Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása – jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
Sulyok szerint Magyarországon az elnök jogállását az alaptörvény határozza meg, neki pedig nincs oka a lemondásra, és „a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra” – jelentette ki az államfő.
A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat „csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését”, és mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető másként, mint
„egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”
– vélekedett Sulyok Tamás.
Vitathatónak nevezte azt is, hogy Magyar Péter őt „szégyenletes és elfogadhatatlan módon” a korábbi kormány bábjának nevezte. Rámutatott: soha nem volt sem párttag, sem politikus, a Fidesz kormányzása alatt viszont élt a vétójogával, és aláírta a jelenleg kormányzó Tisza párt törvényeit is. Sulyok Tamás szerint a miniszterelnök kettős mércét alkalmaz, mivel „nem látna problémát abban, ha valamelyik Tisza-párttag, vagy akár valamelyik jelenlegi kormánytag lenne a következő köztársasági elnök”.
Az államfő szerint Magyarországon jelenleg „egyre világosabban körvonalazódik a hatalomközpontosítás”, amely nagyon gyorsan halad, és szinte elsöprő erejű. Felmerül szerinte a kérdés, hogy „ez az erő nem söpri-e el a nemzetközileg elismert és megkövetelt jogállamisági elveket, valamint a valódi képviseleti demokráciát is” – jegyezte meg Sulyok Tamás.
Figyelmeztetett: a kormánypárt „valóban hatalmas támogatást kapott, ami sok dologra feljogosítja", mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy nem lehet mindent megtenni csak azért, mert az technikailag lehetséges.”
Az új alaptörvényről indítandó társadalmi egyeztetésre vonatkozó kérdésre Sulyok Tamás elmondta: látható, hogy „széles körű és határozott társadalmi igény mutatkozik például az elnöki tisztség politikai átértelmezésére”. Ez szerinte lehetséges, akárcsak egy új alkotmány megalkotása is, nem szabad viszont „szem elől téveszteni az alapvető európai értékeket és a jogállamiság pilléreit” – húzta alá.
Magyar Péter a Tisza áprilisi választási győzelme óta többször is felszólította Sulyok Tamást a távozásra, aki korábban kijelentette: minden jogi eszközt megragad annak érdekében, hogy a Magyar-kormány ne tudja őt elmozdítani a pozíciójából.
Mint ismert, az április 12-i választások után Magyar Péter ultimátumot adott Sulyok Tamásnak – és más, az Orbán-kormány által kinevezett vezető tisztségviselőnek –, hogy május 31-i hatállyal mondjanak le pozíciójukról. Magyar közölte, ha ezt nem teszi meg a köztársasági elnök, akkor az alaptörvény módosításával élve fogja elérni a kormány, hogy idő előtt távozzon a hivatalából.
Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság segítségével akarta megelőzni a leváltását célzó lépéseket, ám nemrég kiderült, a tizenöt alkotmánybíró közül heten személyes érintettségre hivatkozva felmentését kérte a beadvánnyal kapcsolatban, így azt lényegében napirendre sem lehetett venni. A HVG kérdésére a Sándor-palota azt közölte, Sulyok Tamás tudomásul vette a döntést.
