A helyettes államtitkárrá csütörtökön kinevezett Kiss Norbert tíz éven keresztül szolgálta különböző pozíciókban Schmitt Pált. Korábban ő volt az európai parlamenti, majd országgyűlési képviselőként tevékenykedő Schmitt kabinetfőnöke. 2010 augusztusában pedig követte a főnökét a Sándor-palotába, ahol társadalmi kapcsolatokért felelős hivatal vezetője lett.

A plágiumügybe belebukott Schmitt lemondását követően több kormánypárti politikus azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy a Fidesz vezetőségében komolyan gondolták az „emberek embere” szlogent, hogy az egykori olimpikon Mádl Ferenc és Sólyom László professzoros stílusa, távolságtartása után új színt hozhat köztársasági elnökként a közéletbe. "Szerethető figura” lesz majd, ám az államfő és KEH sorozatos bakijai és hibái miatt ez nem sikerült, amiben felelőssége van Kissnek.

Ötletelő ember

A Schmitt doktori-botrányát alapvetően „értelmiségi ügyként” kezelő miniszterelnöki kommunikációs főtanácsadó, Habony Árpád mellett Kiss volt az, aki az utolsó percig azt szorgalmazta, hogy a főnöke „küzdjön meg az igazáért”. A hvg.hu áprilisban kormányzati forrásokra korábban hivatkozva arról írt, Kiss és a stáb abban reménykedett, hogy a közvéleményben meg lehet fordítani az bocsánatot kérő és „emberi arcát mutató” Schmitt helyzetét. Úgy tudjuk, ő találta ki, hogy a 70-dik életévéhez közelítő államfő jelentse be a közszolgálati tévében, ismét megvédi a doktori címét.

Schmitt Pál távozóban a parlamentből - mögötte Kiss Norbert

Túry Gergely

Schmitt Pál kinevezésétől kezdve bakit bakira halmozott. Ugyan a magyar nyelv védelmét nevezte az államfői tevékenysége legfőbb célkitűzésének, sorozatos hibákat vétett. A többi állami szereplőhöz hasonlóan a köztársasági elnök hivatala is készített 2010 őszén egy javaslatot az új alkotmányhoz, ami tele volt helyesírási, nyelvtani hibákkal és zavaros történelmi eszmefuttatásokkal. A javaslat végül lekerült az Országgyűlés honlapjáról, Kiss Norbert pedig belső vizsgálatot indított. A KEH azt hangsúlyozta, hogy az államfőnek nincs köze a dokumentumhoz. Végül felmentettek egy munkatársat, igaz, kilétét nem hozták nyilvánosságra.

Pár héttel később megjelent az alkotmányozáshoz küldött újabb javaslatcsomag, de ebben is talált hibákat a sajtó. Erre Kiss a köztévé reggeli műsorában úgy reagált: nagyon örül, hogy végre elkezdtek foglalkozni itthon a magyar nyelvvel, mivel pontosan ez volt a cél. Újabb botrányt okozott a 2011-es újévi beszéd hivatal honlapjára kitett változata, amelyben szintén sok hiba volt – így még a Himnusz első sorát is hibásan idézték. Ekkor Kiss az MTV-ben azzal hárította a felelősséget, hogy valóban a főnöke írta a beszédet, de arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ki tette ki a honlapra. A Hírszerző nem sokkal később, márciusban nyilvánosságra hozta az elnök egyik étterem vendégkönyvébe tett bejegyzését: „Első álamfői látogatásom első álomásán”.

Schmitt a háttérben

A Kiss pályáját összefoglaló cikkünkben azt írtuk, a korábbi államtitkár, Czene Attila a sportügyekre a köztársasági elnöki posztról is komoly ráhatással bíró Schmitt támogatottja volt (a volt államtitkár 2005-től tagja volt a 2010-ig Schmitt által irányított Magyar Olimpiai Bizottságnak). Kormányzati források akkor azt mondták, valamilyen megállapodást lehet a háttérben a miniszter, Balog Zoltán és Schmitt között, melynek része Kiss beemelése a kormányzati munkába.

Az esztergomi ferences gimnáziumban végzett, harmincas éveiben járó Kiss kamaszkorában kosárlabdázott, majd sportdiplomáciai pályára készült, így került kapcsolatba a Magyar Olimpiai Bizottságot 1989 óta irányító Schmitt-tel.