Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére szerdán közölte, hogy a testület nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésének napirendjén szerepel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet, amelyet már több korábbi ülésen is megvitattak, hétfőn pedig várhatóan döntés születik. A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.
Idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlójára, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy 70 bírájának pedig a harmadát.
Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök - akit Sólyom László köztársasági elnök javaslatára választott meg 2009-ben hat évre a parlament - 2014-ben tölti be 62. életévét, az új alaptörvény átmeneti rendelkezése azonban megszüntette megbízatását. Európa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországéhoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában.
Nem a korhatár csökkentésével van baj
Az origo.hu szombaton közzétett értesülése szerint az Ab várhatóan alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti a bírák jogállásáról szóló törvény megtámadott rendelkezéseit. A hírportál úgy tudja: az Ab nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma.
Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, csupán az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegése eljárást Magyarország ellen. A bíróság pénteken bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalják a kérdést.
Az MTI korábban úgy értesült: a gyorsított eljárásnak köszönhetően még ősszel megszülethet az ítélet. Ez az eljárási forma ritkaságnak számít az Európai Bíróság történetében, több évtized alatt csupán néhány esetben került rá sor. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
"Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos"
Lövétei István alkotmányjogász korábban úgy vélekedett: bár meglehetősen egyértelmű, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek. Igaz, azt vizsgálhatja, hogy ellentmondanak-e egymásnak - ez esetben például fennáll-e a bírói függetlenség, a diszkrimináció tilalma és a bírák nyugdíjazása közti ellentét -, és ennek nyomán a taláros testület állást foglalhat abban a kérdésben is, hogy mely rendelkezések élveznek elsőbbséget, a konkuráló passzusok közül melyik alkalmazható és melyik nem.
Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja - jegyezte meg korábban a szakember, aki kifejtette azt is: az Ab-nak a magyar alaptörvényre kell támaszkodnia döntése meghozatalánál, ezzel szemben a strasbourgi bíróság a magyar állami döntés és az európai emberi jogi egyezménnyel összhangját vizsgálja, míg a luxembourgi bíróság az uniós joggal veti azt egybe.
Lövétei István úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a napokban az InfoRádióban arról beszélt: amennyiben az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
