A nemzeti összetartozás mi vagyunk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Kaposváron a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen.

A házelnök a Berzsenyi parkban két évvel ezelőtt felállított Trianon-emlékműnél, zuhogó esőben, több száz résztvevő előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: "a nemzetet nem az országának területe, hanem szellemisége teszi naggyá. Így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került az ország, ha az részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívja az összmagyarságot. A magyarság eszményéért voltunk képesek mindig újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni".

"A nemzeti összetartozás nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, a ragaszkodásunk, hűségünk, a barátainkért, szomszédjainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat" - mondta a házelnök, aki úgy vélekedett: "akkor erősödik a nemzeti összetartozás, emelkedik a haza, ha az a legfőbb küldetésünk, hogy a lehullottat visszaemeljük, az elveszettet megtaláljuk, a bemocskolódottat megtisztítsuk, az elhomályosultat kifényesítsük, az összetörtet ismét egybeépítsük, a fellázadtat megbékítsük".

A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy a kommunista diktatúra évei alatt mindent megtettek, hogy Magyarország feldarabolásáról ne eshessen szó a közbeszédben, "nem nagyon akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna Trianonról". A tényeket többé-kevésbé mindannyian ismerjük - mondta Kövér László, aki felidézte a vesztes első világháború utáni "gyalázatos békediktátum" következményeit.

Mint mondta, "szinte lehetetlen feladatlannak tűnt a kivéreztetett, szinte életképtelennek tűnő maradék Magyarországból újra életképes hazát szervezni, de (...) mégis sikerült, mert bár a hazánkat szétszabdalhatták, a lelkünket mégsem apríthatták fel". Hozzátette: "ezért ma (...) nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk, és nem csak megleltük, de alaptörvénybe is foglaltunk a nemzeti összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, a szellemi Magyarországnak mindig a része maradt".

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott trianoni beszédéből idézett, melyben a város díszpolgára elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, egyúttal emlékeztetett arra is, hogy az elcsatolt országrészekből Kaposvár menekültek ezreit fogadta be, s mivel jelentős részük állami alkalmazott volt, ezért a 1920-as években számukra tisztviselőtelepet építettek. "Utcáink neve ma is őrzi Trianont: Kassa, Nagyszeben, Temesvár, és még sorolhatnám" - mondta Szita Károly, hangoztatva, hogy a kaposváriak büszkék lehetnek városuk díszpolgárára és elődeikre.

A megemlékezésen a történelmi egyházak képviselői áldást kértek Magyarországra, majd a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".