szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy meginduljanak a tárgyalások a Magyarországnak szóló pénzügyi segítségnyújtásról. A bírák kényszenyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal ügye viszont az Európai Bíróságon folytatódik.

Megindulhatnak a tárgyalások a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság és az IMF között – értesült a hvg.hu bizottsági forrásokból. Mint ismert, Orbán Viktor tegnapi találkozója után José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, a testület szerda délelőtt ült össze, hogy a jóváhagyásról tárgyaljon. Információink szerint a Bizottság megadta a hozzájárulást a tárgyalások megkezdéséhez; a tárgyalások feltételeiről most nem volt szó.

A testület sajtószolgálata már egy közleményt is kiadott, amiben azt írják, a döntést annak fényében hozták meg, hogy a magyar kormányfő egy nappal korábban "kézzelfogható lépéseket ígért" arra vonatkozóan, hogy a magyar jogszabályokat az uniós joghoz igazítsák a stabil, kiszámítható befektetői légkör megteremtése érdekében. A tárgyalások befejezésének feltétele ugyanakkor, hogy a Bizottság meggyőződjön ezekről a lépésekről. A kormány a garanciákat a Bizottság szóvivője, Olivier Bailly szerint azzal vívta ki, vállalja a teljes körű együttműködést a Velencei Bizottsággal. Az Európa Tanács jogi és alkotmányügyi kérdéseiben felelős testülete ugyanis jelenleg öt témában vizsgálódik az igazságügy függetlensége kapcsán - s ezen ügyek megnyugtató rendezése is szerves részét képezi az Unió és az Orbán-kormány közti bizalom helyreállításának.

A hvg.hu által megkérdezett bizottsági források és szóvivők közül azonban senki nem bocsátkozott találgatásokba a IMF-tárgyalások megindulásának pontos időpontjáról a mai döntés nyomán sem.

©

Lezárult a kulcsfontosságú ügy

A Magyar Nemzeti Bank ügyében a Bizottság kész lezárni a kötelezettségszegési eljárást, ami azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a hiteltárgyalások. Az Európai Központi Bank korábban összesen 15 kifogást emelt a jegybanktörvény módosításával szemben, mert szerintük sérül a nemzeti bank függetlensége. Ilyen bírálat volt, hogy a kormány össze akarta vonni az MNB-t és a PSZÁF-ot, új vezetőket akart kinevezni a vezető testületeibe.

Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárásban a jegybanktörvényre vonatkozóan két jogi jellegű módosítást kért: a jegybankelnöki fizetéssel, valamint az elnöki esküvel kapcsolatos szakaszok törlését. Ezekre vonatkozó változtatások azonban nem szerepeltek az Országgyűlés elé április 17-én benyújtott  jogszabály-módosításokban. Orbán egyáltalán nem vette figyelembe az Európai Központi Bank ajánlásait, amelyeket az EKB már többször megküldött a kormánynak, és amiket az április 16-i frankfurti ötpárti (EU/IMF/EKB- kormány/jegybank) tárgyalások során az Európai Bizottság és az IMF képviselője egyetértésével is feltételként rögzítettek. Ezek között a jegybank függetlensége szempontjából a legfontosabb pontok azok, melyek a monetáris tanács bővítésének, valamint a harmadik alelnök kinevezésének a lehetőségét szüntették volna meg.

Brüsszeli forrásból megtudtuk, hogy Orbán a Barrosóval folyatott hétfői tárgyalásra nem vitt be új javaslatot. A Bizottság ugynakkor meghajolt a kormányzat érvei előtt azzal a két jogi kifogással kapcsolatban, amit a kötelességszegési eljárás jegybanktörvény-ügyben konkretizált. Eszerint az, hogy a jegybank elnöke felesküszik az Alaptörvényre, azért nem sért közösségi jogot, mert az Alaptörvény összhangban van az uniós törvényekkel. A jegybankelnöki fizetéssel kapcsolatban pedig tudomásunk szerint azt az érvelést fogadták el, hogy a törvény a jegybankelnököt  nem diszkriminálja, hiszen a jogszabály keretében az alelnökök és a dolgozók bérét is szabályozzák, mégpedig arányosan az elnök fizetésével. Információink szerint az EKB észrevételeit sem vetik el, hanem tovább folynak róluk a tárgyalások.

Bíróságra megy az EB

Bailly egyúttal arra is kitért, hogy a két másik januárban indult kötelességszegési eljárás - a bírók korai kötelező nyugdíjazása és a független adatvédelmi ombudsman hivatalának felszámolása ügyében az Európai Bíróságra mennek. A korai nyugdíjazás ügyét ráadásul akut volta miatt - mivel már idén megkezdődnek a nyugdíjba küldések, amelyek a bírák és ügyészek több mint tizedét, 250-nél több személyt érintenek - gyorsított eljárásban kéri az EB kivizsgálni a luxemburgi székhelyű bíróságtól. A szóvivő hozzátette, ez utóbbi két dosszié lezárása nem képezi részét többé a hiteltárgyalások feltételeinek. Az Európai Bizottság részéről Viviane Reding igazságügyi biztos még nyár előtt találkozik az európai legfelsőbb bíróságok szervezetének tagjaival, hogy a magyar ügyekről egyeztessenek.

Technikailag a mai határozat feltételes döntést jelent, vagyis amennyiben a magyar kormány végrehajtja a jegybanktörvény vállalt módosításait, megindulhatnak az IMF-tárgyalások. Az MNB-törvény kapcsán indult uniós kötelességszegési eljárás végleges lezárásához azonban a magyar kormánynak a Velencei Bizottság öt ajánlását is teljesítenie kell. Arról viszont, hogy az MNB függetlensége garantált-e, nem kell többé az EB biztosi tanácsának döntése, mindössze Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos jóváhagyása - bocsátkozott a részletekbe lapunknak Bailly.

Hiteltárgyalások: na de mi a cél?

Akár két héten belül is Budapestre jöhetnek az EU és az IMF tárgyalói - írta a brüsszeli hírekre reagálva a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzője. Mivel hivatalosan a tárgyalások nem indultak el, így nem lehet tudni, volt-e már szó konkrét hitelfajtáról. Orbán kommunikációja a kezdetektől fogva azt sugallja, hogy Magyarországnak nem hitel kell, hanem biztonsági védőháló, egyfajta elővigyázatossági megállapodás (precautionary arrangement). Ez azt jelentené, hogy nem szándékoznánk lehívni a jóváhagyott összeget, de meglenne rá a lehetőség, hogy szükség esetén ezt megtegyük. A hiteltípus esetén azt is figyelembe kell venni, hogy közös EU/IMF-segítségnyújtásról van szó, és az IMF-nek nem minden hitelfajtája harmonizál az uniós hitelcsomagokkal.

Eszerint a legvalószínűbb a 2008-as hitelmegállapodáshoz hasonló készenléti hitelkeret (stand-by arrangement) igénylése, igaz, ennek válfajai között van olyan is, amely kifejezetten elővigyázatossági jellegű. Ez azt jelentené, hogy az állam nem hívna le pénzeket, viszont ezt a megállapodást is szoros költségvetési ellenőrzés kísérné, szigorú feltételekkel.

Az, hogy meddig húzódhatnak a tárgyalások, számtalan dologtól függ. Várhatóan politikai szempontok is szóba kerülhetnek, az egyes szervezetek feltételrendszere nem ismert, így az sem, hogy mi a közös halmaz, amihez feltétlenül ragaszkodnának. Orbán többször hangsúlyozta, hogy akár egy nap alatt is kész megállapodni, de a tárgyalások akár hetekig is elhúzódhatnak. Kérdés, mi a politikai akarat.

Az biztos, hogy a magyar gazdaságnak nagy szüksége lenne az EU/IMF-hitelmegállapodásra, mert az államadósság finanszírozása így középtávon fenntarthatatlan, az államkötvényekre fizetett hozamok magasak. Bár az utóbbit már az is valamelyest mérsékli, ha megindulnak a tárgyalások, tartós csökkenést a megállapodás megkötése jelentene. Orbán azt mondja, hogy nem akarja az EU/IMF pénzét használni, de ha a piacinál akár 3-4 százalékponttal is olcsóbb lenne a finanszírozás, nehéz lenne elmagyarázni, miért nem veszi igénybe az olcsóbb pénzt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Közösségimédia-guruval erősít Mészáros volt médiacége

Közösségimédia-guruval erősít Mészáros volt médiacége

Navalnij ellentámadásba ment át és leleplezte Putyin palotáját

Navalnij ellentámadásba ment át és leleplezte Putyin palotáját

A Bizottság alelnöke elmondta, adott esetben milyen támogatásokat vonhatnak meg Magyarországtól

A Bizottság alelnöke elmondta, adott esetben milyen támogatásokat vonhatnak meg Magyarországtól