A tervezet szerint a kerettanterv meghatározza a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását, a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszra vonatkozó feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit, a műveltségi területeken meghatározott tantárgyak óraszámát.

Kitér továbbá az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módjára és összhangjának biztosítására, a kapcsolódási pontokra az egyes tantárgyi tartalmak között. A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosítva támogatja a pedagógusok tervező munkáját, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését - áll az anyagban.

A javaslat rögzíti, hogy az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépítheti a helyi tantervébe. Ez tanéves tagolásban történne, és az intézmény kiegészíthetné azt az iskola helyi sajátosságai alapján.

Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélhetné. Erre akkor lenne lehetőség, ha az érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a korábbihoz képest magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

A dokumentum kitér arra is, hogy az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

A javaslat szerint a miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervet a mellékletekkel együtt megküldi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) részére. A kerettanterv-benyújtónak eljárási díjat kell fizetnie, ennek összege a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.     

A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket nyilvántartja, és az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi - áll a tervezetben. Az oktatási államtitkárság szerint a kerettantervekbe foglalt tananyag az egyes tárgyak tanításához rendelkezésre álló óraszám mintegy 90 százalékát foglalja le, 10 százalékát pedig az iskolák szabadon töltik fel tartalommal.

Az államtitkárság közleménye szerint a 2015/2016- tanévben már az összes évfolyamon mindennap lesz testnevelés óra, és ezen órák száma heti háromról ötre nő. Az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a következő (2013/14) tanévtől új, kötelező tantárgyként jelenik meg az erkölcstan, illetve az e helyett választható hit- és erkölcstan óra. A magyar nyelv és irodalom, a történelem értékalapú oktatása erősíti a haza iránti elkötelezettséget, a nemzeti kultúra kincseinek megőrzését - tették hozzá.

A gyermekek kreativitását, személyiségfejlődését, esztétikai érzékének kibontakoztatását segítendő az alsó tagozaton több időt fordítanak a művészeti tantárgyak oktatására. Ezek óraszáma heti háromról négyre nő - rögzítették. 

A természettudományos tantárgyak esetében a felső tagozaton és a középiskolában növekedhet azok óraszáma, tanításukhoz a Magyar Tudományos Akadémia készítette el a tagozatos osztályoknak szóló kerettanterveket, melyekben először jelenik meg a Természettudományos gyakorlatok című tantárgy.