"A hvg.hu rágalomhadjárata kifulladt. Az elmúlt napokban hiteles és kompetens személyiségek sora állt ki Semjén Zsolt becsülete, tudományos munkássága mellett, függetlenül egyéb politikai vagy tudományos nézeteiktől. A vonatkozó dokumentumokat maradéktalanul nyilvánosságra hoztuk, ami által kártyavárként omlottak össze a hvg.hu irányításával koholt vádak. Miután a baloldali média ezen része emberileg és tudományos értelemben véve is Semjén Zsolt becsületébe gázolt, az a minimum, hogy nyilvánosan megkövetik a miniszterelnök-helyettest. Egy tiszta, jól hallható "bocsánatot kérünk" elegendő lesz. Ennek elmaradása esetén a hvg.hu és a hozzá csatlakozó tollforgatók végleg a hiteltelenség mocsarába süllyednek" - írta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán.

A hvg.hu szerkesztősége természetesen fenntartja valamennyi, a november 18-án megjelent, Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül, valamint a november 19-én megjelent, Plágiumgyanú: Semjén doktoriját a szociológián is elsütötte című cikkeinkben foglalt állítását, amelyekre érdemi választ a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének közleményéből sem kapott. Ennek következtében nincs okuk bocsánatot kérni a miniszterelnök-helyettestől.

*

A hvg.hu vasárnap számolt be róla, hogy Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített.

A hvg.hu hétfői cikke szerint a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a cikk közlését.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé.

Kedden a hvg.hu azt írta: vitát váltott ki az ELTE-n Semjén Zsolt diplomamunkája 1992-ben. Az egyik bírálója elégtelent, a másik jelest adott a dolgozatra, ám végül egy harmadik opponens felkérésével rendezték a kérdést. Úgy tudjuk, a gondot nem plágiumgyanú, hanem az váltotta ki, hogy a munka – amely sokat merített a teológiára 1991-ben leadott disszertációból – nem illett a szociológia intézet profiljába, illetve a dolgozat szakmai színvonalát is kifogásolták.