A közlemény szerint Szabó Máté nem tartja elfogadhatónak azt az értelmezést, miszerint az átmeneti rendelkezések felülírhatnák az alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól. Ezért március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését.

Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés június 18-án úgy módosította az alaptörvényt, hogy annak már részét képezik az átmeneti rendelkezések. Szabó Máté szerint ez a módosítás nem adott választ az általa feltett minden kérdésre, ezért fenntartja indítványát.

A közlemény emlékeztet arra, az alaptörvény a záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. 

A biztos felhívta azonban a figyelmet arra, az átmeneti rendelkezések egyebek mellett a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjuk csökkenthetőségéről, egyedi ügyben bíróság kijelöléséről, az egyházak elismeréséről, az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről és a kormányhivatal jogköréről is tartalmaznak rendelkezéseket.

A közlemény szerint az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté e szabályok tekintetében fenntartja az indítványát, és kéri ezeknek a rendelkezéseknek a megsemmisítését.

Az ombudsman kifejtette, hogy a jogrendszernek az alaptörvény az alapja, és nem az átmeneti rendelkezések. "Ha az átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg" - áll a közleményben.