Feketébe öltözve, görög és fekete zászlókkal, némán tiltakozott több budapesti görög Kemal Atatürk török államférfi kispesti szobrának, és a róla elnevezett park avatóünnepségén. Az eseményen örmény zászlóval jelent meg Serkisian Szeván és Avanesian Alex, az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke illetve alelnöke. A tiltakozók azt mondták, szeretnék elérni a szobor eltávolítását és azt, hogy a parkot „egy kevésbé megosztó személyről” nevezzék el.

A kispesti közgyűlés májusban döntött arról, hogy a kerület egy nemrég átadott közparkját – Tarnai Richárd fideszes országgyűlési képviselő javaslatára – Kemal Atatürkről, a Török Köztársaság első államfőjéről nevezzék el, majd döntés született egy Törökországtól kapott mellszobor felállításáról, az avatóünnepségre pedig a polgármesteri hivatal meghívta Kispest törökországi testvérkerülete, Pendik képviselőit, köztük Salih Kenan Şahin polgármestert. Az Atatürk park körül – részben a Safarov-ügy hatására – kisebbfajta diplomáciai incidens kerekedett: az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat levélben tiltakozott, környékbeli görögök pedig ellentüntetést szerveztek. Kemal Atatürk mind a görögök, mind az örmények körében negatív történelmi személyiségnek számít, mivel az általa vezetett mozgalom az első világháború után mindkét nép ellen véres háborút viselt.

A Safarov-ügy után szinte borítékolható támadásoknak a fideszes többségű közgyűlés – egyesek szerint személyesen Tarnai javaslatára – azzal próbált elébe menni, hogy kedden határozatot fogadott el arról, hogy a közparkot Atatürk helyett Pendik térnek nevezik el, a szobrot pedig a Bolyai János Általános Iskolának adományozzák. A döntés azonban két okból is kínos helyzetet eredményezett: egyrészt nem vonták vissza a korábbi döntést arról, hogy mégis Atatürk legyen a park névadója, így rövid ideig két, egymásnak ellentmondó döntés is érvényben volt. Másrészt az „Atatürk park és emlékmű” felavatására addigra már meghívást kaptak az isztambuli testvérkerület tisztviselői. Az ügyet Gajda Péter polgármester zárta rövidre azzal, hogy csütörtökön felfüggesztette a kedden elfogadott határozatot.

„Most már nem lehetett kihátrálni a döntés mögül anélkül, hogy a testvérvárosi kapcsolataink ne sérüljenek” – mondta a hvg.hu-nak Gajda Péter, aki szerint a Fidesz-frakciónak kellett volna megtenni „a szükséges diplomáciai köröket, elsimítani az esetleges feszültségeket”, mielőtt eltervezték volna a park elnevezését. Szombaton a parkot (Atatürk park néven) és az emlékművet az eredeti tervek szerint, a török delegáció részvételével felavatták. Egyelőre tehát marad az Atatürk park és a szobor, Gajda szerint viszont a következő, jövő keddi közgyűlésen biztosan téma lesz az incidens és nem látható előre, milyen döntés fog születni a vitatott park kapcsán. A polgármesteri hivatal eközben folyamatosan egyeztet a görög és örmény kisebbséggel, akik érzékenysége sérült – mondta Gajda. A park várható sorsáról meg szerettük volna kérdezni Tarnai Richárd sajtószóvivőjét, de ő nem kívánt az ügyben nyilatkozni.

Az avatóünnepségen elmondott beszéde során Tarnai hangsúlyozta: mind „a nemzetközi kommunizmus” és a „kapitalista internacionalizmus” is megbukott, a nemzetek egybeolvadása helyett tehát „a karakteres nemzetek együttműködésére” van szükség. A park körüli indulatokra utalva a képviselő kifejtette: „egy történelmi személy megítélése nem lehet minden nép számára ugyanolyan,” ezért legjobb, ha elfogadjuk egymás nézőpontját, majd beszédét hasonló tartalmú Korán- és Biblia-idézetekkel zárta. Salih Kenan Şahin Pendik polgármestere arról beszélt: a park Kemal Atatürknek, mint „a világbékét előremozdító személynek” állít emléket, majd köszöntötte „a rendezvényen részt vevő görögöket, örményeket és zsidókat”, amely népekkel „évszázadokig békében éltünk Anatóliában.” A két testvérkerület polgármesterei közösen, a Kossuth-nóta dallamára leplezték le a török államférfi mellszobrát.

A park felavatásán megjelent körülbelül 10-15 magyarországi görög, valamint az Országos Örmény Önkormányzat vezetői, akik fekete ruhában, görög, örmény zászlókkal és gyászlobogókkal tiltakoztak az Atatürk park felavatása ellen. „Engem különösen érzékenyen érint ennek a szobornak a felállítása, mert két nagyszülőm is eltűnt a görög-török háborúban” – nyilatkozta a tiltakozást megszervező görög származású Sofia Akritidou. „Az ügyben megkerestem az önkormányzatot, de nem kaptam tőlük pozitív választ, ezért választottam a tiltakozás ezen formáját.” A görög tiltakozók szerint Mustafa Kemal Atatürk felelős a török függetlenségi háború áldozatául esett több tízezer anatóliai görög haláláért, illetve közel másfél millió görög kitelepítéséért, akiket a háború után a Görögországgal kötött lakosságcsere-egyezmény értelmében Görögországba telepítettek. A rendezvény végén az ellentüntetők gyertyagyújtással emlékeztek az örmény népirtás és a görög-török háború áldozataira.

A tiltakozáson részt vett Serkisian Szeván és Avanesian Alex, az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke illetve alelnöke. Serkisian azt mondta, azért jöttek el, mert az első világháború előtt Mustafa Kemal is tagja volt az örmény népirtásért felelős ifjútörök mozgalomnak, bár politikai hatalmat csak a háború után birtokolt. „Atatürk személye Törökországban is vita tárgya, a kurdoknak, de a törököknek is lenne okuk a tiltakozásra, mivel Atatürk a török kultúrát is megcsonkította az iszlám gyökerek kitépésével” – fogalmazott Serkisian. „Tarnai keresztényként és demokrataként is szégyellje magát, amiért egy, keresztények haláláért felelős embernek állíttatott szobrot” – tette hozzá. Avanesian Alex szerint „főleg a szoboravatás időpontjával volt probléma”, és a politikus helyett találhattak volna egy kevésbé megosztó személyiséget, például egy művészt, vagy választhattak volna a lakosság által javasolt magyar nevek közül. Korábbi nyilatkozatokból úgy tűnt, az örmények számára elfogadható lett volna a korábbi javaslat, hogy Atatürk szobrát a Bolyai János Általános Iskolában állítsák fel, a görögök viszont azt szeretnék, hogy a szobrot „vigyék vissza, ahonnan jött.”