A Fideszen belül is vitákat váltott ki Matolcsy György szakképzési törvényjavaslata. A tervezetet eredetileg múlt héten fogadták volna el, de a zárószavazást levették a napirendről. A parlament hétfő délután ismét nekivágott a törvény elfogadásának, az egyik módosító elfogadása azonban belviszályt váltott ki a párton belül.

A szakképzési törvény módosításának hétfői végszavazása előtt egy elvileg technikai jellegű szavazást kellett tartani a módosítók elfogadása miatt kialakult koherenciazavar elhárítása érdekében. Korábban ugyanis két, egymásnak ellentmondó módosítást is elfogadtak a képviselők arról, mennyi közismereti képzést is kaphatnak a szakiskolások. A Nemzetgazdasági Minisztérium az utolsó pillanatban benyújtott változtatásával a képzési idő egyharmadában rögzítette a közismereti oktatást, míg Pokorni Zoltán fideszes képviselő, volt oktatási miniszter az időkeret minimum 33 százalékát fordította volna erre, ráadásul ez az idő a tanévek között átcsoportosítható lett volna.

Ezt a javaslatot korábban támogatta a Fidesz frakciója is, mint ahogy az Országgyűlés és az alkotmányügyi bizottság is. A kormánypártok viszont hétfőn kihátráltak Pokorni javaslata mögül, és úgy döntöttek, hogy a gazdasági tárca módosítójára szavaznak, vagyis arra, amelyik a képzési idő egyharmadában határozná meg a közismereti képzés - például a matematika, történelem vagy irodalom oktatásának - idejét.

A hvg.hu egy neve elhallgatását kérő frakciótagtól úgy értesült, a képviselőcsoport ülésén "lenyomták" a végsőkig érvelő Pokornit, és Lázár János korábbi frakcióvezető tolmácsolta Orbán Viktor utasítását, miszerint "bárhogy szavaz is a frakció, ha nem a gazdasági tárca verzióját fogadják el, akkor újra behozzák".

Az eddigi gyakorlat szerint egyébként a képzés felét tette ki a közismereti oktatás, vagyis 2 év közismereti képzést követett 2 év szakmai képzés. A szakképzés 3 évre csökkentése miatt az új szabályozás azt jelenti, hogy a közismereti képzés a felére csökken, optimális esetben a szakképzés ideje ugyanannyi marad. Az elképzelés heves vitát váltott ki, számos szakiskolai oktató és Pokorni Zoltán fideszes képviselő, volt oktatási miniszter is bírálta.

Kevesebb tudás, több bűnöző?

„Jelenleg Magyarországon az oktatási rendszer hiányossága miatt a szakiskolába nemcsak azok a gyerekek kerülnek, akik konkrétan valamilyen szakmát szeretnének tanulni, hanem nagy számban azok is, akik egyszerűen kiestek más oktatási intézményekből, és ezért fogta fel őket a rendszer pereme, a szakképző iskola. Ebből adódóan nagy számban vannak közöttük speciális nevelési igényűek, akik komoly tanulási nehézséggel küzdenek. Nem is beszélve a sok viselkedészavaros tanulóról. Összességében elmondható, hogy a szakképző iskolába járó tanulók túlnyomó része valamilyen módon sebzett családból érkezik. A többség gyakorlatilag nem tud helyesen írni, olvasni és számolni. Képtelen elvárásnak látszik, hogy a jelenleg is kevésnek minősülő két évnyi közismereti képzés nélkül kezdjenek esetleg szakszámítást tanulni, ahol már nincs mód az alapműveletek elsajátítására időt szánni” - mondta a hvg.hu-nak Rubovszky György Zsolt, a Gödi Piarista Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója.

Szakmunkástanulók a gödi Piarista Szakképző Iskolában

Turcsik István

A KDNP-s Rubovszky György fia kitért továbbá arra is, hogy a gazdasági tárca állásfoglalása szerint az érintett rétegnek nincs szüksége arra, hogy „magas szintű irodalommal kínozzák”, hiszen úgysem érdekli ez őket. „Éppen azokat a gyerekeket kellene különös tekintettel oktatni, nevelni, akik amúgy ezt nem kapják meg. Már csak alkotmányos alapjogainkból is az következne, hogy az állam az esélyegyenlőségért küzdjön. Semmiképpen sem adhatja fel ezt az értéket” - mondta az igazgató. Szerinte a komoly megalapozó képzés nélkül nemcsak a szakképző évfolyamokon nem fogják megállni a helyüket a tanulók, hanem ebből adódóan a munka világában sem.

A kormányzat által képviselt két kardinális kérdés egyik részről a szakképzés három évre zsugorítása, másrészről pedig az úgynevezett duális képzés, aminek a keretében a tanulók csak az elméleti oktatást kapják az iskolákban, a képzés gyakorlati részét cégeknél végzik el. Rubovszky György Zsolt szerint viszont a szakképzésben eltöltött éveket sokkal inkább növelni, mintsem csökkenteni kellene.

„A duális képzést a német példát követve képviseli a kormány. Ott egy - még a válságban is - jól működő gazdaság erős cégei valóban képesek arra, hogy felneveljék a maguk utánpótlását. Már a számok is mutatják, hogy a magyar cégek jelenleg nem képesek erre. Ez a szisztéma amúgy még további kérdéseket is felvet, hiszen a német rendszer szélsőségesen profit- és piacorientált, ami azt jelenti, hogy a képzés önértékét elveti. Magyarán, ha ezt minden diákra kiterjesztve bevezeti a kormányzat, azzal hosszú távon megszűnnek a korábban létező ’mesteremberek’, akik művészi fokon voltak alkalmasak szakmájuk művelésére. Cégek lesznek, amik tömegtermelésben, olcsón fognak bizonyos termékeket előállítani.”

Az iskolaigazgató egyébként attól tart, ha a társadalomnak a szakiskolába kerülő nagyon széles rétege nem fog megfelelő nevelést és képzést kapni, akkor az már a belátható jövőben komoly, társadalmi szintű problémákat fog okozni. "A sorvasztott képzés hosszú távon éppen nem piacképes szakmunkásokat fog kinevelni. Félek, hogy az első munkahelyükön fognak a szakmájukból kiesni azok, aki nem megfelelő képzéssel kerültek a munka világába. Mivel éppen az alacsonyabb iskolai végzettséggel a legnehezebb elhelyezkedni, arra kell számítani, hogy a hároméves képzés drámaian fogja növelni a munkanélküliséget.”

Ugyanakkor, sokkal nagyobb problémának látja, hogy az érintett társadalmi csoport kiemelten veszélyeztetett. Mint mondta, sok az olyan gyerek, aki fiatal kora ellenére már kapcsolatba került az igazságszolgáltatással vagy a drogokkal. Szerinte ezt egyébként gazdasági oldalról is meg lehet közelíteni: közhely, de tény, hogy a prevenció hosszú távon olcsóbb, mint egy probléma akut kezelése. Magyarán, az oktatási rendszer fejlesztése olcsóbb, mint a büntetésvégrehajtás bővítése - ami egyébként úgy tíz éven belül lesz szükséges abban az esetben, ha a jelen szakképző iskolába járó réteget magára hagyjuk a képzésük sorvasztása által.

Fikció, ami valósággá válhat

„Ez fikció, a jövőre vonatkozó megállapítás megérzések alapján, ugyanakkor van némi alapja” - mondta a felvetésekkel kapcsolatban a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő fideszes szakpolitikus. Szerinte az igazgató által problémásnak minősített diákok a szakiskolások egyharmadát teszik ki.

Turcsik István

A szakpolitikus egyetért azzal, hogy a szakképzés 3 évre csökkentése problémákat fog okozni. „Azzal érvelnek, hogy több idő jusson a gyakorlati képzésre, de ez nem így lesz, maximum ugyanannyi időt lehet majd a szakképzésre fordítani, viszont a közismereti képzés jelentősen lecsökken. Ha a német modellt akarjuk követni, akkor legyen itthon is 9 éves az általános iskola. Viszont attól a kamara nem kap hamarabb szakmunkást, és pazarló megoldás is lenne, mert a gimnáziumba, majd egyetemre járóknak nincs szükségük arra a plusz egy éves képzésre” - mondta. A közismereti alapozási időkeret tanévek közötti átcsoportosítása - amiben egyetértés mutatkozik az Országgyűlésben - lényegében mégis a kilencosztályos általános iskola felé tett lépésként értelmezhető ebben a körben.

„A probléma továbbra is releváns és megoldatlan lesz: milyen keretek között biztosítható a szakiskolások - a későbbi továbbtanulást, az át- illetve továbbképezhetőséget, és így munkakör-, munkahelyváltást lehetővé tevő - közismereti tudása, hogyan növelhető a gyakorlati képzés időkerete. A válasz egyértelműnek tűnik: az általánosan hároméves időkeretbe szorított képzés mellett sehogyan” - érvelt a szakértő. Szerinte aggasztó az is, hogy a szaktárca érvelésében ismét felbukkant az az érvelés, miszerint indokolt a jelenlegi tendenciákat megfordítani, és több fiatalt irányítani a szakképzés felé. „A megközelítés demokráciadeficitjét nem kell hangsúlyozni, ugyanakkor azt is jelzi, hogy hangoztatói komolyan azt gondolják, felülírható a tanulók és családjuk pályaválasztása, semmibe vehető a felemelkedés igénye, a napi vállalkozói érdekek mögé sorolható a gazdaság és a társadalom közép- és hosszú távú érdeke: végső soron a valóság. Lehet ebben a vitában előrángatni neves vállalkozásokat, akiknek példája mintegy igazolásául szolgálhatna ezeknek az elképzeléseknek, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakképzésből kilépő fiataloknak alig néhány százaléka helyezkedik el multinacionális vállalatoknál, ahol van esély arra, hogy egy technológiai váltásnál átképzésük és továbbfoglalkoztathatóságuk megoldható, a többségnek azonban a hazai kis- és közepes vállalkozások világában kell megélniük és a munkakarriert építeniük” - tette hozzá.

NGM: az időben elkezdett szakmai képzés sikerélményt nyújthat

"A tanulókkal a szakképzés átalakítása után is a képzési idő nagy részében ugyanazok az iskolák foglalkoznak, amelyek eddig is, bár a képzési idő a szakiskolai képzésben a korábbi legalább négy évről három évre csökken. Ha egy tanuló tanulószerződést köt, akkor a képzés gyakorlati oktatási részét vállalkozónál fogja tölteni - amire egyébként eddig is lehetőség volt -, de a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozóknál éppúgy gyakorlati oktatók tanítják és nevelik őket, mint az iskolában. A szakképző iskolák szerepe pedig nem változik alapvetően: a képzési idő legalább felét - a közismereti és a szakmai elméleti oktatást - az iskolában tölti a szakiskolás tanuló, a gyerekek nem szakadnak tehát el az iskolától, az őket nevelő pedagógusoktól" - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium a hvg.hu megkeresésére. 

"2010 óta van a szakiskolákban arra lehetőség, hogy úgynevezett előrehozott szakképzés keretében három évfolyamos szakiskolai képzéseket indítsanak, ezekben az osztályokban is már a képzés elejétől folyik az idő mintegy kétharmadában szakmai képzés, tehát nagyon hasonló ahhoz, amit az új szakképzési törvény általánossá tett. Annak ellenére, hogy sem az iskolák, sem a tanulók nem voltak kötelesek az előrehozott képzést választani, és a jelenlegi tanév még csupán a második olyan tanév, amikor rendelkezésre állt ez a lehetőség, a jelenlegi, 2011/2012. tanévben a 9. évfolyamra járó szakiskolai diákok harmada előrehozott képzésben tanul: 35.507 fő nappali rendszerben tanuló szakiskolai 9. évfolyamos diákból 12.156 fő tanul előrehozott szakképzésben. Ezek az arányok jól illusztrálják, hogy holott a hosszabb képzési idő az iskolák rövid távú érdeke, hiszen ez több diákot, magasabb intézményi óraszámot, több pedagógusállást jelent, mégis a szakiskolák nagy arányban tették le voksukat az előrehozott szakképzés mellett - közölte a tárca. "Ugyanakkor jelenleg rendkívül nagy a bukások, évfolyamismétlések aránya a szakiskolák 9-10. évfolyamain. A diákok sok évnyi általános iskolai kudarc után rosszul viselik a szakiskolai közismereti oktatásban szerzett újabb kudarcokat, nagy részük szakmai végzettség nélkül lemorzsolódik. Az időben elkezdett szakmai képzés sikerélményt nyújthat számukra, így motiváltabbá válhatnak, emellett pedig rendkívül fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, amely kiemelt feladata marad a szakiskoláknak. Ez azonban nem jelentheti, hogy a szakiskoláknak át kellene venniük az általános iskolák funkcióját. Az alapvető kompetenciákkal sem rendelkező diákokat pedig az általános iskolák a szakiskolák helyett a Hídprogramokba irányíthatják, amelyeknek kifejezetten a felzárkóztatás lesz a feladatuk" - áll a minisztérium válaszában.