A vasárnap Devecseren megtartott szélsőjobboldali demonstráció átlépte a törvényesség határát a Társaság a Szabadságjogokért  (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, valamint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) álláspontja szerint. A három szervezet ezért nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, valamint Hatala Józsefhez, az országos rendőrfőkapitányhoz.

A jogvédő szervezetek a helyszíni beszámolók és a helyszínen készült felvételek alapján úgy vélik, hogy a tüntetés már a beszédek elhangzásakor elveszítette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők a helyi cigányokat, illetve a cigányok lakta házakat kövekkel, betondarabokkal dobálni kezdték, ezért a tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia. Ez nem történt meg, és ezzel a rendőrség szerintük súlyos mulasztást követett el, mert nem védte meg honfitársaink szabadsághoz, egyenlőséghez és biztonsághoz való jogát.

A három szervezet levelében emlékeztet arra, hogy az Alaptörvény és a gyülekezési jogról szóló törvény csak a békés rendezvényeket védi, a törvény szerint a gyülekezést a rendőrségnek fel kell oszlatnia, ha az bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy az mások jogainak és szabadságainak sérelmével jár. A szóban forgó tüntetésen szerintük mindezen oszlatási okok fennálltak, a rendőrség mégsem tett semmit.

A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint az EKINT szerint a feloszlatásra már az is okot adhatott volna, hogy a tüntetők egy része vezényszóra, egyenruhában masírozott, majd a rasszista, cigányellenes jelszavakat skandáló tömeg szándékosan a település köztudottan romák lakta utcáira vonult, és a kiszolgáltatott kisebbségi lakosoknak az őket pusztán etnikai hovatartozásuk miatt megalázó verbális megnyilvánulásokkal kellett szembesülniük.

A három szervezet a gyűlöletbeszéd határait értelmező alkotmánybírósági határozat, valamint a Magyar Gárda feloszlatását kimondó jogerős bírósági ítélet alapján úgy véli, hogy egy tüntetés anélkül is sértheti mások szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, hogy erőszakossá válna, amennyiben az összes körülmény mérlegelésével megállapítható, hogy a szélsőséges vélemény célpontját képező csoport kénytelen szembesülni a gyűlölködő közléssel, és az elől nem tud kitérni.

A helyszínt biztosító rendőrök azonban még akkor sem kaptak parancsot az események megállítására, amikor a szemük láttára kezdődött el a kődobálás, a tényleges fizikai erőszak. "Némaságával a magyar rendőrség Devecseren asszisztált az atrocitáshoz" - írják a Pintér Sándornak és Hatala Józsefnek írt nyílt levelükben, amelyben kijelentik, elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartják, hogy a magyar rendőrség ilyen helyzetben passzív maradjon.

Ezért felszóltják a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt arra, hogy a vasárnapi rendőrségi mulasztást haladéktalanul vizsgálják ki, és a vizsgálat eredményéről a nyilvánosságot tájékoztassák, gondoskodjanak a büntetőeljárások hivatalból való megindításáról, valamint arról, hogy a rendőrség a rendelkezésére álló saját készítésű és nyilvánosan elérhető filmfelvételek alapján, az elkövetők nyilvánvalóan előítéletes indítékaira tekintettel folytassa le a nyomozást. Ezen kívül azt kérik, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ilyen törvénytelenségek ne fordulhassanak elő.

Emellett javasolják, hogy a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság kezdjen egyeztetéseket a megfelelő rendőri hozzáállásról a három jogvédő szervezettel.