zsarolás lenne" – fogalmazott Orbán Viktor két héttel ezelőtt a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
Azt egyelőre nem közölte a Nemzetközi Valutaalap, hogy a kormány által kért – sajtóhírek szerinti – 15 milliárd eurós hitelért cserébe mit követel. Kiindulási alapnak tekinthető viszont az IMF januári jelentése, és azok a sajtóhírek, amelyek szerint a szervezet nem ragaszkodik ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörléséhez, azt viszont elvárja, hogy ne véssék kőbe; azaz a sarkalatos törvényt a jövőben egyszerű többséggel is meg lehessen változtatni. Azt egyébként Fellegi Tamás is elismerte januárban, hogy az egykulcsos adórendszer feltétele lehet a tárgyalásoknak.
A valutaalap szerint ráadásul az egyre bonyolultabbá váló adórendszert úgy kellene átalakítani, hogy szolgálja a középtávú növekedési célokat, a tervezett strukturális reformokat pedig teljesen végig kell vinni, miközben a munkaerő-piaci torzulásokat el kell kerülni.
Az Orbán-kormány azonban „szent tehénként” tekint az egykulcsos adórendszerre, a hétfőn nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban is a legfőbb eredmények között említi, s utalást sem tesz arra, hogy megváltozatnák. Ugyanakkor a miniszterelnök korábban, a Debrecen TV-nek adott interjújában jelezte, hogy a járulékok mértékét csökkentenék.
Kemény átalakítások jönnek
A sajtóban kiszivárgott januári beszámoló szerint az IMF elvárja, hogy a kormány a tervezett reformokat vigye véghez, alakítsa át a szociális juttatások rendszerét, szervezze át a közösségi közlekedési vállalatokat, és mérsékelje vagy vezesse ki a válságadókat.
A konvergenciaprogram szerint ezeket a vállalásokat megfontolja a kormány, noha konkrét lépéseket nem említ a kormányzati program, de éppen ezeken a területeken remél idén 150, jövőre akár 650 milliárd forintos megtakarítást.
A jelentéstervezet kiáll a Költségvetési Tanács megerősítése mellett is, a konveregenciaprogram szerint azonban a szervezet most is erős, így nem szorul átalakításra. Igaz, arról nem tesz említést, hogy a kormány épp most akarja szűkíteni a tanács mozgásterét azzal, hogy egy nap alatt kell eldöntenie, hogy egy költségvetéshez tartozó módosító megfelel-e a gazdasági és jogi követelményeknek.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.