Lendvai Ildikó (MSZP), az emberi jogi bizottság tagja ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy kedden az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Mint írta, az önkormányzatok gyakran lerombolták a hajléktalanok külterületen lévő kunyhóit és büntették őket, ha a kukákban találtak ruhát vagy ennivalót, a fővárosi önkormányzat illetékes bizottsága legutóbb pedig nem engedélyezte étel- és ruhaosztó karitatív rendezvény megszervezését.
Az MSZP elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány ne trükközzön, "ne próbálja javítani a javíthatatlan paragrafusokat", és a hajléktalanokat segítő szervezetek bevonásával keresse a segítségnyújtás bővítésének lehetőségeit. A párt felszólította azokat az önkormányzatokat, amelyek "élen járnak a hajléktalanok és szegények üldözésében", hogy semmisítsék meg a törvénysértő rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság kedden az MTI-vel közölte: hétfőn meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
A közlemény szerint a testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására. Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi elnöke az Ab döntésével kapcsolatban közölte, "az ócska és demagóg propaganda Józsefvárosban is megbukott". Mint írta, Kocsis Máté korábbi szegényellenes népszavazása érdektelenségbe fulladt, tehát feleslegesen költött a kerület 30 millió forintot a jogellenes referendumra, amely éppen a közterületen életvitelszerű lakhatást akarta betiltani.
Komássy szerint bár a közterületek rendje fontos, ezt a jelenlegi szabályokkal is lehetne érvényesíteni. Szerint a minden utcán élő embert bűnözővé minősítés nem megoldás, hanem embertelenség.
"Egyetértünk az Alkotmánybírósággal: a hajléktalanság szociális probléma, ezért azt a szociális ellátórendszerben kell kezelni, nem pedig büntetéssel. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a lecsúszás megakadályozására, a szociális ellátás fejlesztésére és a hajléktalanok társadalomba való visszavezetésére is" - írja Komássy.
A politikus szerint a megbukott szegényellenes népszavazás után Józsefvárosban szocialista nyomásra javult a helyzet: a kerület a szociális lakbéreket befagyasztotta, és a bérlők adósságrendezési szabályai is úgy változtak, hogy kevesebb ember válik hajléktalanná, valamint hasznosnak ítélte a hajléktalanok visszailleszkedését segítő LÉLEK-programot is. "Ideje, hogy Magyarország mentesüljön a szegényüldöző hangulattól és az azt gerjesztő politikusoktól. Azoktól, akik a szegénység ellen nem, csak a szegények ellen akarnak tenni" - írta a poltiikus.
Az Ab megállapította, összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él.
