„Ismerem én is, hogy hány magyar honfitársunk, hány magyar származású ember él Izraelben, hány izraeli zsidó honfitársunk él Magyarországon. Úgy gondolom, pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak” – így zárta le a jegyzőkönyv szerint a Külügyminisztérium államtitkárával folytatott parlamenti vitáját hétfőn délután Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke.

Az ellenzéki politikus azért bírálta a kormányt, mert szerinte a gázai-konfliktusban a magyar állam nem áll ki „Palesztina mellett és a palesztinok jogaiért”. Németh Zsolt államtitkár ugyan válaszában nem utasította vissza a zsidózást – mindössze annyit mondott, hogy nincs összefüggés aközött, hány zsidó származású személy van a kabinetben azzal, „milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten” –, ám a kormány másnap közleményben elítélte a jobbikos képviselő kijelentéseit (a közlemény egyébként szinte szó szerint megegyezik egy korábbi ügyben kiadott szöveggel). A kettős-állampolgárságért amúgy küzdő Jobbik képviselője utólag azt állította, a nemzetbiztonsági kockázat felmérését kizárólag a kettős állampolgárok esetén tartja fontosnak, és a „félreérthető kijelentésért” a „zsidó honfitársainktól elnézést kér”.

Gyöngyösinek nem ez az első radikális kijelentése. A keleti nyitás politikájának egyik szorgalmazója, az azeri baltás gyilkos kiadásakor még a kormányt támogató jobbikos politikus korábban többször keltett már botrányt kijelentéseivel. Több alkalommal is kiállt a háborús bűnök elkövetésével vádolt, a kassai gettó irányításában részt vállaló egykori csendőrparancsnok, Csatáry László mellett, és bírálta a köztársasági elnököt, amiért a nyáron látogatást tett Izraelben. Az év elején a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában pedig megkérdőjelezte a holokauszt áldozatainak számát, a soával visszaélő „izraeli etnobizniszről” és arról beszélt, hogy Izrael „agresszor, gyarmattartó állam, amely faji megkülönböztetést folytat”. Nyilatkozatától a külügy elhatárolódott, az MSZP pedig holokauszttagadásért feljelentette. 

A multik tanácsadója

A török, azeri, palesztin és iráni kapcsolatok kiépítésén dolgozó Gyöngyösi – aki Vona Gábor pártelnök külpolitikai tanácsadója is – 2010 óta folyamatos vitában áll a Külügyminisztériummal, illetve annak vezetőjével. „Nem gondolja, hogy ez a kijelentés különösen furcsa egy olyan embertől, aki a globális tőke magyarországi berendezkedését segítő Baker & McKenzie nevű ügyvédi iroda budapesti vezetőjeként szolgált, amely cég ráadásul a kilencvenes évek elején a fővárosi közmű privatizációját levezényelte?” – tette fel a kérdést 2011. októberében Martonyi Jánosnak, aki kinevezése előtt a nevezett ügyvédi irodában dolgozott.

Gyöngyösi Márton Bocskaiban a Jobbik-soraiban

Túry Gergely

Bár a külügyminisztert azért bírálta, mert „kiszolgálta a globális tőkét” és a multinacionális vállalatokat, több párttársától eltérően Gyöngyösi nem a Jobbik bázisának számító gárda-mozgalomból, szélsőjobboldali szubkultúrából érkezett, hanem ő is a multik világából. A parlamenti honlapon elérhető életrajza szerint a legnagyobb multiknak, a kormányoknak adótanácsokat adó – a nemzetközi szintéren csak Big Four-ként (Négy Nagyként) – emlegetett cégek közül kettőnél is dolgozott.

Így előbb Írországban dolgozott adótanácsadóként a KPMG társaságiadó-osztályán, majd szintén ezt a céget szolgálta a banki és pénzügyi részlegen, miután 2005-ben hazaköltözött Magyarországra. Egy vezető KPMG-s forrás szerint – aki az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérte – Gyöngyösivel a cégnél elégedettek voltak, jó szakembernek számított, politikai nézeteit soha nem hangoztatta.Szűkebb körben amúgy tudtak arról, hogy szimpatizál a jobboldali nézetekkel, de ezt - ahogy forrásunk fogalmazott - "soha nem verte nagy dobra", így csak akkor derült ki, hogyan gondolkodik a politikáról, amikor belépett a Jobbikba. De előtte még váltott: 2007-ben az adóoptimalizációs tanácsokat is adó Ernst & Youngnál helyezkedett el társasági és nemzetközi adószakértőként. Piaci forrásokból úgy tudjuk, a felesége Gyöngyösi távozása, illetve politikussá válása után is a KPMG-nél maradt.

Diplomatagyerek

A párt számos képviselőjétől, politikusától eltérően nem a párt hátországának számító Borsodból származik és nem is éppen szegény, vagy alsó-középosztálybeli családból származik. Kecskeméten született, de gyerekkorának jelentős részét külföldön töltötte: édesapja karrierdiplomata volt az 1980-as években, így a család Egyiptomból, Irakba majd Afganisztánba és Indiába költözött. A diplomáját is külföldön szerezte: 2000-ben a dublini Trinity College-ban végzett közgazdászként, illetve politológusként.

A Közel- és Közép-Keleten töltött éveiről politikusként is többször megemlékezett. „Szaddám Huszein rezsimje alatt én két évet éltem ott 1986-tól 1988-ig (…) Egy nagyon szekuláris, nagyon liberális – természetesen arab közeghez mérten mondom ezt –, egy nagyon liberális modell volt ezeken az országokon belül. Én fundamentalista elképzeléseknek még a jelét sem láttam” – beszélt az élményeiről a külügyi bizottság egyik ülésén, azt hangsúlyozva, hogy Huszein rezsimjét az USA sokáig támogatta. „Afganisztánra kitérve pedig – ahol ugyancsak két évet töltöttem 1989-ben és 1990-ben édesapám munkájából adódóan –, a mudzsahedinekről körülbelül ugyanez volt a vélemény, hogy őket CIA-táborokban képzik ki a pakisztáni-afgán határon. Most nagyon érdekes, hogy miután a Szovjetunió összeomlott és Nadzsibullaht eltávolították a hatalomból, utána megint csak megváltoztak az Egyesült Államok prioritásai” – beszélt arról, hogyan módosult szerinte a mudzsahedinek megítélése az USA-ban.

Jobbikos források szerint amióta csak megjelent a pártban, Gyöngyösi arab-, perzsa- és palesztinbarát, illetve Izrael- és Amerika-ellenes szemléletet képvisel, és ezt a hozzáállást szerintük a gyerekkori tapasztalatai alakították ki benne, ez családi kapcsolataira vezethető vissza. Volt olyan képviselő, aki szerint nem belpolitikai nézetei, sokkal inkább a nemzetközi politikáról vallott radikális nézetei vitték a pártba, erre figyelt fel a hasonló mentalitású pártelnök is.

Villámkarrier

Gyöngyösi Vona Gábortól és számos képviselőtársától eltérően nem is volt jelen a párt 2003-as alapításánál. Jobbikos források szerint a 2006-os választások környékén tűnt fel a pártelnök környezetében, majd rögtön a párt 2010-es parlamentbe kerülése után gyorsan ívelt a karrierje. Forrásaink szerint a parlamentbe készülő pártvezetés a Jobbik irányvonalával egyetértő szakértőket keresett, így találta meg Gyöngyösit, illetve a barátjának tartott Hegedűs Tamást, aki 2004-től 2009-ig szintén a KPMG-nek dolgozott.

Vona Gábor beszél a parlamentben - jobbján Gyöngyösi

Túry Gergely

A két évvel ezelőtt országgyűlési választások előtt Vona már őt nevezte meg a Jobbik „árnyékkormányának” külügyminisztereként, majd frakcióvezető-helyettes lett. A parlamenti bizottsági helyek szétosztásakor a frakció – hivatkozva arra, hogy a külügyi bizottságot rendszerint ellenzéki képviselő vezeti – azért lobbizott, hogy Gyöngyösi lehessen a bizottság elnöke. A Fidesz viszont ragaszkodott a poszthoz, így Balla Mihály vezetése mellett meg kellett elégednie az alelnöki tisztséggel.

Gyöngyösi a parlamentben elsősorban külpolitikával foglalkozott, és tisztségén keresztül elsősorban diplomáciai kapcsolatait építette. Ő vezeti az azeri és a magyar parlament közötti kapcsolatot ápoló Interparlamentáris Unió azeri tagozatát. Az 55 tagozat közül ez az egyik legaktívabb, idén júniusban hivatalos meghívásra az elnök és az alelnök látogatást tett Bakuban. A parlament honlapja szerint sűrű programjuk volt: az azeri fővárosban megbeszéléseket folytattak a gazdaságfejlesztési miniszterrel, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökével, a külügyminiszterrel, valamint fogadta a küldöttséget Oktaj Asadov parlamenti elnök is. Szintén Gyöngyösi vezeti magyar-iráni tagozatot is, amely nagyon kedvelt a jobbikosok között: 28 tagjából 17 ehhez a párthoz tartózik. Gyöngyösi nemcsak az azeriekért, a perzsákért vagy a kínai rezsimért rajong, szintén lelkes híve Vlagyimir Putyin elnöknek is, akiről a Barikádnak nyilatkozva azt mondta, el kell ismerni politikáját és törekvéseit.

Kurucok célkeresztjében

Részben előélete, részben külpolitikai nézetei miatt másfél évvel ezelőtt a párthoz közel álló, a belügyeiről jól informált kuruc.info célkeresztjébe került. 2010 októberében a párt keleti politikájáról vitatkoztak a szélsőjobboldali portálon. Az összeütközés azzal kezdődött, hogy Gyöngyösi közölt egy írást a párt lapjának számító Barikádon, bírálta a Nobel-díjat osztó norvég bizottságot, amiért egy börtönben ülő kínai ellenzékinek adta a békedíjat. „A Nobel-díj bizottság nem először rúgott Kínába. 1989-ben a dalai lámának ítélték a Nobel-díjat” – írta Gyöngyösi, ami több kuruc-olvasónál kiverte a biztosítékot.

Mivel Gyöngyösi a Kínával való szoros együttműködés híve, többen azért bírálták, hogy nincs tekintettel arra: az ország kommunista, megszállta Tibetet, ráadásul a pártban mindig is ellenszenvvel tekintettek a Magyarországon letelepedő kínaiakra. Szintén vita lett abból is, hogy Gyöngyösi azt nyilatkozta, támogatják Törökország EU-s csatlakozását. A kínai kommunista rezsimra vonatkozó megjegyzésekre a Barikának adott nyilatkozatában így reagált: "érdekli bármelyik épelméjű kínait az, hogy nevében kommunista államban él?"

Az „országgyűlési véleményformálóik közül főként Novák Előd, de az EU-bizottsági tag Bana Tibor is kritikusan szemléli Gyöngyösi Márton és Hegedűs Tamás tevékenységét, akiknek Vona egyelőre sajnos szabad kezet adott” – írta 2010 októberében a szélsőjobboldali portál, melyről egyik forrásunk megjegyezte, a párt mérsékeltebb szárnyához sorolt Gyöngyösi és Hegedűs okkal került a radikálisok ellenőrzése alatt álló kuruc.info célkeresztjébe. A Gyöngyösiről februárban cikket közlő Hetek viszont arról írt, Vona neki köszönheti a párt iráni és arab kapcsolatainak egy részét, így ragaszkodik hozzá.

Kommunikációs kampány

Volt olyan jobbikos politikus, aki szerint Gyöngyösi „kompenzál”, azaz előéletét, nézeteit felejtendő vállalja a szélsőjobboldali megmondóember szerepét. Más források szerint ennek a vélekedésnek azért nincs semmi alapja, mert a képviselő évek óta így beszél Izraelről és a zsidóságról, mostani megszólalása nem okozott meglepetést. Ebből kifolyólag volt, aki egyenesen azt állította, Gyöngyösi „nem antiszemita”, hanem Izrael-ellenes és azt gondolja, a közel-keleti ország a kettős állampolgárain keresztül lobbizik az európai és amerikai államokban, hogy támogassák Tel-Aviv palesztin-ellenes politikáját.

A Jobbik október 23-i tüntetése - előkerült az Izrael-kártya

Fülöp Máté

Hétfői parlamenti megszólalása nem is okozott olyan feszültségeket a frakción belül, mint Baráth Zsolt áprilisi mondatai, aki az antiszemiták legrégebbi érvét, a vérvádat vette elő. Baráth a parlamentben felidézte a 130 évvel ezelőtt történt tiszaeszlári eseményeket, azt állítva, hogy "eltusolták az igazságot" arról, ki ölte meg Solymosi Eszter cselédlányt, és a  "zsidóság súlyosan érintett az ügyben". (Az 1883-ban lefolyt perben a zsidókat védő Eötvös Károly és védőtársai bebizonyították, hogy a rituális gyilkosság vádja hamis.) Akkor a belső levelező listán a párt mérsékeltebb szárnya, a Fideszhez fűződő viszony javítását szorgalmazó politikusok arra hivatkoztak, ez rombolhatja a Jobbik kormányképességébe vetett hitet.

Értesüléseink szerint most ilyen szempontok fel sem fetődtek, ráadásul Gyöngyösi kedden közleményében magyarázta hétfői a zsidó kormánytagok és politikusok listázását szorgalmazó felszólalását. Gyöngyösi megszólalása nem is lógott ki a Jobbik kommunikációs fősodorából. A korábban főleg a „cigánybűnözéssel” kampányoló párt az utóbbi hónapokban gyakrabban vette elő az Izrael-kártyát, és gyakoribbá váltak a zsidóellenes kijelentések.

Vona Gábor október 23-án a készülő földtörvényről azt mondta, szerinte megnyitja a magyar föld fölvásárlásának lehetősége az izraeliek előtt is, így „mi lehetünk az új Palesztina”. A Jobbik elnöke szerint ez nem fog megtörténni, mert a párt nem hagyja, „minden kezet, ami a magyar földért nyúl, a párt majd ellök”. A 2013-as költségvetés vitájában Gaudi-Nagy Tamás a zsidó kárpótlás miatt háborgott, azt kifogásolva, hogy „továbbra is több milliárd forintot kapnak zsidó honfitársaink, a már sokszorosan kifizetett jóvátételen felül. A felvidéki honfitársaink pedig a mai napig nem kaptak kárpótlást azért, amit elszenvedtek, és amiért a magyar állam vállalta a felelősséget.”

A Jobbik múlt hét szerdán tüntetést szervezett az izraeli nagykövetség elé, ahol Vona azt mondta, Gázában népirtás és gyarmatosítás folyik, azért „ölik a palesztin gyerekeket”, mert „az izraeliek nem tudtak aludni a Hamász által átlőtt rakétáktól”. Itt felszólalt Gyöngyösi is, aki szerint a világban egyre többen támadják Izrael politikáját és a palesztinok elleni népirtást, szerinte Magyarországnak is csatlakoznia kellene hozzájuk.